A naperőművek gyors magyarországi terjedése miatt a szabadpiacra termelő projektek megtérülése összeomlott, míg a vanádium alapú 4-6 órás energiatároló megoldás képes kezelni ezt a kihívást azzal, hogy a napközben megtermelt villamosenergiát az esti fogyasztási csúcs során adja le – mutatott rá a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Mihalovics Péter. Az Ideona Zrt. igazgatóságának elnöke ezért azt hangsúlyozta, hogy a hidrid rendszer segítségével minél mélyebbre zuhan az áramár a napközbeni túltermelés mellett, annál nagyobb megtérülést lehet elérni, így a különleges technológiájú energiatárolás üzleti befektetésként is jó lehetőség. A vezetővel annak apropóján beszélgettünk, hogy a napokban helyezték üzembe a Veszprém vármegyei Öskü mellett egy naperőműhöz kapcsolódóan a vanádium alapú energiatároló rendszert, amely egy valós piaci körülmények közötti demonstrációs projekt; és nemzetközi tapasztalatok alapján nagyon bízik abban, hogy itthon is rohamosan terjed majd ez a megoldás.
Közép-Európában egyedülálló módon hat órán keresztül képes tárolni a napenergiát az a hibrid erőmű, amelyet kedden adtak át a Veszprém vármegyei Öskün.
Idéntől jelentős, akár 30-50%-os mértékű, társaságiadó-kedvezmény érvényesíthető a villamosenergia-tárolók (azaz akkumulátorok) létrehozatalára irányuló beruházások után – hívja fel a figyelmet friss blogbejegyzésében az RSM.
Átadták hétfőn a Bükkábrányi Energiaparkban a zöldhidrogénüzemet, azaz elindult a hivatalos próbaüzem, így a közeli nagy naperőmű által termelt villamosenergiával előállított hidrogén a klímaváltozás elleni küzdelmet és az ország energiafüggetlenségének megteremtését is segíti – derült ki az Energiapark által küldött közleményből.
Ha arra gondolunk, hogy vajon mi lehet a következő évek egyik legígéretesebb befektetése, akkor a legtöbbeknek szinte biztosan olyan dolgok jutnak eszébe, mint a bitcoin, esetleg az Nvidia és a mesterséges intelligencia, vagy a Tesla és az elektromosautó-gyártók, de a zöld átálláshoz szükséges nyersanyagok felé is egyre nagyobb figyelem fordul. Ennek köszönhetően komoly ralit láthattunk már az ezüstnél, a réznél és az uránnál is, de van a kritikus nyersanyagoknak egy olyan apró szegmense, ami felett a legtöbben eddig átsiklottak. Pedig ennél a nyersanyagnál is jelentős strukturális hiány alakulhat ki a jövőben, ráadásul komoly geopolitikai rizikófaktort jelent, hogy szinte a teljes piac Kína kezében van. Alapvetően egy felfedezetlen területről van szó, de egyre optimistábbak az elemzők azzal kapcsolatban, hogy az árfolyam is meglódulhat hamarosan, ezzel pedig a kitermelők és az élelmes befektetők is jól járhatnak.
Az elmúlt évek fokozatos növekedését és a megújuló energia szerepének előtérbe kerülését figyelembe véve egy ideje már bele lehetett látni az Alteo-sztoriba, hogy ez egy nagy durranás lesz, végre egy cég a magyar tőzsdén, amiben rengeteg fantázia van. Ezt a lehetőséget a legnagyobb hazai energetikai vállalat, a Mol is érzékelte, bő egy éve az olajcégből és még két magántőke alapból álló konzorcium lett az Alteo többségi tulajdonosa. Az „évforduló" és a friss negyedéves számok apropóján interjút készítettünk Chikán Attilával, a vállalat vezérigazgatójával és Kovács Domonkossal, a cég M&A és tőkepiacok vezérigazgató-helyettesével, ahol többek között a friss eredményeket értékelték a vezetők és a jövőben várható osztalékpolitikáról is beszéltek, de arról is szó esett, hogy valóban kinyíltak-e a lehetőségek az Alteo számára a Mol megjelenésének köszönhetően. Szóba került még, hogy milyen hatékonyságnövelő és kapacitásbővítő beruházásokra lehet számítani a jövőben és mi lehet a társaság eddigi fennállásának a legnagyobb befektetése, de a nemzetközi terjeszkedési lehetőségekről és a magyar napenergia-rendszer előtt álló kihívásokról, illetve a szélenergia önmagán túlmutató szerepéről is szó esett.
Fokozni kívánja az innovációt a magyar gazdaságban a kormány, ennek jegyében szervezeti átalakítást és szemléletváltást is végre akarnak hajtani a következő időszakban, ennek részleteit ismertették a Neumann János Program vezetői az Indexnek adott interjújukban.
Az Európai Unió államai az elmúlt időszakban jelentősen növelték a nap- és szélerőmű-kapacitás bővítésére irányuló céljaikat, de a villamosenergia-hálózat és rugalmasságának fejlesztésére vonatkozó tervek jelenleg messze elmaradnak az ehhez szükségestől több elemzés egybehangzó eredményei szerint. Megfelelő energiarendszer-tervezés nélkül Európa azt kockáztatja, hogy a szekeret fogja a lovak elé, és elbukja energia-, illetve klímapolitikai céljait.
Élénk érdeklődést hozott a februárban indult 62 milliárd forintos keretösszegű ipari energiatároló pályázat, amelyben a napokban születtek meg a támogatói döntések, és ezek alapján közel félszáz projekt nyert, amelyek "együttesen lefedik a kiírásban megcélzott 440 megawatt kapacitást" – jelentette be csütörtök reggeli közleményében az Energiaügyi Minisztérium.
A technológia akkor érdekes, ha az egy hosszútávú, jó célt tud támogatni. Bár sok régi beidegződést meghaladtunk az elmúlt időszakban Magyarországon is, de még most is sok a kihívás. Mi tudja segíteni a technológiákban a zöld átmenetet? Melyik technológiában hisznek most a nagyvállalatok? Milyen szerepet játszik ebben a digitalizáció? Gazdaságilag ez mennyire fenntartható és min kellene változtatni a zöld átállás megvalósítása érdekében? Többek között ezekről a kérdésekről beszéltek a Portfolio Sustainable Tech 2024 konferenciának szakértői Szoboszlai Beáta, a PwC Magyarország energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási igazgatójának moderálásában.
Annak ellenére, hogy folyamatosan azt mondják nekünk, hogy a nap- és a szélenergia a villamos energia legolcsóbb formája, a kormányoknak világszerte 1,8 ezer milliárd dollárt kellett költeniük tavaly a zöld átmenetre. „A szél és a napenergia már most is jelentősen olcsóbb, mint a szén és az olaj” – egyszerűen így igazolja Joe Biden amerikai elnök a zöld támogatásokra fordított több száz milliárd dollárt. Valójában az az érvelés, hogy a szél- és napenergia a legolcsóbb, a zöld lobbisták, aktivisták és politikusok által világszerte használt kifejezés. Sajnos, ahogy az 1,8 ezer milliárd dolláros árcédula is mutatja, ez az állítás erősen megtévesztő.
Új energiatárolási rendszerrel frissítette termékkínálatát a Huawei. A napelemes háztartási méretű kiserőműbe (HMKE) csatlakoztatható energiatároló rendszer az eddiginél 40 százalékkal több energia leadására képes - derül ki a cég közleményéből.
Ipari energiaközösségek létrehozásával jelentős mértékben kiaknázható a hazai ipari parkok jókora, ma még alig vagy egyáltalán nem kihasznált energetikai potenciálja. Ezáltal lehetővé válik az ipari parkok szignifikáns energetikai fejlesztése, a hatékony energia- és anyagáram elosztás segítségével pedig fenntartható ipari parkok hozhatóak létre - mondta el Fehér Róbert, a 8G Energy Zrt. vezérigazgatója a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján.
A naperőmű kapacitás növekedésének hatásait nem csak rendszerirányítói és elosztói szinten nehéz kezelni, de a fogyasztó oldali árrugalmasság sem feltétlenül van még az optimális szinten. Előbb-utóbb azonban – a túlkínálatos időszakok eredményeként kialakuló nagyon alacsony (sokszor negatív) villamosenergia-árak jelzését követve – várható a fogyasztói szokások megváltozása is, azaz a kereslet erősebb alkalmazkodása a megváltozott piaci árakhoz - mondta el Luczay Péter, az Alteo termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján.
Sem a tavalyi, sem az idei nem az építőipar éve, Magyarországon 2023-ban jellemzően a korábbi években kötött szerződéseiket teljesítették a vállalkozások, amely mintegy 5 százalékos csökkenést mutat 2022-höz képest. A teljesítménycsökkenés mögött viszont nagy ágazati és területi szóródás látszik, a dunaújvárosi Épduferr Nyrt. a nehéz piaci körülmények között is igyekezett reagálni a kihívásokra. A vállalat igazgatósági elnöke, Palkovics Milán szerint ebben nagy szerepe van a cég tevékenységének sikeres diverzifikálásában, és az építőiparban kevéssé jellemző tőzsdei jelenlétnek, amelyet értékelnek a Magyarországon aktív külföldi befektetők is. Interjú.
Két magyarországi helyszínen megindultak a próbafúrások egy speciális erőmű, szivattyús tározós erőmű előkészítő munkálatai során, és a cél az, hogy egy 500-600 MW körüli, tehát egy paksnyi blokk kapacitásának legalább megfelelő energiatároló létesüljön 5-10 éves időtávon, ami az energiatárolás fokozott hazai kihívását kezelni tudja – jelezte a projektről az eddig ismerhető részleteket Steiner Attila az InfoRádió EnergiaVilág című műsorában. A naperőművek előretörése mellett az energiatárolási lehetőségekről és kihívásokról is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek itt érhetők el.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
