A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) társadalmi egyeztetésre bocsátotta a lakóépületek energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelpályázati felhívását - közölte Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára csütörtökön.
Mivel van politikai stabilitás Magyarországon, így őszintén beszélhetünk a problémákról is: Magyarország versenyképessége brutálisan romlott az elmúlt években - többek között ezt a határozott kijelentést tette Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője az EU-s fejlesztésekről szóló kormányzati konferencián. Azt a kérdést is körbejárta, hogy valóban korrupt országnak tekinthető-e Magyarország az EU-források terén. Hírfolyamunkban a konferencia főbb üzeneteit mutatjuk be.
Azon a három területen túl, amit egy múlt heti jogszabály-változásban rögzítettünk, jöhet még egy változás az EU-pénzek területén - jelezte a Miniszterelnökség által szervezett fejlesztéspolitikai konferencián a tárca miniszterhelyettese. Csepreghy Nándor tájékoztatása szerint ez a változás a pályázatok kiírása körüli vitákat lezáró módszert takarja, azaz ha a minisztériumok egymás közötti vitájában nem sikerül megállapodni, hogy egyes források potenciális kedvezményezettje ki legyen, akkor a döntés a kormány elé kerül.
Elképesztő téveszmék vannak a magyar gazdasági elit fejében arról, hogy Magyarország milyen gazdasági mérleget produkált eddig a 2004-es EU-csatlakozás óta, hiszen a rövidesen megjelenő elemzésünk szerint "mi hihetetlen módon vagyunk nyertesei az EU-csatlakozásnak" - jelentette ki a mai fejlesztéspolitikai konferencia keretében Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mindezt Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének jelenlétében mondta, aki korábban többször is arra célzott, hogy mindent figyelembe véve végülis Magyarország vesztese az EU-csatlakozásnak. Lázár beszédének főbb üzenetei:
Az MNB vállalati adatbázisa szerint sok cégnek rendkívül nagy mértékű az EU-forrásoktól való függősége, ami fontos kihívás, és át kellene fordítani a figyelmüket a piaci alapú finanszírozási lehetőségek irányába - többek között ezt hangsúlyozta a Miniszterelnökség által szervezett mai EU-forrásos konferencián Nagy Márton. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a kormány valóban a ciklus első felében hívja le az EU-forrásokat, akkor annak szerteágazó hatásai vannak a gazdaságban, többek között a devizatartalékokra is, így érdemes lenne simítani a forráslehívást. A konferencia nyitóelőadását Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője tartotta, az alábbi főbb üzenetek mentén:
Különösen aggódunk a kelet-közép-európai országok kapcsán amiatt, hogy a 2019 körül bekövetkező brit EU-kilépés lyukat üt a közös uniós költségvetésen, ami visszaeső EU-forrásokat okoz 2020-tól a mi régiónkban és így ez még inkább feljebb tornászhatja a hosszabb futamidejű állampapírhozamokat - mutat rá szerdán kiadott régiós elemzésében a Citi londoni stratégiai csapata. Az aggodalom megalapozottnak tűnik abból a szempontból, hogy miket mondott egy múlt heti brüsszeli konferencián a német pénzügyminisztérium államtitkára a Brexit utáni világról. Ennek lényege, hogy a brit kilépéssel ütött költségvetési lyukat nem szívesen pótolják a németek, és valószínűleg más sem, így viszont a mi régiónknak jóval kevesebb EU-támogatás juthat 2020 után.
Egyáltalán nem támogató az Európai Bizottság hozzáállása Magyarország irányába, noha érdemes lenne "engedniük, hogy a legkisebb fiú valamilyen módon végigvigye az ötleteit" - hangsúlyozta a Brüsszellel folytatott fejlesztéspolitikai viták kapcsán a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint nincs gond a vállalkozói szempontból kifejezetten előnyös magyar előleg rendszerrel, és a két éve kialakított új intézményrendszert is hagynia kellene Brüsszelnek. Bár tapasztalatuk szerint számos szakmai területen meghallgatják a kormányzati intézmények a javaslataikat, de az állami pályázatértékelői rendszert például rossz időzítésűnek tartja, ami jelentősen lassította a támogatások kifizetési tempóját is. Jövőre egyébként kifizetési dömpingre számít, ami kapacitáskorlátokat hozhat elő a gazdaságban. Továbbra is szorgalmazza, hogy a kkv-k feltőkésítése érdekében induljanak el tőkeprogramok, a rendkívül sok visszatérítendő uniós támogatás elosztásába pedig még inkább javasolja a bizonyított pénzügyi közvetítők bevonását.
Új információs weblap támogatja az Európai Bizottság kifejezetten környezetvédelemre, természetvédelemre és a biológiai sokféleség megőrzésére biztosított pénzügyi eszközét, a LIFE programot - jelentette be egy keddi szakmai rendezvényen Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.
Elsősorban mikro-, kis- és középvállalkozások számára indított támogató projektet több város szakképzési centruma, összefogásukkal a pályakezdőket segítő Gyakornoki programban való részvételt kívánják előmozdítani. Az 1,2 milliárd forint költségű projekt, amelynek nyitórendezvénye kedden volt Győrben, száz százalékos európai uniós támogatással valósul meg.
"Meghátrált a kormány" - olvashattuk pénteken számos mértékadó hírportálon az EU források brüsszeli kifizetésének feltételekhez kötése kapcsán. Kellő távolságból és higgadtsággal értékelve a helyzetet azonban inkább az látható, hogy a magyar kormány ügyesen manőverezve, marginális változtatásokkal, győztesen zárhatja le a tárgyalássorozatot.
A csütörtöki uniós fejlesztéspolitikai konferencia keretében nagy bejelentésekre készül Lázár János és felfedi a teljeskörű uniós pénzfelfüggesztés elkerülése érdekében Brüsszellel kötött alku hátterét is - hívta fel a Portfolio figyelmét Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese úgy fogalmazott, hogy a miniszter minden lényeges kérdést érint majd csütörtök reggeli beszédében, ami a fejlesztéspolitika terén az elmúlt hónapokban lényeges volt, illetve az előttünk álló időszakban fontos lesz.
Miközben idehaza csúcsra pörgött a Brüsszel-ellenes retorika ősszel, aközben minimálisan nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik szerint jó dolog az EU-tagság és csökkent azoké, akik szerint rossz - többek között ez is kiderült abból az Európai Parlament által végzett felmérésből, amely múlt héten jelent meg és hosszú évek óta az egyik legjobb tükröt mutatja az Európában zajló társadalmi-szociológiai folyamatokról. A brit kilépés után sem jelenthető ki az, hogy általánosan terjedne az EU-ellenesség a kontinensen, igaz több tagállamban erősödik az euróellenes hangulat. Az adatok alapján nehéznek ígérkezik egyben tartani a visegrádi együttműködést, hiszen míg Magyarország csak a 21. leginkább EU-párti nemzet, addig a lengyelek a 10. helyen állnak, a szlovákoknál pedig az utóbbi egy évben nőtt jelentősen az EU-pártiak aránya. Különösen érdekes, hogy a magyarok jóval nagyobb aránya tulajdonítja az itthoni gazdasági sikereket az EU-nak, mint úgy általában a tagállamokban.
Míg a múlt heti MFB-közleményben is arról volt szó, hogy több mint 50 ezer lakás, illetve családi ház energetikai felújítása valósítható meg a jövőre induló energiahatékonysági korszerűsítési programból, addig a Magyar Időkben ma az áll, hogy "a kamatmentes hitelprogram keretében mintegy 24 ezer háztartás felújítása valósulhat meg". Mindez azért furcsa, mert se a program keretösszege (120 milliárd forint), se az egyedi lakásokra igényelhető maximális hitelméret nem változott ahhoz képest, mint amit már fél éve is ígértek a program kidolgozói.
Eddig még nem küldött ki Brüsszelbe 2014-2020-as EU-támogatással kapcsolatos kifizetési igénylést a magyar kormány, így nem is kapott még pénzt onnan az előleg fizetésén felül - erősítette meg a Portfolio korábbi információit a Miniszterelnökség mai részletes írásos válasza. A Brüsszel felőli pénzhiány és az itthoni lendületes támogatás-kifizetések együttesen vezettek oda, hogy a minap 800 milliárd forinttal felfelé meg kellett nyitni az idei állami költségvetés uniós fejezetét. Azt is megtudtuk, hogy a kormány nem számol az EU-támogatások teljeskörű felfüggesztésének forgatókönyvével, sőt arra épít, hogy a jövő év elején nagy összegben ki tudja küldeni az itthoni számlákat kifizetésre, azaz jövő tavaszig igen jelentős EU-támogatások érkezhetnek majd meg Magyarországra.
A források jelentős túligénylése, így forráskimerülés miatt két vidékfejlesztési pályázat felfüggesztéséről döntött a Miniszterelnökség, amelyek a következő napokban lépnek hatályba - áll a tárca hétfő esti közleményében. A döntés értelmében az Irányító Hatóság felfüggesztette a nem mezőgazdasági tevékenységek elindítását, valamint az élelmiszeripari fejlesztéseket támogató pályázati felhívásokat.
A legfrissebb adatok szerint teljesíthetetlennek tűnik a kormány azon vállalása, hogy a 2014-2020-as uniós pénzek 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja - derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Az idén év végéig meghirdetendő uniós pályázatoknál ugyanis ez az arány csak 47-50% körüli és mivel 2017-re már csak kevés pályázat megjelenése csúszik át, így ezek a számok már csak alig tornászhatók feljebb. A számtalanszor hangoztatott 60%-os arány elvétése persze nem dráma és kudarcnak sem mondanánk, hiszen a 2007-2013-as ciklusra az akkori kormány 40%-os gazdaságfejlesztési arányt vállalt és 17% körüli teljesítés lett belőle. Így tehát az utóbbihoz képest arról beszélhetünk, hogy háromszorozódik a gazdaságfejlesztésre fordított új uniós pénzek aránya. Elemzésünk szerint egyébként a 7 évre járó EU-pénzeink kb. 45%-át előre "eldöntött" nyerteseknek adja oda a kormány, így nem véletlen, hogy a kiemelt pályázatok arányát túl magasnak tartja Brüsszel.
Döntés született a Nemzeti versenyképességi és kiválósági program támogatott projektjeiről, 26 konzorcium nyert összesen mintegy 28 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást az NKFI Alapból.
A kormány első ütemben 17 milliárd forintos forrásból Kárpát-medencei óvodaépítési és fejlesztési programot indít. Továbbá döntött arról is, hogy a kárpátaljai főiskola működését segítendő tanuszodát és tornatermet építenek. Hamarosan elindulhat a professzori program is. A külhoni levéltáraknak 132 milliós támogatást biztosítanak.
Három Operatív Program Irányító Hatósági vezetőjét is meneszti januárban a kormány - tudta meg a Magyar Idők a döntésre rálátó forrástól, aki a kormányzati bizalom elfogyását említette indokként. A cikk szerint strukturális változások jöhetnek a személycserékkel párhuzamosan, és a menesztéseknek jelentős brüsszeli visszhangja is lehet azzal együtt, hogy a változásokat el kell fogadtatni az Európai Bizottsággal is.
Még decemberben társadalmi egyeztetésre bocsátja a kormány azt az uniós pályázatot, amely a lakóépületek energiahatékonysági felújítását szolgálja nulla százalékos hitelből és jövő év első negyedévétől lehet majd benyújtani a támogatási igényeket az MFB Pontok hálózatában - derül ki a Magyar Fejlesztési Bank pénteki közleményéből. A feltételek még nem véglegesek, de az már biztosnak tűnik, hogy a pénzt lakóingatlanok hőszigetelésére, fűtési vagy melegvíz-rendszerek korszerűsítésére, illetve például napkollektoros rendszerek telepítésére is lehet kérni.
A közelmúltban kihirdetésre került az új termékfelelősségi irányelv (2024/2853 irányelv), amely megújítja,...
Küszöbön állhat a Google feldarabolása, legalábbis az amerikai szövetségi kormányzat nagyon szeretné, ha az Alphabet... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Mi az, ami kötelező banki hitel felvételekor? Sajnos az utóbbi időben...
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat "jogi" lezárására,... 
Crassus befektetési filozófiája kétségtelenül sikeres volt, de eléggé megkérdőjelezhető, ma már törvénytelennek...
Donald Trump újra elhozta a vámok korát - szólnak a szalagcímek. Pedig a pénzre lefordítható valóság az, hogy olyan...
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
