Uniós források

Hozzávágnak 100 milliárdot az élelmiszeriparhoz

Jövő februártól lesz elérhető a középvállalkozások számára az egyetlen uniós kombinált hiteltermék - derült ki a minap közzétett pályázati dokumentumból. A cégek rendelkezésére 100 milliárd forintos keretösszeg áll, melyet élelmiszeripari komplex beruházásokra igényelhetnek hitel és vissza nem térítendő támogatás formájában. A pályázóknak tehát mintegy másfél hónapjuk van arra, hogy felkészüljenek a pályázat beadására és beszerezzék a szükséges dokumentumokat.

Fiatal gazdák, figyelem! Márciustól érkezik a 38 milliárdos uniós támogatás

Megjelent a 38 milliárdos keretösszegű, mezőgazdasági termelőknek szóló uniós pályázat, melynek keretében vállalkozás alapítását és felfuttatását támogatják 40 ezer eurónak megfelelő forint összegű vissza nem térítendő támogatással. A gazdáknak két hónap felkészülési idejük lesz, ugyanis a pályázatokat csak jövő március 1-től lehet majd benyújtani.

Tízmilliárdos EU-pénzt kapnak az ipari parkok és az inkubátorházak

Két településfejlesztési pályázat jelent meg közel 17 milliárd forintos keretösszeggel. A felhívásokra megyei jogú városok önkormányzatai, helyi önkormányzatok, önkormányzatok tulajdonában lévő gazdasági társaságok önállóan, illetve konzorciumi formában is benyújthatják a kérelmeiket. A felhívások célja, hogy a vidéki régióban hozzájáruljon a piacképes vállalkozások számának bővüléséhez, illetve az önkormányzati tulajdonú ipari parkok fejlesztését támogatja. A projektek megvalósítás helyszíne a kevésbé fejlett régiók közigazgatási területei.

Kiosztják az utolsó nagy EU-pénzeket - Ki, mire ugorhat rá?

Februárban három hét különbséggel megnyílik két, majdnem ugyanolyan című uniós kutatás-fejlesztési pályázat, így hirtelen nem könnyű átlátni, hogy melyik cégnek melyik pályázatban érdemes gondolkodnia. A tét nem kicsi, mert összesen 137 milliárd forintnyi keretösszeg szétosztásáról van szó, ráadásul ezek lesznek a 2014-2020-as uniós ciklus utolsó nagy K+F-es pályázatai. Az alábbiakban ezért arra vállalkozunk, hogy áttekinthetően bemutatjuk a két pályázat főbb jellemzőit és egyúttal egy összehasonlító táblázatban is jelezzük, hogy melyik pályázat milyen célokra való. Az például rögtön fontos, hogy egyik pályázaton sem indulhatnak konzorciumok és a közép-magyarországi régióban megvalósuló projektek sem támogathatóak. A két hete közzétett 10 uniós hitel, illetve kombinált hitel felhívás további részleteit alábbi cikkeinkben mutattuk már be:

Pest megyeiek, figyelem! Itt a lehetőség, hogy felújítsd a lakásod

Megkezdődött a pest megyei lakóépületeknek szóló energiahatékonyságot és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelprogram társadalmi egyeztetése. Ahogy a vidéki tükörpályázatnál már láttuk, ebben is az áll, hogy hitelkérelmet természetes személy, társasház és lakásszövetkezet nyújthat be a közép-magyarországi régióban megvalósuló projektekre. Az ingatlanok energiahatékonyság javításra és megújuló energiafelhasználásra vehető igénybe az uniós kölcsön. Amire figyelni kell, hogy biztosíték nyújtása kötelező.

Februárban nyílik az exportképes innovációkat támogató uniós pályázat

Elindult az "Exportképes innovatív termékfejlesztés támogatása" című, 5 milliárd forintos keretösszegű uniós pályázat társadalmi egyeztetése, amelynek tapasztalatai alapján várhatóan jövő február 21-től indul majd el a támogatási kérelmek beadhatósága - derült ki a kormány hivatalos pályázati oldalán megjelent anyagból. Az ipari és kísérleti kutatásokra cégenként 200 és 450 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás kérhető a közép magyarországi régión kívüli fejlesztésekre és a pályázat fő célja az, hogy nőjön a vállalati K+F+I aktivitás.

Sokkal több pénzt szán a kormány a kastély- és várprogramra

Az eddig tervezett 33 milliárd helyett 40,4 milliárd forintnyi uniós pénzt szán a kormány a Nemzeti Kastély- és Várprogramra, illetve további 7 milliárd forintnyi magyar forrást is hozzárendel a programhoz a következő években - derült ki egy friss kormányhatározatból.

Sokkal több pénzre lehet pályázni jövőre az innovációs alapból

Az idei 78 milliárd forint után jövőre 90,2 milliárd forintnyi, azaz 15%-kal több hazai költségvetési forrásból származó pályázatot lehet kiírni a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap terhére - derül ki az egyik friss kormányhatározatból. Ez azt is rögzíti, hogy az idei 29,4 milliárd forint után jövőre 42 milliárd forintnyi új kötelezettséget vállalhat a pályázatokkal összefüggésben az alapot kezelő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.

Csepreghy: a magyar cégek megsegítése miatt nyúltunk újra a törvényhez

A Közbeszerzési törvény mostani változtatásával az a célja a kormánynak, hogy a versenyjogi elvárások teljesítése mellett minél több lehetőséget tudjon biztosítani a hazai kis- és középvállalkozásoknak "annak érdekében, hogy egyre több közbeszerzéshez hozzáférjenek" - indokolta az egy éve hatályba lépett törvény múlt héten elfogadott módosítását a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint arra lehet készülni, hogy a piaci változások miatt időről-időre változni fog még a törvény és részben ezekkel indokolta a civilek által bírált, a korrupciós kockázatokat növelő, jelentős értékhatár-emeléseket is. Az interjúból az is kiderül, hogy a korábban tervezett háromlépcsős átállás helyett kétlépcsős lesz 2017-ben a teljeskörű elektronikus közbeszerzésre való áttérés Magyarországon.

Elosztotta az ötmilliárdos plusz karácsonyi pénzt Nyíregyháza

Miután a kormány ötmilliárd forint fejlesztési többletforrást biztosított Nyíregyházának, a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely önkormányzati közgyűlése csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy az összeget a település a Modern városok programban szereplő projektek kiegészítő beruházásaira használja fel.

EIB-hitelből fizetjük a vidékfejlesztési EU-pályázatok önrészét

400 millió eurónyi, mintegy 125 milliárd forintnyi hitelkeretet írt alá ma a magyar állam képviseletében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Európai Beruházási Bank alelnökével, amelyből a vidékfejlesztési EU-pályázatok állami önrészét fizeti ki az állam. Ezt az önrészt költségvetési deficit esetén egyébként is hitelből fizetné az állam adósságot keletkeztető tételek kibocsátásával. Az EIB-hitelkeret igénybe vétele viszont azt jelenti, hogy most 1-3%-os forintpiaci állampapír kamatok helyett ennél olcsóbban adósodik el az állam euróban. A pályázatok nyertesei viszont semmit nem éreznek az egészből: a pénz hozzájuk ugyanazzal az ütemezéssel érkezik majd, mintha az állam a háttérben nem "üzletelt" volna az EIB-vel.

Eltűnt a kisebb magyar cégek árbevételének negyede

Mintegy 5 ezerrel kevesebb a kis- és középvállalkozások száma Magyarországon és 25%-kal kisebb az együttes árbevételük, illetve 20%-kal a bruttó hozzáadott értékük akkor, ha a Központi Statisztikai Hivatal által kifejlesztett új módszertan szerint vizsgáljuk az itthoni cégvilágot. Ezek a jelentős eltérések úgy álltak elő, hogy a KSH túllépett a cégek klasszikus létszám alapú besorolási kategóriáján és bizonyos pénzügyi és önállósági mérési mutatókat is beépített a módszertanába. Jó hír: ez az új módszertan sem cáfolta meg azt az örvendetes folyamatot, hogy 2013 és 2015 között jelentősen nőtt a kkv-k és a náluk foglalkoztatott emberek száma, illetve az általuk elért árbevétel.

Akár félmilliárdot is beletolhatnak egy cégbe az új állami programból

A befektetésre kiválasztott cégek legalább 9, legfeljebb 500 millió forintnyi kockázati tőkejellegű támogatást kaphatnak kizárólag a közép-magyarországi régión kívüli projektekre - többek között ez derül ki a 30 milliárdos, uniós pénzből induló állami kockázati tőkeprogram minap megjelent termékdokumentációjából. A januártól induló Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram mögötti alapot a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. fogja kezelni és a cégek életszakasza alapján háromfajta célcsoportba fektethet majd be. A korábbi jelzések szerint a Magyar Fejlesztési Bank 20 milliárd forintnyi további forrást ad majd a programhoz, így végülis 50 milliárdos programról beszélhetünk. Az alábbiakban csak az anyag néhány fontosabb információját foglaljuk össze.

Átírja az önkormányzatoknak szóló EU-s programot a kormány

Három uniós Operatív Program kapcsán is módosításokról határozott a legfrissebb Magyar Közlöny szerint a kormány, amelyek közül kettő az idei évre vonatkozó pályázati meghirdetési menetrendet érinti, a harmadik viszont magát az Operatív Programot. Utóbbi kiemelt jelentőségű, hiszen a magyarországi önkormányzatok sokaságát érintheti és az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia a változtatást.

920 ezer magyar háztartás tervez energiahatékonysági beruházást

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást, és negyedük, mintegy 920 ezer háztartás tervezi azt a következő 5 évben - derült ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet 2016 őszén végzett kutatásából. A 920 ezres szám kapcsán érdemes emlékeztetni rá, hogy a sokak által várt 105 milliárd forintos uniós energiahatékonysági ingyenhitel anyaga mindössze 21 ezer ingatlan támogatásával számol, amelyhez a központi régióban további 3 ezer ingatlan támogatása várható. További részletek a pályázatokról:

Hatalmas sikert értek el magyar kutatók Brüsszelben

Öt magyar kutató fejenként 1-2 millió eurót, összesen több mint 8 millió eurót nyert el egy közvetlen brüsszeli beadású pályázaton - jelentette be ma az Európai Bizottság. Ez amiatt is nagy eredmény, mert az átlagos nemzetközi sikerarány közel dupláját produkálták a magyar kutatók: a 19 indulóból ötöt is kiválasztott ma az Európai Kutatási Tanács Horizont 2020 uniós kutatási és innovációs keretprogram "Kiváló tudomány" elnevezésű pillérének pályázata keretében.

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Láthatatlan háború folyik Európa ellen? – Egyre nagyobb a feszültség egy sor rejtélyes incidens miatt
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.