• Megjelenítés

Uniós források

Sokmilliós ingyenhitelt jelentett be Lázár - De ki tudja felvenni?

Legalább 120 milliárd forintos keretösszegű, uniós hitelalapú program indul decemberben Magyarországon, amelyből a panelek és családi házak energetikai felújítását lehet majd megcsinálni - jelentette be a mai Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ezzel lényegében ugyanarról a programról beszélt, mint amit a Magyar Fejlesztési Bank már júniusban bejelentett. Az alábbiakban összeszedtük azt, ami eddig tudható a programról, illetve azokat a nehézségeket is, amelyek hátráltathatják majd a program kirobbanó sikerét.

Idén csak aprópénz jut a vidékfejlesztési pályázatok nyerteseinek

Idén még több mint százmilliárd forint értékben tervez a Miniszterelnökség vidékfejlesztési pályázatokat megjelentetni, így a 965 milliárd forinton álló eddig meghirdetett pályázati keretösszeg átlépi majd a kerek 1000 milliárdos határt - jelezte a Világgazdaságnak Kis Miklós Zsolt. A tárca államtitkára azonban azt is elárulta, hogy idén lényegében aprópénzzel kell egyelőre beérniük a vidékfejlesztési pályázatok nyerteseinek, mert az előlegekkel együtt 2016-ban várhatóan csak 30 milliárd forint körüli összeget fognak kifizetni nekik.

MFB pontok százait nyitja meg a kormány jövőre

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) közbeszerzési eljárást indított a 2014-2020-as programozási ciklusban elérhető, visszatérítendő európai uniós források értékesítési hálózatának bővítésére - jelentette be az MFB. Ez azt jelenti, hogy az első közbeszerezési körben lehetőséget kapó négytagú konzorcium után most további pénzügyi intézmények is jelentkezhetnek arra, hogy MFB Pontokat üzemeltethessenek és ahol a visszatérítendő EU-forrásokat elérhetik az érdeklődők. Az új közbeszerzés nyomán a december végéig megnyíló 442 MFB Ponton túl jövőre további 200 újabb MFB Pont nyílhat meg.

Ez tényleg magyar siker: Brüsszelből hoztunk el pénzeket mások elől

Mintegy nyolcmilliárd forinttal (26 millió euró) támogatja az Európai Bizottság két új magyar kutatási konzorcium létrehozását a termelésinformatika és termelésirányítás, valamint a molekuláris orvostudományok területén - jelentette ma be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, amely a KFI területért felelős kormányzati intézményként koordinálta a magyarországi pályázatokat. Ez jól sikerült, mivel a 10 nyertes konzorciumból egyedül Magyarországról tudunk kettőt felmutatni, a többi nyertes ország csak 1-1 projekttel futott be. A kiegészítő magyarországi forrással, illetve a résztvevő intézmények hozzájárulásával együtt több mint 22 milliárd forintból valósulhat meg a két élvonalbeli magyar program.

Gazdálkodók figyelem! Érkezik a közel 24 milliárdos EU-pénz

A napokban jelent meg három vidékfejlesztési pályázat, melyek együttes keretösszege közel 24 milliárd forint. Mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók nyújthatják be a támogatási kérelmeiket. A kertészeti pályázat munkagépek, eszközök beszerzését, önjáró betakarítógép, illetve traktor vásárlását támogatja. A másik két pályázat a klímaváltozás és a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk megelőzésére, illetve a magyarországi erdészeti fafajok meglévő genetikai változatosságának hosszú távú megőrzésére és fenntartására fókuszál.

A kormány már nem osztja olyan bőkezűen az EU-pénzeket

Októberben nem produkált nagy számokat a kormány az uniós kifizetések terén, hiszen a szeptemberben kiutalt 302 milliárd után az elmúlt hónapban csak 84 milliárd forint jutott el a pályázókhoz, így csak 776 milliárd forintra emelkedett az idei kifizetések volumene - derült ki a Portfolio havi elemzéséből. Ez az összeg még mindig csak a hét évre járó teljes keretösszegnek a 9%-át teszi ki. A meghirdetett pályázatok száma szeptemberhez képest a felére, a felhívások keretösszege pedig az ötödére csökkent (könnyen lehet, hogy a tegnap megírt likviditáshiány miatt). Másfél hónap van hátra az évből és egyre inkább úgy tűnik, hogy teljesíthetetlen a kormány által kitűzött 2048 milliárdos idei támogatás-kifizetési cél.

Egy fillér sem jött még Brüsszelből - Orbánéknak lépni kellett

Mivel idén még nem kért számlaalapú kifizetést Brüsszeltől Magyarország, így nem is kapott még EU-támogatást, és ezért kellett 800 milliárd forinttal felfelé megnyitni a 2016-os költségvetés uniós pénzekkel kapcsolatos fejezetét - tudta meg a keddi kormányhatározat hátterét a Portfolio. Egyáltalán nem biztos, hogy ezt a költségvetési mozgásteret teljesen kihasználja majd a kormány, mivel ha kedvező jeleket kap Brüsszeltől a következő hetekben (ezt vetítette előre a mai Kormányinfón Lázár János), akkor elkezdi kiküldeni a kifizetési igényét, és így a döntés nem ugrasztaná meg akár 800 milliárd forinttal az idei pénzforgalmi deficitünket. Éppen erre utalt a Nemzetgazdasági Minisztériumtól érkezett válasz is.

Bukhatunk még EU-pénzt a menekültválság miatt

Az Európai Bizottság nem fog olyan kezdeményezés élére állni, ami a visegrádi négyeket a 2020 utáni uniós források megvonásával büntetné a menekültválságbeli szolidaritás hiánya miatt, de ettől függetlenül a kérdés napirenden lesz a politikai megbeszéléseken - jelezte a Figyelőnek adott, a mai budapesti látogatásra időzített, interjúban Valdis Dombrovskis. Az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnökének szavai szerint a Bizottságnak nem áll szándékában az uniós források terén ez az "árukapcsolás", igaz arra is utalt, hogy túlságosan nagy szerepet játszanak az EU-pénzek a kelet-közép-európai országok gazdasági folyamataiban. A magyar földtörvényről folytatott brüsszeli vitában a magyar levél után most mérlegeli a Bizottság, hogy az EU Bírósága elé vigye-e az ügyet.

56 milliárd forintnyi visszacsorgó EU-pénzt osztott el a kormány

A 2007-2013-as uniós ciklusból "visszacsorgó" EU-pénzekből összesen 56 milliárd forintnyi forrás elosztásáról döntött egy kedd este megjelent határozatában a kormány, illetve további 8 milliárd forintnyi forrást csípett le a 2014-2020-as ciklus keretéből a Széchenyi Tőkebefektetési Alap feltőkésítésére. Utóbbiról tegnap este már beszámoltunk:

Újra átírta a humánfejlesztési EU-pályázatok menetrendjét a kormány

Két hónap után újra alaposan átírta a humánerőforrás fejlesztést célzó uniós pályázatok idei menetrendjét a kormány - derült ki az egyik kedd este közzétett kormányhatározatból. Sajnos a változtatások most is rendkívül nehezen láthatók át a Magyar Közlönyből.

Rendkívüli költségvetési döntést hozott a kormány

Rendkívül nagy összegű, 800 milliárd forintos költségvetési átrendezésről döntött egy kedd este megjelent kormányhatározatban a kormány. A lépés arra utal, hogy miközben itthon zajlik az EU-támogatások kifizetése, aközben egyelőre nem nagyon jön majd pénz Brüsszelből, így meg kellett emelni az érintett büdzsésorok felső plafonját. Az államháztartás idei rendkívül jó helyzete elbírja ezt a brutális átrendezést és könnyen lehet, hogy ezzel a nagy lépéssel jutunk el oda, hogy az eredeti hiánycélt fogja majd tartani a kormány. Szerda reggel Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatót tartott, amelyen picit tisztult a kép (ld. a cikk alján).

Gigantikus kockázati tőkealap indul Európában

Egy akár 1,6 milliárd eurós, Európában gigantikusnak számító, kockázati tőkealap felállításához ad több százmillió eurónyi uniós költségvetési forrást az Európai Bizottság és ehhez a magánszektorból keresi meg az alapkezelőt - jelentette be ma egy portugál konferencián Carlos Modeas. Az Európai Bizottság kutatás-fejlesztésért és innovációért felelős biztosa szerint ezzel újabb lökést kaphat az európai kockázati tőkealapok piaca, befektetési lehetőséget kaphatnak a nagy játékosok, az európai cégek pedig egy új finanszírozási forráshoz juthatnak.

Megmagyarázták, miért nyúl a kormány a közbeszerzési törvényhez

Szigorúbbá, de egyszerűbbé és gyorsabbá válnak az eljárások a közbeszerzési törvény módosításának köszönhetően - emelte ki az MTI-nek adott hétfői nyilatkozatban a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára. Császár Dániel kiemelte, a kedden parlament elé kerülő törvénymódosítással a kormány célja az egy ajánlattevő részvételével zajló eljárások visszaszorítása. A törvénymódosítás
néhány mai indoklásához hozzátettük a Transparency International Magyarország minap közzétett állásfoglalását, ami teljesen másként értelmezi a módosítások valódi következményeit.

Elapadtak a régió EU-pénzei - A csehek jobban szenvednek nálunk

Az egész visegrádi régió megsínyli a tavalyinál jóval kevesebb uniós pénz beáramlását idén, de Magyarország még egészen jól áll a csehekkel és a lengyelekkel összevetve - derül ki a JPMorgan friss elemzéséből. Közben a románoknál meglepőnek tűnő folyamat zajlik: még a tavalyinál is több EU-pénzt tudtak idén szeptemberig lehívni.

Átírta a kormány az uniós ingyenhitel fontos szabályait

Öt főbb területen módosult ma a "Mikro-, kis-és középvállalkozások versenyképességének növelése célú Hitelprogram" uniós pályázat termékdokumentációja - jelent meg délután a szűkszavú közlemény a hivatalos kormányzati pályázati oldalon. A készülő változásokat múlt héten már jelezték a kormány tisztviselői és a módosítások célja az, hogy az eddiginél könnyebb legyen lehívni az elnyert forrást.

Pénzt ad nekünk az EU, hogy kevesebb kaját dobjunk ki

Jóváhagyta csütörtökön az Európai Bizottság azt a 222,7 millió eurós beruházási csomagot, amely a fenntarthatóbb és karbonszegény projektekre ad pénzt a közös uniós költségvetésre. Összesen 144 projektről van szó 23 tagállamban és ezek közül kettő Magyarországon valósul majd meg. Az egyikük során kommunikációs kampány indul majd hazánkban arra, hogy minél kevesebb ételt dobjunk ki a kukába.

Odacsapnak a trükközőknek - Nem lehet többé "elkutatni" az uniós pénzt

"Folyamatosan nyomon követjük a (kutatás-fejlesztési) projektek eredményeit és ha nem megfelelően alakulnak a dolgok, akkor időben beavatkozhatunk a közfinanszírozású támogatások értékteremtő hasznosulása érdekében" - jelentette ki a Figyelőnek adott mai interjúban Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. A koncepcióváltásról azt követően érkezett a jelzés, hogy az elmúlt hetekben "megpiszkálta" az online sajtó egyes EU-pályázatok nyerteseinek körét, illetve a k+f-pénzek megfelelő hasznosulásának kérdését. Az erőteljes üzenet azoknak szól, akik visszaélésekre használták volna a k+f-es közpénzt, más szóval a támogatás "elkutatására" készültek.

Ez az öt leggyakoribb hiba az uniós pályázatoknál

Az árbevételhez képest aránytalanul nagy fejlesztésre pályáznak a cégek, nem számolják ki a lehetséges hosszú távú következményeket, nem ismerik eléggé a saját piacukat - ez csak néhány azok közül a tipikus hibák közül, amelyek miatt a legtöbb esetben elutasítják a hazai kkv szektor uniós pályázatait - mutat rá összefoglalójában a Goodwill Consulting Kft. Azért is érdemes tisztában lenni az elmúlt egy-két év tapasztalataival, mert a kormány legutóbbi jelzései szerint jövő tavaszig az összes uniós pályázatot kiírják a 2014-2020-as uniós keret terhére, azaz több százmilliárd forintnyi pályázati keret nyílik meg a következő hónapokban.

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Közelegnek a hatalmas kamatfizetések az állampapíroknál – Mihez kezd a lakosság a pénzzel?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility