Nobel-díjas közgazdász mondott válaszlépéseket az EU-nak Trump ellen

Jean Tirole szerint Donald Trump új vámtarifái történelmi szinten magasak, és alapvető félreértésen alapulnak: az államok közötti kereskedelmi mérlegek egyensúlya nem makrogazdasági cél. Az USA már évtizedek óta strukturális kereskedelmi deficittel működik, mivel többet fogyaszt, mint amennyit termel. A Trump-adminisztráció egy viszonossági elvre hivatkozva torz képet ad a gazdasági kapcsolatok valóságáról, és figyelmen kívül hagyja a globális értékláncok működését.

Tirole kiemeli: „a vámok valódi vesztesei nem elsősorban az exportőrök, hanem az amerikai fogyasztók és gyártók, akik drágábban jutnak hozzá a termékekhez. ”

Emellett a vámok csökkentik a versenyt, és piaci fölényt biztosítanak a hazai monopolhelyzetben lévő cégeknek.

A külkereskedelmi megtorlások, valamint a jogi kiskapuk és közvetítő országok kihasználása csak tovább növeli a gazdasági hatékonyságveszteséget.

A szerző szerint Trump vámpolitikája egy 19. századi nosztalgián alapul, amikor a vámbevételek az USA költségvetésének felét adták,

azonban 2025-ben ez az arány már csak 1,5 százalék.

Az ipari termelés visszahozatalára tett kísérletek bizonytalanok, mivel politikai instabilitás esetén a beruházók nem érzik biztosítottnak a környezetet. A dollár gyengítésére irányuló elképzelések pedig inflációt okozhatnak és rontják az amerikai vásárlóerőt.

Tirole szerint nem reális elvárás, hogy az amerikai üzleti szféra nyíltan fellépjen a kormányzattal szemben. A Trump-adminisztráció aktívan alkalmazza az állami eszközöket – versenyjogot, támogatásokat, igazságszolgáltatást – az ellenvélemények visszaszorítására. A civil tiltakozások egyelőre nem rendszerszintűek, és leginkább a megélhetési nehézségekhez kötődnek, nem pedig külpolitikai vagy kereskedelmi kérdésekhez.

Az EU számára három stratégiai hibát azonosít:

1. a tétlenséget,
2. a megosztottságot,
3. és a geopolitikai engedmények feláldozását vámkedvezményekért cserébe.

Tirole szerint súlyos hiba lenne vámok eltörléséért például versenypolitikai vagy adatvédelmi engedményeket tenni.

Ilyen alkuval az EU nemcsak gazdasági, hanem normatív pozícióját is aláásná

– írja elemzésében.

A válaszlépések közül a Nobel-díjas közgazdász megfontolt óvatosságot javasol: a történelmi tapasztalatok (mint az 1930-as vámtarifák) és az uniós fogyasztók védelme miatt nem biztos, hogy azonnali megtorló vámintézkedések a legjobb megoldások. Ha mégis szemet szemért eszközökkel élne Európa, célszerű lenne azokat célzottan, például republikánus államokra szabott módon bevezetni – például bourbonra, nem pedig általános olajra vagy techcégekre kivetve (mint ahogyan arra az Európai Bizottság amúgy is készül).

Tirole támogatja az olyan már meglévő uniós eszközöket, mint a versenyjog, az adatvédelem, a mesterséges intelligencia szabályozása vagy a szén-dioxid-határvám.

Ezek ugyan kereskedelmi súrlódást okoznak, de nem szankcióként, hanem közérdeket szolgáló intézkedésként működnek. Ugyanez igaz a digitális euróra, amely csökkentené a fizetési tranzakciók költségeit és megerősítené az európai pénzügyi szuverenitást.

Végül a szerző a védelmi ipart emeli ki, ahol európai előnyök csak három feltétel teljesülésével képzelhetők el:

• a költségvetési ráfordítások növelése,
• ipari integráció,
• és radikális innováció.

A jelenlegi széttagoltság (például 19 különböző európai tankmodell) akadályozza a hatékonyságot. Technológiai felzárkózás nélkül Európa továbbra is másokra lesz utalva saját biztonságát illetően – és ez gazdasági és diplomáciai kiszolgáltatottsággal is jár.

Tirole szerint az EU előtt két lehetőség áll:

vagy elfogadja a vámpolitika mérséklését jelentő kompromisszumot, vagy kivárja a 2026-os amerikai félidős választások lehetséges politikai eltolódását.

Egyik forgatókönyv sem garantál gyors enyhülést, így Európának hosszú távon saját ellenállóképességét kell kiépítenie, a lehető legkisebb áldozattal.

Címlapkép: A 2014-es közgazdasági Nobel-díj nyertese, Jean Tirole 2019. március 15-én Párizsban, a Bercy-ben (a francia Gazdasági és Pénzügyminisztériumban) tartott szemináriumon beszélgetést vezetett „Gazdasági reformok Franciaországban: első mérleg, kihívások és kilátások” címmel. A fotó forrása: Michel Stoupak/NurPhoto via Getty Images