Romániában 26 százalékkal nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya az év első négy hónapjában az előző év azonos időszakához képest - közölte csütörtökön a Román Nemzeti Bank (BNR).
Tavaly több mint 15 év után először csökkent az Európai Unió kereskedelmi deficitje Kínával szemben. Ebben már szerepe volt az Európai Bizottság kockázat- és kitettségcsökkentési lépéseinek, de olyan külső tényezőknek is, mint az energiaválság. Brüsszel hamarosan több büntetővámot is kivethet, hogy megvédje a belső piacát a kínai áruk dömpingjétől, amire Peking csak korlátozottan tud majd reagálni. A legvalószínűbbnek ezért az látszik, hogy protekcionista intézkedések helyett végül tárgyalóasztal mellett alakítják ki az új kereskedelmi kapcsolatrendszert.
A globalizáció haszna és hátrányai éles viták tárgya manapság. Nem csak a járvány, de a politikai konfliktusok és a szegényebb országok és társadalmi csoportok kiábrándulása is visszafordították a folyamatot. A kölcsönös függőségek miatt a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok megszakadása az egyszerűsített bírálatok és alternatívajavaslatok által előre nem látott zavarokat okozhat. Ezeket a kérdéseket vitatták meg az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) kutatási szemináriumán Luxembourgban, regionális intézmények, az IMF és kutatók részvételével.
Oroszország költségvetési hiánya 1484 milliárd rubel volt az idei első négy hónapban, amely a hazai össztermék (GDP) 0,8 százaléka, és ezzel megközelítette az idei év egészére előirányzott 1595 milliárd rubel deficitet, a GDP 0,9 százalékát - közölte a pénzügyminisztérium nem végleges adatként hétfőn.
Két évvel az ukrajnai orosz invázió után az ország gazdasága ellenállónak bizonyult a nyugati szankciókkal szemben. A 25 milliárd dolláros Arctic LNG 2 létesítmény azonban, amely Moszkva exportnövelő és költségvetést feltöltő terveinek kulcsfontosságú eleme, az amerikai korlátozások miatt gyakorlatilag bénultan áll. Más területeken is látszik, hogy szépen lassan hatni kezdenek a szankciók.
Ugyan sokan csalódottak, hogy a nyugati hatalmak által kivetett szankciók nem elég hatékonyak, hatásuk az elmúlt időszakban egyre bénítóbbá vált Oroszország számára. Az ukrajnai invázió miatt a bankokra kivetett korlátozások már a külkereskedelemben elkezdték mérgezni az orosz költségvetést. Ettől még korai bedőlést várni, de a Kreml egyre nehezebb helyzetbe kerül, hogy finanszírozza a költséges háborút, valamint sok partnere zárkózik el kényes termékek exportjától.
Márciusban nagyon gyengén teljesített az export és az import is, ami azt jelzi, hogy a külpiacok visszaesése mellett a belső kereslet sem talál magára. Ugyanakkor a külkereskedelmi többlet továbbra is kiemelkedően magas.
A múlt heti adatdömpinget még aligha emésztették meg teljesen a piacok, az eheti kereskedésben így arra kell figyelni, hogyan értelmezik a befektetők a gazdasági folyamatokat. Emellett várhatók fontos megszólalások, és érkezik néhány fontos makroadat is, főleg Magyarországról.
Magyarország külkereskedelme az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, és bár a lengyel-magyar gazdasági kapcsolatok tartották a lépést a változással, kiugró teljesítményről nincs szó, hiába a szoros kulturális és politikai kapcsolatok. A Lengyel-Magyar Gazdasági Kamarával együttműködésben készült cikkünk annak jár utána, hogy milyen hasonlóságok és különbségek vannak a lengyel és a magyar üzleti környezetben, valamint hogy milyen kihívásokkal nézhetnek szembe magyar cégek, amikor belépnének a lengyel piacra.
A külkereskedelmi egyenleg tavalyi javulását nagyjából azonos mértékben határozta meg két tényező: egyszerre estek be a 2022-es rekordszintekről az energiahordozók árai, valamint a magas infláció miatt beszakadó lakossági fogyasztás miatt csökkent az import. A kormányzat egyes intézkedései – például az ársapkák – ráadásul fenntartották a cserearány-romlás egyensúlyromboló hatását, a gazdaság középtávon meg is fizeti ennek árát magasabb államadósság és finanszírozási költségek formájában, ami végül alacsonyabb növekedési potenciállal jár együtt – derül ki az Európai Bizottság egyensúlytalansági jelentésének egyik elemzéséből.
Rég láttunk olyan mozgalmas hetet, mint ami előttünk áll. Nemcsak idehaza, de külföldön is egymást érik a fontos események, amelyek megmozgathatják a piacokat. Mutatjuk, mire kell figyelni.
Nem érkezik sok makroadat a héten, de azok annál fontosabbak lesznek: a befektetők számára a hónap egyik legfontosabb hete következik. Mutatjuk, mire kell figyelni a héten.
A Bloomberg friss felmérése szerint Németország recesszióba került, az elemzők 2024 első negyedévére a bruttó hazai termék (GDP) 0,1%-os csökkenését jósolják. Ezzel lefelé módosították a korábbi előrejelzéseket, amelyek stagnálást vártak a gazdaságban ugyanebben az időszakban. Mindez Magyarország számára is rossz előjel a két ország erős gazdasági kapcsolatai miatt.
Az utóbbi hetekben számos aggodalom látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a kormány törekvése a fogyasztás helyreállítására rontaná a külső egyensúlyt, az infláció ismételt gyorsulásához vezetne, amihez a korábbi tervekhez képest magasabb költségvetési hiánypálya is hozzájárulhat. A vita során (a kormányzati szándékokat teljes mértékben félreértelmező módon) az is elhangzott, hogy nem lenne helyes a kormányzati gazdaságpolitikának letérnie a beruházás és exportvezérelt növekedési pályáról, ami a 2010-es években látott sikeres felzárkózás hátterét adta, miközben az egyensúlyi mutatók alapvetően rendben voltak. Noha a fogyasztás bővülése elkerülhetetlenül növeli az importot, megkíséreljük árnyalni az egyensúly felborulásával kapcsolatos aggodalmakat, miközben ismét hangsúlyozzuk elköteleződésünket a beruházás- és exportvezérelt növekedés mellett - és ezzel végeredményben azt is bemutatjuk, miért nincs modellváltás, hanem egyszerűen csak egy finomhangolás történik. A fogyasztás visszaesése számos negatív folyamatot okozott, ezért a fogyasztás növekedési fordulata kulcsfontosságú a belföldre termelő cégek termelési és beruházási aktivitásának élénkítéséhez, ami egy rövidtávú ciklikus folyamat, és megteremti az alapjait, hogy visszatérjünk a hosszútávon fenntartható, kiegyensúlyozott, beruházás és export által húzott gazdasági növekedéshez. A megjelent bírálatok ez utóbbit nem veszik figyelembe, összekeverve a kifejezetten rövidtávú, ciklikus elemeket a közép- és hosszútávon továbbra is kívánatos és elérendő fundamentumokkal, ami egyúttal elvezethet az egyensúlyi mutatók javulásához is. A folyamatok megértéséhez röviden vissza kell tekintenünk a 2010-es évek közepéig, és több szempontból is meg kell vizsgálnunk a jelenlegi helyzetet.
Kína külkereskedelme a vártnál gyorsabban nőtt az év első két hónapjában, de pont hagyományosan legfontosabb piacaival egyre kevésbé intenzív a kapcsolata: az EU-val és az USA-val folytatott kereskedelem visszaesett, de Oroszországgal és Délkelet-Ázsiával egyre nagyobb forgalmat bonyolítanak.
Roppant izgalmas hét elé nézünk, záporozni fognak a piacmozgató hatással bíró események mind belföldön, mind külföldön. Idehaza érkezik a GDP második becslése, a februári infláció, valamint kiskereskedelmi és ipari statisztikákat is közölnek. A piacokat viszont jobban érdeklik a külföldi hírek, és bizony ebből is lesz bőven. Az amerikai gazdaság túlfűtöttsége miatt aggódó befektetők nagyon várják már a munkaerőpiaci adatokat, de az Európai Központi Bank kamatdöntése is hozhat mozgásokat.
Egy nappal az előző eset után.
83 év felett a várható élettartam.
Közel 35 ezer választóval bevonásával készült reprezentatív felmérés.
Nem ez volt az első alkalom.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
