Ömlenek a fegyverek Európa délkeleti bástyájába – Bármikor berobbanhat a két NATO-ország konfliktusa?

Hatalmas fegyverkezési program indul

Nagy fegyverkezésbe kezd Európa délkeleti bástyája, Görögország: Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök április elején a parlamentben jelentette be, hogy

2036-ig összesen 25 milliárd euró értékben szereznének be fegyvereket és felszerelést.

A tervek között szerepel új tengeralattjárók, légi, vízi és víz alatti drónok és egy kommunikációs műhold beszerzése is. Emellett egy az izraeli Vaskupolához hasonló légvédelmi rendszer kiépítése is tervben van, amely az „Akhilleusz pajzsa” nevet viselné – ezzel kapcsolatban már Izraellel is folynak tárgyalások.

Április közepén Níkosz Déndiasz görög külügyminiszter francia kollégájával, Sébastien Lecornuvel együtt jelentette be, hogy 16 darab, hajó elleni Exocet rakétát vásárolnak Franciaországtól. A beszerzés a két ország között még 2021-ben köttetett védelmi együttműködés keretében zajlik majd, amely tartalmazza többek között három Belharra osztályú fregatt, illetve 24 Rafale vadászgép beszerzését is. Déndiasz bejelentette azt is, hogy egy negyedik fregattot is vásárolnak Franciaországtól, illetve pár nappal korábban arról adott hírt, hogy Olaszországgal két Bergamini osztályú fregatt beszerzéséről tárgyalnak.

Tavaly 20 darab amerikai csúcsmodern F–35-ös vadászgép beszerzéséről is megállapodás született: az első gépek várhatóan 2028-tól érkeznek az országba. Emellett Görögország opciót tart fenn további 20 F–35-ös megvásárlására, így az ötödik generációs vadászgépekből hosszabb távon 40 darabos flotta jöhet létre.

Élen jár a GDP-arányos katonai kiadásokban Görögország

Görögország hagyományosan sokat költ védelemre: a NATO tavalyi évre vonatkozó előzetes becslése szerint GDP-arányosan 3,08 százalék ment katonai kiadásokra. Ezzel Görögországot csak az Oroszországgal határos Lengyelország, Észtország és Lettország, illetve az Egyesült Államok előzte meg.

Görögországban a teljes katonai kiadás 55,9 százalékát tették ki a személyzeti állományra fordított összegek, 7,7 százalékát üzemeltetési, karbantartási és egyéb kiadások, 0,3 százalékát az infrastrukturális kiadások, 36,1 százalékát pedig a fegyverekre, illetve a hozzájuk kapcsolódó kutatás-fejlesztésre szánt összegek. Görögország arányaiban nagyon sokat költ személyzeti kiadásokra; nála már csak Horvátország, Olaszország és Portugália költ többet arányosan, de ezek az országok nem érik el a NATO által elvárt, a GDP 2 százalékára rúgó védelmi kiadási célt. A 10,5 millió lakosú Görögország 2023-ban 142 700 fős aktív állományú haderőt tartott fent, ehhez jön 221 350 tartalékos, emellett sorkötelezettség is van.

Törökországgal szemben fegyverkeznek

Görögország nem fenyegetőzik, hanem őt fenyegetik

– mondta Déndiasz, mikor bejelentette az Exocet rakéták megvásárlását. A védelmi miniszter ezzel keleti szomszédjukra, Törökországra utalt, amellyel évszázadokra visszanyúló feszültség áll fenn. Ez a feszültség azt követően sem csökkent, hogy 1952-ben mindkét országot felvették a NATO-ba. A konfliktus részben az Égei-tengeren található görög szigetekkel, illetve a hozzájuk tartozó tengeri területtel kapcsolatos, ugyanis néhány görög sziget a török partoktól 12 tengeri mérföldön (kb. 22,2 km) belül fekszik, vagyis azon a szakaszon belül, amely az ENSZ tengerjoga alapján egy tengerparti ország szuverén területét képezi. Emellett feszültséget okoz a két ország között Ciprus kérdése is, a görög többségű szigetországból ugyanis 1974-ben egyoldalúan kivált a zömmel törökök lakta északkeleti rész, és 1983-ban létrehozták a csak Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaságot.

Görögország és Törökország konfliktusa az egyetlen, NATO-n belüli országok közötti, potenciálisan katonaivá fajulható konfliktus, és mivel a katonai szövetségen belül nincs arra vonatkozó irányvonal, mi történik, ha egyik NATO-tag támadja meg a másikat, Görögország folyamatosan készül egy esetleges török támadás elhárítására.

Modern hadsereg létrehozása a cél

A 2036-ig bejelentett nagyszabású fegyverkezési program fő célja az, hogy modernizálják a görög haderőt, erre ugyanis az ország elhúzódó gazdasági-pénzügyi válsága miatt az elmúlt csaknem két évtizedben nem került sor. Déndiasz védelmi miniszter egy parlamenti felszólalásában nemrég arról beszélt, hogy Görögország a hagyományos védelmi rendszerekről egy csúcstechnológiás, hálózatba kapcsolt eszközökkel végrehajtott stratégiára kíván áttérni, amelynek középpontjában a mobil, mesterséges intelligencia alapú rakétarendszerek, dróntechnológiák és fejlett parancsnoki egységek állnak. A katonák felszerelését is megújítanák, többek között újfajta érzékelőkkel és kommunikációs rendszerekkel, és fejlesztenék a műholdas képességeket. Tervezik a hazai technológiai start-upok aktívabb bevonását a fejlesztésekbe, és az állomány jelentős átszervezését is.

Amit javasolunk, az az ország számára egzisztenciális kérdés: a védelmi megközelítésünk teljes megváltoztatása, a doktrína teljes megváltoztatása. Elmozdulunk attól a hagyományos gondolkodásmódtól, hogy az Égei-tengert kizárólag a flotta védi

– jelentette ki beszédében a védelmi miniszter.

A görög kormány azt is felismerte, hogy többet kellene fektetni a hazai kutatás-fejlesztésbe és gyártásba, ebben ugyanis még meglehetősen le van maradva Görögország, és a legtöbb rendszert külföldről kell beszereznie. Görögországnak jelenleg két nagy saját fegyvergyártó vállalata van, a Görög Védelmi Rendszerek, illetve a Görög Légiközlekedési Ipar nevű cég, utóbbi többek között drónok és drón elleni rendszerek gyártását végzi. A vállalat vezetője, Alekszandrosz Diakopulosz a Bloombergnek nyilatkozva felhívta a figyelmet a hazai gyártás szükségességére.

A modern háborúk bebizonyították, hogy a hazai védelmi ipar megléte előfeltétele annak, hogy hosszú távon hiteles fegyveres erőkkel rendelkezzünk. Képesnek kell lennünk arra, hogy bizonyos rendszereket önállóan építsünk

– mondta.

A feladat tehát adott Görögország számára.

Címlapkép forrása: Sophia Potsi/NurPhoto via Getty Images