Közeledik az Egyesült Államok "második Vietnámja"? - Hiába a szupermodern fegyverek garmadája, csődnek tűnik a közel-keleti misszió

A március 15-én indított katonai offenzíva során több százmillió dollár értékű fegyvert vetettek be, köztük JASSM nagy hatótávolságú cirkálórakétákat, GPS-vezérelt JSOW siklóbombákat és Tomahawk rakétákat. A műveletekben részt vettek B-2-es lopakodó bombázók (a Diego Garcia-i támaszpontról), illetve további repülőgép-hordozók, vadászrepülő-századok, valamint légvédelmi rendszerek térségbe telepítése is szóba került.

A Pentagon várhatóan rákényszerülhet arra, hogy kiegészítő finanszírozást kérjen a Kongresszustól a művelet folytatásához, azonban ennek megszavazása jelen állás szerint igencsak kétséges. A hadműveletet mindkét politikai oldal kritizálta.

Az amerikai támadások intenzitása az elmúlt időszakban tovább nőtt, miután engedélyezték, hogy Erik Kurilla parancsnok felsőbb szintű jóváhagyás nélkül is elrendeljen csapásokat. 

Bár a Pentagon tisztviselői szerint a támadások során több húszi vezetőt likvidáltak és katonai létesítményeket semmisítettek meg, a csoport továbbra is képes fenyegetést gyakorolni a Vörös-tengeren közlekedő hajókra.

Kiiktattak néhány helyszínt, de ez nem befolyásolta a húszik azon képességét, hogy továbbra is lőjenek hajókra a Vörös-tengeren. Közben égetjük a készenlétet - a lőszereket, az üzemanyagot, a bevetési időt

- mondta a CNN egyik forrása.

Hovatovább, a múlt héten ismételten lelőttek egy csúcskategóriás, és méregdrága MQ-9 Reaper drónt.

A CNN szerint az amerikai Indiai- és Csendes-óceáni Parancsnokság tisztviselői aggodalmuknak adtak hangot a nagy hatótávolságú fegyverek jelentős felhasználása miatt, mivel ezek kulcsfontosságúak lennének egy esetleges Kínával való konfliktus esetén.

Címlapkép forrása: Gary Hershorn/Getty Images