Hamarosan teljes átalakul az uniós támogatások rendszere, az erről szóló reformterveket most dolgozzák ki Brüsszelben. Hogy a lehető leginkább képben legyen a tervezett változásokról, vegyen részt ingyenes szakmai eseményünkön!
A béremelkedéssel párhuzamosan a termelékenység továbbra sem indul erőteljes növekedésnek, a gépberuházások csökkenéséből pedig arra lehet következtetni, hogy a következő időszakban sem várható a termelékenység robbanásszerű emelkedése.
A javuló növekedési előrejelzés ellenére az Európai Bizottság szerint hosszabb távon lassulhat a bővülés üteme, mivel a belső kereslet lassan eléri korlátait, a külső oldalról pedig nem várható, hogy ezt ellensúlyozza az export. A bérek növekedése továbbra is meghaladhatja a termelékenység bővülését, miközben az emelkedő ingatlanárak miatt a lakosság jövedelmének egyre nagyobb részét költheti lakhatásra.Az export oldaláról azt emelik ki, hogy a tervezett új feldolgozóipari beruházások ugyan javíthatják a kivitelt, ezt viszont ellensúlyozhatja a romló árversneyképességünk az emelkedő bérek miatt.
A munkaerő költségének emelkedése és a fogyasztás további élénkülése inflációs kockázatot hordoz a Bizottság szakemberei szerint, így a tavalyi 2,9%-ról 3,2%-ra gyorsulhat az áremelkedési ütem. A feldolgozatlan élelmiszerek és energiaárak nélkül számított inflációs ráta pedig ennél is magasabb, 3,9% lehet.
A Bizottság szerint 2019-ben a tavalyi 2,2%-ról ismét csökkenhet a költségvetés hiánya, a GDP 1,8%-a lehet, ami megegyezik a kormány várakozásaival. 2020-ra Brüsszelből 1,6%-os hiányt várnak, ami egy hajszállal magasabb csak a múlt heti konvergenciaprogramban szereplő 1,5%os kormányzati tervnél. A kormány nemrég bejelentett családvédelmi akcióterve az idén a GDp 0,1, jövőre pedig 0,5 százalékával emeli a hiányt, vagyis 2019-ben mintegy 35-40 milliárdos, 2020-ban pedig 170-200 milliárdos költséggel kalkulálhatunk.
Az államadósság az eddig vártnál gyorsabban csökkenhet, amiben szerepe lehet a tavalyi erőteljesebb esésnek is. Így az Európai Bizottság arra számít, hogy már az idei év végére 70% alá csökkenhet a GDP arányában a bruttó adósságunk, 2020 végén pedig 67,7 százalék lehet.
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
