A jövő évi költségvetés tervezete alapján a magyar nyugdíjrendszer változásai és finanszírozási tervei több fontos kérdést vetnek fel. Az előirányzott költségvetés szerint 2025-ben a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra 7200 milliárd forintot fordítanak, ami az egyik legnagyobb kiadási tétel marad. A 13. havi nyugdíj biztosítása 500 milliárd forint feletti összeget igényel, míg a NŐK40 program keretösszege 490 milliárd forintra nő. Európai összehasonlításban azonban Magyarország továbbra is az egyik legkevesebbet költő tagállam marad az öregségi nyugdíjakra, a GDP 7,45%-os arányával jócskán elmaradva az uniós 10,9%-os átlagtól. Cikkemben a 2025-ös költségvetés nyugdíjakra vonatkozó részeit elemzem.
Januárban iktatják be az Egyesült Államok új elnökét, Donald Trumpot. A republikánusok teljes győzelmet arattak a november eleji választáson, az újabb Trump-éra pedig alapjaiban változtat meg sok mindent a világ vezető hatalmánál, egyebek mellett a befektetések világa is alapjaiban átalakulhat. Egészen más iparágak és más vezető vállalatok kerülhetnek a rivaldafénybe a Biden-korszakhoz képest, elég arra gondolni, hogy háttérbe szorulhat a megújuló energiatermelés, miközben a fosszilis ipar vezetői dörzsölhetik a tenyerüket. De ez csak egy példa - számos területen jöhet paradigmaváltás, elemzésünkben most egy olyan területtel foglalkozunk, amit talán még nem igazán vettek észre és áraztak be a piacok.
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint 2024-re mindössze 0,6%-os GDP-növekedés várható, miután a vártnál rosszabbul alakul az idei év. Az infláció idén 3,9%-ra mérséklődhet, de 2026-ra újra emelkedhet, elérve a 4,9%-ot. A forint gyengülő pályán marad, az euró árfolyama jövőre 410 felett, azt követően pedig 418–432 forint között várható. A munkaerőpiac feszessége enyhült, a munkanélküliség nő, míg a bérnövekedés üteme az előrejelzés szerint lassulhat.
Az amerikai gazdaság egyelőre a „soft landing” (puha landolás) felé tart, de Donald Trump megválasztott elnök politikai programja jelentős kockázatokkal fenyeget az infláció visszatérése és a gazdasági növekedés lassulásának szempontjából. A szakértők szerint a vámok, adócsökkentések és bevándorlási korlátozások tartós inflációs nyomást eredményezhetnek, amely újraírhatja a Federal Reserve monetáris politikáját – írja a Yahoo Finance.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának egyik tagja, Jannisz Szturnarasz hétfőn azt nyilatkozta, hogy az eurózóna kamatainak negyedpontos csökkentése az év végéig indokolt lenne. A görög jegybankelnök kijelentése újabb jele lehet annak, hogy az EKB vezetői körében erősödik a kamatcsökkentés támogatottsága.
Fölényesen győzött Donald Trump az amerikai elnökválasztáson, de vajon mit tartogat ez a befektetők számára? A Portfolio által megkérdezett szakértők egy része szerint Amerika még mindig vonzó befektetés lehet, mások viszont már inkább a régiós részvényeket vennék. Abban a legtöbben egyetértenek, hogy érdemes kötvényeket is tartani, azt is elárulják, milyet. Eléggé megosztottak viszont a forint sorsa kapcsán, van, aki szerint már túl sokat gyengült a forint, mások szerint azonban van még tér a gyengülésre.
Legújabb makronaptárunkban napokra bontva mutatjuk, milyen adatközlésekre, eseményekre figyelnek a befektetők ezen a héten.
Az idén a költségvetési és gazdasági folyamatok nem nagyon támogatták az államadósság csökkenését. Olyannyira nem, hogy számításaink szerint az államadósság-csökkenés az idén nagy eséllyel nem teljesül. Erőlködni ugyan lehet, de kérdés, hogy megéri-e a kockázatot.
Változatlan marad az alapkamat holnap a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának ülése után, és idén már nem is számíthatunk több kamatcsökkentésre – vélik egyöntetűen a Portfolio által megkérdezett elemzők. A gyenge forint ellenére a közgazdászok nem várnak kamatemelést, ám jó darabig további kamatcsökkentést sem. A jövő évi alapkamattal kapcsolatban nagyon megoszlanak a várakozások: van olyan elemző, aki szerint 2025 végéig csak egyszer fog csökkenni az irányadó ráta.
Ha ma is folytatódik az eső széria az aranynál, akkor akár három éve a legrosszabb hetet zárhatja a nemesfém árfolyama. Az arany árának esését az erősödő amerikai dollár és a Federal Reserve vártnál visszafogottabb kamatcsökkentésre vonatkozó várakozásai okozzák elsősorban.
A japán gazdaság a vártnál erősebb teljesítményt mutatott a harmadik negyedévben, ami a szigetország gazdasági ellenállóképességét jelzi a globális kihívások közepette.
Az Európai Központi Bank októberi ülésének most közzétett jegyzőkönyvéből kiderül, hogy már az amerikai választások előtt is egyértelműen a növekedéssel kapcsolatos aggodalmak kerekedtek felül, de nem minden EKB-tag volt meggyőződve arról, hogy a dezinflációs tendencia tartósan fennmarad.
A múlt heti gyengülés óta egyelőre nem bírt érdemben visszaerősödni a forint, napok óta 410 környékén van az árfolyam. Ma délutánig jó napja volt a forintnak, az EURHUF 410 alá jött, ahogy a dollárerősödés elakadt, ám ez nem tartott sokáig, az amerikai inflációs adatot követően a dollár ismét erősödni kezdett, ami nem tett jót a forintnak. Az esti órákra valamelyest visszaerősödött a forint, a 408-as szint alá az euróval szemben.
A várakozásoknak megfelelően 2,4%-ról 2,6%-ra emelkedett az amerikai infláció októberben, míg a maginfláció maradt 3,3%-on. A következő hónapok nagy kérdése az lesz, hogy vajon az infláció csökkenése folytatódik a 2% felé, vagy valahol ezen szintek környékén megragadt.
Az orosz inflációról, kamatpolitikáról, költségvetésről adott ki friss jelentést a brit védelmi minisztérium hírszerzési osztálya. A londoni elemzők úgy látják: Oroszország gazdasági kilátásai egyre rosszabbak.
A nagy meglepetést okozó magyar inflációs adat után a forint tovább esett a forint, így és kora délután 411,5 körül egyhetes mélypontra bukott az euróval szemben, majd kicsit erősödni tudott. A nagy lendületben lévő dollárral szemben 388-nál új kétéves mélypontra esett a forint, majd ott is kicsit szépíteni tudott.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
