A csalódást keltő harmadik negyedéves GDP-adat után az Erste elemzői lefelé módosították az idei GDP-előrejelzésüket 0,5%-ra az eddigi 1,4%-ról. Az áthúzódó hatás és a jövő évi bizonytalanságok miatt a jövő évi előrejelzést is lefelé módosították 2%-ra. A beruházások ugyanakkor a jövő év második félévétől stimulálhatják az aktivitást.
A hazai bérek alacsonyabbak az EU-átlagnál, ami indokolja a minimálbér emelést. Ugyanakkor a cégek termelékenysége ettől még nem fog javulni, így egyáltalán nem biztos, hogy megtámasztja a gazdasági növekedést – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Hadházy Tamás, a Budapesti Értéktőzsde Standard kategóriájában jegyzett Pensum Group alapítója és igazgatósági tagja. A szakember kitért arra is, hogy a munkaerő-kölcsönzés piacán a gazdasági nehézségek nem feltétlenül jelennek meg közvetlenül, hiszen a piaci szereplők egy része éppen a gazdaságos munkaerőköltség érdekében szívesebben fordul a munkaerő-kölcsönzéshez. A szabályozás ugyanakkor valóban nehézségeket okoz, az igazi probléma a kiszámíthatatlanság – tette hozzá. Elmondta azt is, az elkövetkezendő 1-2 évben szeretnék megvalósítani külföldi akvizíciós terveiket, amelyet részben tőkeemeléssel biztosítanának.
A PCE infláció a várakozásoknak megfelelően tovább csökkent, a munkaerőpiaci kondíciók továbbra is feszesek, a fogyasztók pedig nagyon szépen költenek. Egyelőre nyoma sincs a lassulásnak, nemhogy a recessziónak.
Javaslatot nyújtott be a fuvarozói szektor munkabéreinek átalakítására a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amely szerint az utazó munkavállalóknak járó speciális juttatásokat, mint a napidíj és az üzemanyag-megtakarítás, alapbérként kellene kezelni. Szabó Imre Szilárd, a szakszervezet ügyvezető alelnöke szerint az új rendszer biztosítaná a tisztességes bérszintet, valamint a megfelelő nyugdíjakat az érintett munkavállalók számára, különösen a külföldi kiküldetések szabályozásának változása miatt.
Elkezdődött az adatközlési dömping Európában, a kontinens legnagyobb gazdaságai sorra teszik közzé inflációs és növekedési adataikat. A francia GDP már megérkezett, sokkal jobb lett a vártnál, a spanyol GDP-növekedés pedig egyenesen kirobbanó volt a gyenge európai környezetben. Németország is felülmúlt a várakozásokat és növekedni tudott, ami pozitívum két év stagnálás után. Az eddig beérkező inflációs adatok viszont szintén felfelé okoztak meglepetést. A fentieket látva nem meglepő, hogy az eurózóna GDP-adata is meghaladta a várakozásokat.
A közelmúltban kisebb verseny alakult ki a kormány és a Tisza párt között arról, hogy milyen bérszint elérését kínálják a magyar társadalomnak a következő választási ciklus közepére vagy végére. A kormány terve: 1000 eurós minimálbér és egy millió forintos bruttó kereset 2028-ra. A Tisza párté: 1 millió forintos minimálbér 2030-ra.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében a reggel megismert friss bérstatisztikákkal foglalkoztunk. Ezek kapcsán arról is szó volt, hogy az idei kereseti folyamatok megalapozhatják-e a kormány középtávú bérkiáramlási terveit, és hogy utóbbiak milyen kockázatot hordoznak. A témával kapcsolatban Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében az épp társadalmi vitán lévő 2025-ös adójogszabályokról volt szó, a várható változásokról Szadai Andrást, a WTS Klient vezető adótanácsadó partnerét kérdeztük.
2024-2025-ben a magyar gazdaság növekedése lehet az egyik legszerényebb a tágan vett keleti- és közép-európai régióban – áll a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WiiW) legújabb elemzésében. Idén mindössze 1,2%-os GDP-növekedés várható, amely a harmadik leggyengébb eredmény a vizsgált országok között. A 2025-ös előrejelzés sem sokkal biztatóbb, Magyarország itt is a leglassabb növekedést produkáló államok közé kerülhet. A régiós autóipar gyengesége és a beruházások visszaesése tovább súlyosbítja a helyzetet, a kegyelemdöfést pedig Donald Trump ismételt megválasztása viheti be, vélik a bécsi szakértők.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében azt elemeztük, hogy lehetséges-e olyan lendületesen emelni a béreket Magyarországon, ahogy azt Orbán Viktor nemrég felvázolta. Erről Hornyák Józsefet, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük. A második részben arról volt szó, hogy jelentős mértékben csökkent az ipari méretű naperőművek átlagos bevétele, az az összeg, amelyet a villamosenergiapiacok keresnek. Mostanra azon a szinten állnak, ahol kérdéses, hogy egy új napelemberuházás megtérül-e. Vendégünk volt Weinhardt Attila, a Portfolio energetikai ügyekkel foglalkozó elemzője.
Orbán Viktor miniszterelnök ma reggel azt mondta, "szeretnénk elérni az ezer eurós minimálbért és a mostani 600 ezer forint körüli átlagbért 1 millió forintra felvinni. Ez 2-3 éven belül lehetséges". Szerinte ha a gazdasági növekedés 3-6 százalékos lesz 3-4 éven keresztül, akkor tudunk mindenkinek bérprogramokat indítani. A következő bérprogram a vízügyeseké lesz, de a kormányfő a szociális, a kulturális szektorban is bérrendezést vetített elő a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország!" c. műsorában nyilatkozva.
2024 első félévében a vállalkozások mintegy 60%-ának csökkent az árbevétele az elmúlt év első félévéhez mérve, ugyanilyen arányban jelzik a cégek az árbevétel-arányos jövedelmezőségnek a csökkenését is. Az üzleti életet akadályozótényezők közül meghatározó a megrendelések hiánya, a gazdasági-szakmai szabályozás gyakori változása és a tisztességtelen verseny erősödése - derül ki az ÉVOSZ felméréséből.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében a kormány Bankszövetséghez intézett kéréseivel foglalkoztunk. Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét egyebek mellett arról kérdeztük: reális-e, hogy a bankok a teljes lakáshitelezésben 5 százalék alatti THM-et vezessenek be, esetleg szűkített formában, a hitelek egy részére valósulhat meg a kormány elképzelése? A második részben a minimálbér-emelésről volt szó, ugyanis a Portfolio megtudta, mennyi lehet a legkisebb fizetés 3 év múlva. Erről Hornyák Józsefet, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük. A műsorban szó volt a diplomások fizetéséről is.
Júniusban kissé lassult a béremelkedést üteme Magyarországon, de továbbra is dinamikus növekedést láthatunk.
Közel 50 perces előadást tartott Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Tranzit fesztiválon, de ami még érdekesebb, hogy milyen témában beszélt ilyen hosszan. A magyar gazdaság helyzetéről, kilátásairól prezentált részletesen, valamint szót ejtett a lehetséges gazdaságpolitikai lépésekről. Ennek keretében szót ejtett a minimálbér és a garantált bérminimum egységesítésének szükségességéről, a családi adókedvezmény duplázásáról, a kisvállalkozások támogatásáról, az otthonteremtési támogatások megemeléséről, és a szakmunkás hitelről. Meggyőződése, hogy most nem nagyberuházásokat kell támogatni.
Magyarországon a villanyszerelői szakmában a havi bruttó fizetés átlagosan 300 000 - 500 000 forint között mozog, de a tapasztaltabb villanyszerelők akár 600 000 forintot is kereshetnek – írta meg a Pénzcentrum.
A szoftvertesztelői munkakörben a medior, tehát jellemzően 2-3 év tapasztalattal rendelkező szoftvertesztelők átlagosan bruttó 848 ezer forintot keresnek, míg a 4-7 éves szakmai múlttal rendelkező senior tesztelők már átlagosan bruttó 1,14 millió forintot visznek haza havonta - derül ki a PROGmasters IT képzési központ kutatásából.
2026-ra elfüstöl az összes típus.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
