Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Elemző

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát „Befektetési stratégiák egyszerűen”, illetve „Kereskedési pszichológia egyszerűen” címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta és azóta is vezeti a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő a magyar média világában.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1195
6000 milliárdból egyelőre nulla – A helyreállítási tervünk és a jogállamisági viták komoly tétjei

6000 milliárdból egyelőre nulla – A helyreállítási tervünk és a jogállamisági viták komoly tétjei

Egy éve karácsonykor a magyar-lengyel uniós költségvetési vétó elhárítása volt kiemelt hír, most pedig éppen ez az a két ország, amely bár fél éve benyújtotta a helyreállítási tervét Brüsszelnek, mégsem sikerült egyelőre elfogadtatni azokat a jogállamisági viták miatt, így egyetlen eurócentet sem tudtak még lehívni belőlük. A magyar esetben biztos, hogy ez a beragadt helyzet legalább a 2022-es tavaszi parlamenti választásokig így is marad, a lengyel eset viszont kiszámíthatatlanabb, mert ott mélyebb a viták tartalma, de a választások nem annyira zavarnak bele a képbe, így elvileg nagyobb a kormánypártok mozgástere is a megállapodásra.

Magyarok százezreit kínozhatja rejtetten a kullancs-kór, ami most egy világraszóló megoldással felismerhetővé válik

Magyarok százezreit kínozhatja rejtetten a kullancs-kór, ami most egy világraszóló megoldással felismerhetővé válik

Évente mintegy 15 ezer ember kaphatja el Magyarországon a kullancsok által terjesztett Lyme-kórt, de sokan nem is tudnak erről, így manapság már legalább a népesség 10 százalékát érintheti a kór és a szövődményei, egy áttörést jelentő új vizsgálati módszer viszont drasztikusan javítja a felismerhetőséget és ezáltal a kezelés lehetőségét – jelezte a Portfolio-nak adott interjúban Bózsik András Pál. A Lyme Diagnostics Kft. ügyvezetője (képünkön jobbra) bemutatta, hogy az 1,1 milliárd forintnyi közvetlen brüsszeli pályázati pénz segítségével hogyan jutott el édesapjával (képünkön balra), a cég tudományos igazgatójával közösen a világszinten is komoly érdeklődést generáló, a vérmintán és a mesterséges intelligencián alapuló igazolt diagnosztikai módszerhez, és mi konkrétan a DualDur teszt lényege, illetve most hol tartanak az üzleti hasznosítás terén. Az interjú során néhány általános tévhitet is eloszlatott Bózsik András Pál és közben két jó hírt is megosztott. Az egyik jó hír szerint ha valakit megcsípett egy kullancs, akkor utána már egy héttel nagy biztonsággal kimutatható a fertőzés ténye, vagy hiánya; a másik szerint pedig „már az első néhány száz elvégzett vizsgálat segített az orvosoknak betegek tucatjai problémájának megoldásában”, így már vannak olyan esetek is, amikor „többéves szenvedés okára sikerült fényt deríteni a pozitív lelettel, de volt, hogy éppen a negatív eredmény indította el az orvost a helyes irányba”.

Bréking: Magyarország újra tárgyal az EU-val a Pfizer-vakcinák beszerzéséről az omikron miatt

Bréking: Magyarország újra tárgyal az EU-val a Pfizer-vakcinák beszerzéséről az omikron miatt

Magyarország visszaszáll a közös uniós Pfizer-vakcina beszerzésbe - értesült a Portfolio, az információt a Koronavírus Sajtóközpont válaszában lényegében megerősítette nekünk. Az omikron vírusvariáns megjelenése és várható dominánssá válása miatt ugyanis Magyarország újra az Európai Unió közös vakcinabeszerzésén keresztül jutna Pfizer-vakcinákhoz a felnőttek számára is, amit immár az új mutációra fejlesztenek. Az EU variánskövető lehívását csütörtökön éjjel jelentett be az Európai Bizottság elnöke.

Jócskán belenyúl a kormány a biztonsági gázkészletbe a rezsicsökkentés érdekében

Jócskán belenyúl a kormány a biztonsági gázkészletbe a rezsicsökkentés érdekében

Az elmúlt évek messze legalacsonyabb szintjére csökkenti a földgáz biztonsági készlet mértékét egy friss ITM-rendelet azért, hogy az így felszabaduló, olcsóbban beszerzett gázból segítse azoknak a fogyasztóknak az ellátását, akik jogosultak a rezsicsökkentéssel védett egyetemes gázszolgáltatásra – derül ki a Magyar Közlöny egyik friss rendelkezéséből.

Nagy tervek jöttek Brüsszelből a 2030-as klímacélhoz: figyeljenek a gáz, a karbon- és az ingatlanpiac szereplői

Nagy tervek jöttek Brüsszelből a 2030-as klímacélhoz: figyeljenek a gáz, a karbon- és az ingatlanpiac szereplői

Ma hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a júliusi klímacsomag folytatását, amelyek a gáz-, a karbon-, illetve az ingatlanpiac szereplőit érintik majd, és azt célozzák, hogy az EU 2030-ra valóban el tudja érni az 55%-os kibocsátás-csökkentési célját az 1990-es bázishoz képest. Ha pedig ez a cél magabiztosabban elérhető, akkor azzal a 2050-es nettó zéró karbonkibocsátási célját is nagyobb eséllyel el tudja érni az uniós közösség.

Állami távhő-mentőöv: most valóban „csak” a 33 milliárdos segítség érkezik

Állami távhő-mentőöv: most valóban „csak” a 33 milliárdos segítség érkezik

Egy friss ITM-rendelet csak megteremtette a lehetőségét annak, hogy a távhőszektor nehézségeinek enyhítésére két irányból is reagálhasson a kormány, de a kettőből most csak az egyikkel, a költségvetési forrás juttatásával reagál – jelezte a Portfolio pontosító kérdésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium Sajtóosztálya.

33 milliárdos költségvetési mentőövet dob a kormány a távhőszektornak

33 milliárdos költségvetési mentőövet dob a kormány a távhőszektornak

Ha a távhőkasszában két hónapot meghaladó fedezethiány kalkulálható a 2021-2022-es fűtési szezonban, akkor egy új eljárásrend megteremtésével kell ezt a fedezethiányt megszüntetni – derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent ITM-rendeletből. Ez gyakorlatilag azt is tartalmazza, hogy az idei, tehát még 2021-es költségvetés terhére legfeljebb 33 milliárd forintot ki lehet fizetni a távhőkassza kompenzációs előlegeként.

Megtudtuk, miért mondták fel a győri távhőcég szerződését és azt, hogy hogyan tovább

Megtudtuk, miért mondták fel a győri távhőcég szerződését és azt, hogy hogyan tovább

Annyira jelentős volt a Győr-Szol Zrt. földgáz többletfogyasztása a szerződésben rögzítetthez képest, hogy az elszálló piaci gázárak mellett „nem lehetett meghagyni az eredeti kereteket, mert az tovább növelte volna a veszteségeinket, illetve a többi ügyfelünk ellátásbiztonsági kockázatait”, és végül ezért kényszerültünk felmondani a gázszerződést – jelezte a Portfolio-nak Jellen Kornél. A Global NRG Zrt. igazgatóságának elnöke elárulta, hogy rövidesen elkezdődik az a 7 napos periódus, amelyen belül a győri távhőszolgáltatónak vagy egy másik földgázkereskedővel kell szerződnie a távhővellátás folytatásához, vagy az Energiahivatalnak kell kijelölnie valakit. Azt megnyugtatásként ő is megerősítette, amit mi is kiemeltünk a hétvégi cikkünkben, hogy a 25 ezer érintett háztartásban biztosan zavartalanul folytatódik a távhőellátás, azaz lesz fűtés.

Meglepő helyeken törhetnek fel Magyarországon az elszálló energiaárak hatásai, résen kell lennie a bankoknak is

Meglepő helyeken törhetnek fel Magyarországon az elszálló energiaárak hatásai, résen kell lennie a bankoknak is

Abszolút el tudom képzelni, hogy az elszálló energiaárak és az erre adott energiakereskedői, illetve felhasználói stratégiák meglepő helyeken fognak feltörni a magyar gazdaságban és meglepő helyeken fognak problémát okozni az ellátási láncban – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott interjúban Losonczy Géza. A KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási üzletágának igazgatója emiatt rámutatott, hogy a bankszektornak különösen nagy figyelemmel kell követnie az eseményeket, mert egyrészt finanszírozzák a kereskedőket, másrészt az értéklánc bármely szereplőjét. Az interjúban szóba került az is, hogy milyen kockázatkezelési stratégiákon keresztül tudják az egyes szereplők sikeresen átvészelni ezt a nehéz időszakot, a távhőszektorban milyen irányú beavatkozásokra lenne szükség, illetve milyen makrogazdasági hatásai lehetnek a többszörösére emelkedő energiaáraknak. Utóbbi kapcsán Losonczy Géza rámutatott, hogy bár ez rövid távon lendületet adhat a megújuló energiás projektek terjedésének, de ha ezzel párhuzamosan nem nőnek a kiegyenlítő energia piacán a kapacitások, akkor a magas kiegyenlítő energiaárak nehéz helyzetbe hoznák a kormányzati megújuló energiás fejlesztési célokat, miközben az ellátásbiztonsági kihívásokat is fokoznák.

Veszélyben az EU-pénzeink: nagy nap lesz csütörtökön, súlyos gazdasági hatásokhoz is elvezethet

Veszélyben az EU-pénzeink: nagy nap lesz csütörtökön, súlyos gazdasági hatásokhoz is elvezethet

Kiemelt fontosságú az Európai Bíróság főtanácsnokának december 2-i indítványa a jogállamisági rendeletről szóló perben, de alapeseti forgatókönyvünk szerint végül el tudja majd kerülni Magyarország és Lengyelország az uniós pénzek felfüggesztését a szankciós eljárás végén – vázolja keddi elemzésében a Morgan Stanley. Látnak azonban kockázatot arra, hogy ez nem sikerül és számításaik szerint egy 12 hónapig tartó felfüggesztés esetén súlyos gazdasági és pénzügyi következmények várhatók attól függően, hogy mennyi pénzt érint a szankció. A Portfolio birtokába került minapi európai bizottsági levél alapján úgy látjuk: nem csekély az esélye annak, hogy végül tényleg pénzfelfüggesztés éri az országot, ugyanis olyan súlyú vitákat kellene rendezni a pénzek folyósítása érdekében, amelyek az áprilisi választások előtt belpolitikai okok miatt kérdésesek, utána pedig azért bizonytalan a gyors rendezés, mert néhány kétharmados törvény módosítása is szükségessé válhat. Mindez azt jelenti, hogy bár a választásokig akár megtörténhet a magyar helyreállítási terv brüsszeli elfogadása, de abból nagy eséllyel pénz egyelőre nem jön.

Energiaválság: történelmi csúcsra ugrott a magyar áramár, komoly áremelést kap a nyakába a cseh lakosság

Energiaválság: történelmi csúcsra ugrott a magyar áramár, komoly áremelést kap a nyakába a cseh lakosság

Egy havazást és kevés szelet hozó hidegfront Észak- és Nyugat-Európában még a viszonylag stabil orosz gázszállítások mellett is oda vezetett kedden, hogy megint durván meglódultak a tőzsdei gáz- és áramárak. Emiatt a magyar másnapi tőzsdei áramár történelmi csúcsra ugrott 283 euró közelében, miközben a forint is történelmi mélypont körül jár az euróval szemben.

Elszálló áramárak Magyarországon: gyárleállások is jöhetnek télen

Elszálló áramárak Magyarországon: gyárleállások is jöhetnek télen

A többszörösére emelkedő piaci áramárak, a pandémia által okozott szerződéses bizonytalanság és egyéb ágazati terhek együttesen oda vezethetnek, hogy Magyarországon az ipari nagyfogyasztók egy része akár korlátozhatja is a gyártói kapacitását, vagy akár le is leállíthatja a termelését, elkerülendő a további veszteségeket – érzékeltette a nagy áramfogyasztók súlyos aggodalmait az Ipari Energiafogyasztók Fóruma elnöke, Nagy Zoltán, az Indexnek. Mindez annak tükrében valóban nem zárható ki, hogy az elmúlt hetek kormányzati jelzései szerint csak a kisebb vállalkozásokat védenék meg az egyetemes szolgáltatói körbe való belépés megteremtésével, ami viszont azzal a következménnyel is járna, hogy még kevesebb versenypiaci fogyasztónak kellene összedobnia a KÁT és a távhőkassza költségvetését.

Hatalmas adag pénzt küldött Magyarországnak Brüsszel, felpörgette a pénzosztást a kormány

Hatalmas adag pénzt küldött Magyarországnak Brüsszel, felpörgette a pénzosztást a kormány

Mintegy 360 milliárd forintnyi EU-támogatást küldött október elejétől november elejéig Magyarországnak az Európai Bizottság a 2014-2020-as fejlesztési időszak terhére, azaz még azt megelőzően, hogy pénteken egy fontos lépéssel közelebb kerültünk a hazánk ellen készülő jogállamisági eljáráshoz – derült ki a Portfolio számításaiból. A közel 1 milliárd eurós brüsszeli pénzküldés a július-augusztusi még ennél is nagyobb adagnyi pénzátutalást követte, de nagy kérdés, hogy a felerősödő jogállamisági viták mellett lesz-e ennek folytatása még idén. Mindenesetre a beözönlő brüsszeli pénzeknek is van abban szerepe, hogy szintén október elejétől november elejéig ritkán látott tempóra, 400 milliárd forintra felpörgette itthon a régi és új uniós ciklus támogatásainak kifizetéseit a kormány. Emiatt már a kerek 10 ezer milliárd forintos (!) határt is átlépték itthon a kiutalások, de amint a kintről érkező és az itthon kifizetett pénzek nagyságából is látszik: ezúttal nem az EU-pénzek miatt szállt el októberben az államháztartási deficit.

Van, aki még mindig nem tud az energiaárak extrém emelkedéséről, ez életveszélyes!

Van, aki még mindig nem tud az energiaárak extrém emelkedéséről, ez életveszélyes!

Az elmúlt hónapok egyik legfontosabb témája volt az energiaárak száguldása, és hektikus mozgása, a volatilitás nagyon csúnya dolgokat eredményezett, október elején már napon belül is vállalhatatlanná vált a volatilitás, mondta el a Portfolio-nak ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója. Bármilyen hihetetlen, most is sok hazai vállalatnál nyugodtak, hiszen tudják, hogy nekik 20 forintos az energiaár, és fogalmuk sincs arról, hogy lehet, hogy ez jövőre 60 forint lesz, az Alteo vezetői beszéltek olyan hazai kkv-vezetővel, aki nem tudott az energiaárak extrém emelkedéséről, ez pedig életveszélyes, mondta el az Alteo vezérigazgatója, aki szerint nem kellett volna megvárni ezt az időszakot, most még a nagy fogyasztók is sokszor csak nézik, hogy emelkedik az ár, a kockázatkezelésük nem reagál időben, tisztelet a kivételnek.

Itt a nagy hír az elszálló áramárak miatt: bemenekülnek a magyar önkormányzatok a rezsicsökkentés ernyője alá

Itt a nagy hír az elszálló áramárak miatt: bemenekülnek a magyar önkormányzatok a rezsicsökkentés ernyője alá

Az elszálló áramárak láttán pénzhiány miatt sorozatosan eredménytelennek nyilvánítják a magyar önkormányzatok a 2022-es áramvásárlási közbeszerzéseiket, de nem kell aggódni, hogy áram nélkül maradnának az újév kezdetétől. Egy régóta meglévő, de mostanában nem használt jogszabályi lehetőséggel ugyanis gyakorlatilag a teljes magyar önkormányzati szféra bemenekülhet a rezsicsökkentéssel védett egyetemes szolgáltatás körébe. Emiatt a 60-70 forint/kWh-s közbeszerzési ajánlatok helyett várhatóan 30-36 forintért kaphatják majd januártól az áramot, ami már mérsékeltebb áremelkedést jelent számukra, hiszen idén jellemzően 20-28 forintos áron kapják az áramot – rajzolódik ki a Portfolio-hoz eljutott információkból.

Varró László: a tökéletes piaci viharból csak egyetlen kiút van, az előremenekülés

Varró László: a tökéletes piaci viharból csak egyetlen kiút van, az előremenekülés

Az energiaárak elszállása alapvetően fundamentális okokkal magyarázható, de ezzel együtt is egy tökéletes  viharról van szó, amelyből csak előre lehet menni: energiahatékonysággal, megújuló energiával és más tiszta energiával – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Varró László. A Royal Dutch Shell Plc globális szcenárióelemző csapatának vezetője, a Nemzetközi Energia Ügynökség korábbi vezető közgazdásza rámutatott, hogy az energia globális piacán az online rendelések globális felfutásának, az elmaradó brazil esőknek, a Gazprom gázszállításainak és a gyengébb angliai, illetve németországi szélnek egyaránt köze van a gázárak drasztikus emelkedéséhez. Varró figyelmeztetett: ha a már lefelezett olaj- és gázipari beruházások mellett nem ruházunk be eleget megújuló energiába, nem helyezünk elég figyelmet az energiahatékonyságra, akkor tartósan magas energiaár-környezet alakul ki, annak minden makroökonómiai és társadalmi hatásával.

Vigyázz! – Szép csendben jócskán belenyúltak a lakossági napelemes pályázatba

Vigyázz! – Szép csendben jócskán belenyúltak a lakossági napelemes pályázatba

Anélkül, hogy erről külön hírt kiadtak volna, a napokban kétszer is fontos pontokon módosították a 2,9-11,3 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást ígérő lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési EU-pályázat szabályrendszerét. A katás és kivás vállalkozók például nagyon figyeljenek, mert most már az ő céges jövedelmük is beleszámít az egy főre jutó jövedelembe, ha egyúttal tulajdonosok is a fejlesztendő ingatlanban. Még egyértelműbb az új szabályrendszerből, hogy nem szabad trükközni a hirtelen gyermekre íratott ingatlan résztulajdonnal csak azért, hogy lejjebb szorítsa a pályázni vágyó az egy főre jutó éves jövedelmet és így jogosulttá váljon a támogatásra, mert ezt kifejezetten tiltja a pályázat. Mindezek mellett igencsak lényeges, hogy felesleges december 6-án reggel 8-tól a gép előtt ülni a dunántúli megyékből pályázóknak, hogy beadhassák a támogatási kérelmet, mert a pályázatot csak délután 5-től nyitják meg.

Számos sikertörténet van Magyarországon, ez Brüsszelből is látszik

Számos sikertörténet van Magyarországon, ez Brüsszelből is látszik

„A 2021-es Európai Innovációs Eredménytábla azt mutatja, hogy az üzleti élet és a vállalkozói szellem egyre inkább virágzik Magyarországon” – emelte ki a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és fiatalokért felelős biztosa annak apropóján, hogy október 28-án Magyarországra érkezett. Marija Gabriel a látogatása során felkereste a budapesti székhelyű uniós intézményt, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet is, és az írásos interjúban szó volt az intézménynek a magyar a startup-világban betöltött lényeges szerepéről is amellett, hogy számos nagy magyar sikertörténetet is név szerint kiemelt. Az uniós biztos az interjúban részletesen beszélt a magyar felsőoktatási intézmények különböző uniós programokban való részvételéről és a magyar innovációs ökoszisztéma erősítésében való kulcsfontosságú szerepükről. Szóba kerültek a koronavírus-járvány digitális oktatásra és a népszerű Erasmus+ programra, továbbá a Brexit oktatási programokra gyakorolt hatásai is, valamint az is, hogy az uniós csatlakozásunk óta bekövetkezett több százezer fős kivándorlást és az agyelszívás jelenségét hogyan, milyen uniós stratégiákon keresztül lehet fékezni.

Kádár Andrea: a nukleáris biztonság mindenek felett áll Paks II. engedélyezésénél

Kádár Andrea: a nukleáris biztonság mindenek felett áll Paks II. engedélyezésénél

Az Országos Atomenergia Hivatal előző vezetője, Fichtinger Gyula április végi lemondását követően öt hónapig nem állt főigazgató a hivatal élén, szeptember végén Orbán Viktor miniszterelnök Kádár Andreát nevezte ki az OAH élére kilenc évre, akinek az irányítása alatt januártól a kormánytól függetlenné válna a hivatal. Az új vezető a Portfolio-nak adta az első, exkluzív interjút, amelyben elmondta: a jelenleginél hatékonyabban működő nukleáris biztonsági hatóságot hozna létre, amely a feladatok növekedésével párhuzamosan nagyobb létszámmal működne, és ahol a fizetéseket a versenyszférához közelítenék a jogviszony átalakítása mellett. Az interjúban szóba került a Paks II. projekt helyszínének földrengésbiztonsági kérdése, a létesítési engedélykérelmével kapcsolatban az utolsó pillanatban elrendelt hiánypótlás, illetve az engedélyeztetés esetleges felgyorsítása is. Utóbbival kapcsolatban Kádár Andrea leszögezte: „a nukleáris biztonság mindenek felett álló szempont”, és emlékeztetett rá, hogy ez nem az első hiánypótlás volt, a törvény pedig többször is lehetőséget biztosít ilyen elrendelésére. Arról nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy mikorra állhat termelésbe a Paks II. projekt, azt viszont megjegyezte, hogy a törvény alapján van még idő átgondolnia az illetékeseknek, hogy a Paks I. üzemidő hosszabbításával mi legyen.

Miért ütötték kéthavi mélypontra a forintot?  - Íme, néhány fontos tényező

Miért ütötték kéthavi mélypontra a forintot?  - Íme, néhány fontos tényező

Az amerikai kötvényhozamok jelentős emelkedése, a német választási eredmény üzenete, az európai gázválság miatt is magasabb infláció, továbbá az MNB vártnál lassabb kamatemelési pályája mind tényező abban, hogy a forint mára kéthavi mélypontra esett az euróval szemben a 360-as szint közelében – jelezte a Portfolio-nak név nélkül egy budapesti banki devizakereskedő, illetve egy elemző. A piaci kockázati étvágyat az is rontotta, hogy Kínában a klímavédelmi célú energetikai átállás jegyében a szénerőművek kevesebb tüzelőanyaghoz jutnak, így nagy nyugati cégek gyáregységeiben is fékezni kellett a termelést áramhiány miatt és ez csak tovább rontja a koronavírus miatt egyébként is romló gazdasági növekedési kilátásokat Kínában és Ázsiában is. A napon belül frissülő forintpiaci percről-percre cikkünk itt érhető el.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kiderült: Magyarország történelmi méretű segítséget nyújt Ukrajnának
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.