• Megjelenítés
Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1335

Belenyúlna a kormány a devizahitelekbe - Indul a lavina?

A kormány általános érvénnyel rendezni szeretné a devizahitelek helyzetét - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kedden este a Hír Televízió képernyőjén. Konkrétum nem hangzott el, de a szövegkörnyezetből kiderült: valószínűleg a bankok által alkalmazott árfolyamrés újraszabályozását szeretnék elérni a Kúria ezzel kapcsolatos július eleji döntését követően. A Portfolio.hu által megkérdezett ügyvéd szerint ezt visszamenőleges hatállyal nem lehet megtenni, ugyanakkor egyértelmű: akár több tízmilliárd forintban mérhető veszteséget is jelenthet a bankok számára, ha belenyúl a kormány az általuk alkalmazott árfolyamrésbe. A maximális összeg becsléseink szerint 80 milliárd forint körüli, az OTP esetében 18 milliárd, plusz a jövőben elmaradó bevétel. Nem véletlenül esett reggel a forint és az OTP árfolyama is. Az árfolyamréssel kapcsolatos esetleges változás egy devizahiteles konyhájára viszont nem sokat hozna.

Növekedésgátlót kevertek Matolcsy ingyen hitelébe

Újabb magyarországi nagybankról derült ki tegnap, mekkora összeget kapott az MNB hitelprogramjából a hirtelen jött nyári kkv-hitelezésre. Ezzel már több mint 400 milliárd forintnyi finanszírozási összeg útját ismerjük pontosan az MNB által megítélt 750 milliárd forintból. Kevesen gondolnák azonban, hogy még a hitelképes vállalkozások egy része is hiába vár erre a forrásra: több banknál is arról panaszkodtak a Portfolio.hu-nak, hogy a szabályok nem teszik lehetővé a középvállalkozások számára a dinamikus bővülést. Aki ugyanis ma még kkv-nak számít, de a hitel futamidejének végére - talán épp a hitelnek is köszönhetően - nagyvállalattá bővül, büntetésre számíthat. A fentiek mellett egy "édes teher" jellegű panasz is gyakran elhagyja ma a bankárok száját: sok helyütt szombati munkavégzéssel győzik csak kielégíteni a megnövekedett igényeket.

Robban a szuperolcsó lakáshitel - De hol az új szocpol?

Havonta több ezer forintot takaríthatnak meg azok, akik a piaci kamatozású lakáshitelek helyett az államilag támogatott hitelek felvétele mellett döntenek. Lassan egy éve elérhetők ezek a hitelváltozatok, és a feltételek is viszonylag lazák, ennek ellenére a lakáshitel-felvevők mintegy harmada választotta csak őket a tavasz folyamán. Az állampapírok hozamcsökkenésének köszönhetően azonban egyre olcsóbbak e kölcsönök (kamatuk immár alig 6%), és ennél olcsóbbak már nem nagyon lesznek, így a nyár a kamattámogatott lakáshitelek fellendülését hozhatja. Az igazán nagy növekedéshez viszont szükség volna a félszocpol bevezetésére vagy a szocpol feltételeinek lazítására is. Ennek minisztériumi tervezetéről elsőként a Portfolio.hu számolt be még márciusban, úgy tűnik azonban, megvárja a kormány a választások előtti hónapokat a lépéssel. A bankoknak és a hitelfelvevőknek sem jó ez: sokan emiatt várnak a lakásvásárlással és a hitelfelvétellel.

A pánik háttere: baljós árnyékvilág nőtt a bankrendszer fejére

Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is múlt - gondolhatnánk a kínai bankrendszerben kialakult június végi feszültségről. A múlt hét elején még a Lehman Brothers összeomlásával vontak párhuzamot, ma viszont már egészen más piacok miatt aggódnak a befektetők. A pánik lecsengett, Kína azonban továbbra is élénk figyelmet érdemel: olyan "nem hivatalos" bankrendszer nőtt a "hivatalos" bankok fejére az elmúlt fél évtizedben, amely tartós és akár hosszú távú rendszerszintű instabilitás forrása lehet. Az elmúlt hetek epizódja nem volt más, mint a jéghegy csúcsa egy gigantikus konfliktusban, amely a merev állami bankszabályozás és a mellette zabolátlanul növekvő hitelpiac szereplői között zajlik. Mégis milyen körülmények között?

Roham a bankoknál: tízezreknek kellene Matolcsy olcsó hitele

Követ hajított a Magyar Nemzeti Bank a hazai vállalati hitelezés állóvizébe, koncentrált támadást indítva a hitelszűke ellen. A bankárok egyik legfontosabb beszédtémája lett a nyáron a Növekedési Hitelprogram, ami nem véletlen: a program keretében nagyobb összegű kis- és középvállalkozási hitel kihelyezéséről kell dönteniük három hónap leforgása alatt, mint eddig a teljes vállalati üzletágban. A hitel olcsósága miatt a vállalkozások is aktívan érdeklődnek, közülük jelenleg 43 ezer rendelkezik banki hitellel, devizahitele viszont csak 11 ezernek van. A program egy takaréklángon égő banki tevékenységbe lehel most életet.

Friss adatok: totális bukásra állnak a frankhitelek

Az euró többnyire 290 és 300 forint között, a svájci frank pedig 235 és 245 forint között hullámzott az év első felében. A jen viszont erőteljesen gyengült a magyar fizetőeszközzel szemben, kedvező helyzetbe hozva a jenhiteleseket. A friss árfolyammozgásokat, illetve az árfolyamrögzítést is figyelembe véve vajon jobb lett volna inkább forintban eladósodnia a sok százezer devizahitelesnek? Ezúttal is megvizsgáltuk a kérdést pusztán a törlesztőrészletek szempontjából. Az alábbi fő következtetésekre jutottunk:

- egyre több olyan devizahitel található az átlagos kamatozásúak között is, amelyek rosszabb választásnak bizonyultak a piaci forinthitelekkel szemben az eddig kifizetett törlesztőrészletek alapján
- ez leginkább a 2008 nyarán, nagyon erős forint mellett eladósodottakra igaz
- a devizahitelesek közül általában a jen- és euróhitelesek fizették ki eddig a legkisebb törlesztőrészletet, most pedig a jen gyengülése miatt a jenhitelesek állnak a legjobban
- az árfolyamgát az euróhiteleseknél a válság előtti, a frankhiteleseknél pedig a 2009-es szint közelébe hozza le a törlesztőrészletet, míg a jenhiteleseknél (amíg a gyűjtőszámla nem nullázódik le) megemeli azt.

Lakossági őrület: mégis hová menekülünk a bankbetétekből?

Egy éve még 7%-ot adtak, ma már alig 4%-os kamatot fizetnek a bankok egy átlagos lekötött forintbetétre. A háttérben elsősorban a jegybanki alapkamat csökkenése áll. A tartós kamatcsökkenés "megbosszulja" magát: az elmúlt egy évben megakadt a bankbetétek növekedése, sőt 35 milliárd forinttal csökkent is az állományuk. A háztartások teljes megtakarítása így is növekedett, csak máshol: az állampapírokban és befektetési alapokban heverő pénz összesen 1255 milliárd forinttal nőtt egy év alatt. Elemzésünkben érdekes ábrákon mutatjuk be a megtakarítások látványos, de drámainak egyelőre nem mondható átrendeződését.

Túl sokan álltak be egyetlen magyar bank ernyője alá

Mintegy 15%-os részesedést szereztek a takarékszövetkezetek a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának 1. pillérében. A 64 milliárd forint körüli összeg jóval nagyobb, mint amekkorát a kkv-hitelpiacon meglévő részesedésük alapján kaptak volna a takarékok. A Portfolio.hu értesülései szerint ennél még nagyobb lett volna a takarékszövetkezetek igénye, ám közülük sokan a technikai jellegű elosztási szabályok miatt nem kapták meg a teljes igényelt összeget. Pedig a jegybank egyik célja épp az ő helyzetbe hozásuk lett volna. Különösen a Takarékbank mint ernyőbank alá tartozó takarékok és magyar tulajdonú kisbankok egy része kapott így kevesebbet, ugyanis közöttük valamiért egy közös kvótát osztották szét.

Árvíz után a magyar biztosítók - Itt a növekedés?

A heterogén magyar biztosítási piacon nagyon nehéz változásokat elindítani az értékesítésben, de előbb vagy utóbb hozzá kell kezdenünk - mondja Yann Ménétrier, a Groupama Garancia vezérigazgatója. A biztosítóvezér továbbra is elképzelhetőnek tartja, hogy kisebb társaságok kivonulnak a magyar piacról, ugyanakkor a biztosítási adó piactorzító hatásai szerinte még nem nagyon látszódnak. A biztosítónál az első negyedévben jól teljesítő életbiztosítások mellett a balesetbiztosítások és a casco növekedésében bíznak.

Friss banki rangsor: mitől robbant szét a mezőny?

Közel 50%-kal emelkedett az elmúlt egy évben az OTP árfolyama, az Erste Banké még nagyobb mértékben. A többi régiós bank lemaradt tőlük. Fundamentális értelemben azonban a lengyel bankok továbbra is jóval erősebbek, az OTP és az Erste erősödése inkább a korábbi tőzsdei alulteljesítéssel magyarázható. Nettó kamatmarzsban ugyan továbbra is bivalyerős az OTP, és a betétgyűjtésben is szépen jön föl, a hitelportfólió minőségét tekintve viszont harmatgyenge. Az osztrák bankok mintha nem találnák a módját, miként hitelezzenek, és számos szempont alapján kettészakadt a mezőny. Régiós banki összehasonlítás az első negyedéves gyorsjelentések alapján.

Nem ezzel hozza el a világvégét Matolcsy a bankoknak

Szűk két év után ismét új jegybanktörvénye lesz rövidesen Magyarországnak. A parlament honlapján pénteken megjelent törvényjavaslat a rendszerváltás óta nem látott jogkörökkel ruházná fel a Magyar Nemzeti Bankot. Lényege: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének eddigi feladatait is a jegybank látná el már október 1-jétől. A borítékolhatóan megszülető parlamenti döntésre nyilvánvalóan Matolcsy György elnöki kinevezése teremtette meg az alkalmat. Még mielőtt azonban bárki a jegybankelnök tomboló hatalommániájára vagy a bankok unortodox ihletésű leigázásának szándékára gyanakodna, le kell szögeznünk: szakmai érvek szólnak a lépés mellett, és az integráció - ha jelenleg nem is sürgető módon - indokolt lehet. Az igazán nagy kérdések azonban ezután sem az intézményi megoldáson dőlnek el.

Betört az árvíz - Elmossa a biztosítókat?

A 2002-eshez hasonló, helyenként annál még nagyobb árvíz sújtja ezekben a napokban Magyarországot, Németországot és még néhány közép-európai államot. Az árvízvédelemre tett emberi erőfeszítések ellenére idén is többmilliárd eurós vagyoni kárra lehet számítani a természeti csapás miatt. A magyar biztosítók egyelőre nem adtak ki becsléseket, Csehországban viszont 86 milliárd forintnak megfelelő kárra számítanak a biztosítók csak a biztosított vagyonban, és már több mint tízezer kárbejelentést regisztráltak. A Nomura becslései szerint a mostani európai árvíz miatti kárkifizetések elmaradhatnak a 2002-estől, így a katasztrófa kezelhető méretű veszteséget okoz Európa biztosítóinak, és nem érinti drámaian az idei eredményvárakozásokat. Az alulbiztosítottság azonban komoly fejfájást okozhat az érintett területeken, a teljes gazdasági kár jóval nagyobb lehet a biztosítók veszteségénél.

Mit kezdenek a bankok az MNB ingyen hitelével? (Interjú)

A bankok óva intik a vállalkozásokat, hogy az új jegybanki hitelprogram miatt erőltetett, irracionális beruházásokba kezdjenek. Szabó Balázs, az MKB Bank középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában elmagyarázza, az alacsony kamatmarzs ellenére miért mutatkozott többszörös túljelentkezés az MNB forrásai iránt a bankok részéről, és mire kell figyelniük az érintett vállalkozásoknak. Az MKB-val együtt eddig mindössze négy bank árulta el a Portfolio.hu-nak, mekkora kvótát kapott a jegybanktól.

Gátszakadás a lakossági bankbetéteknél

Valószínűleg a rendszerváltás óta nem fizettek olyan alacsony kamatot a bankok a lakossági betétekre, mint most. Meg is látszódik ennek hatása az MNB ma közzétett áprilisi adatain, nettó 126 milliárd forintot vettek fel ugyanis a háztartások a betétekből egyetlen hónap alatt. Ilyenre 2012 kritikus január hónapja óta nem volt példa. A jegybanki kamatcsökkentéssel párhuzamosan a a hitelek kamatszintje is tovább csökkent, így az új lakáshitelek átlagkamata már "csak" 9%, a vállalati hiteleké pedig 7%. Ez azonban alig lendített valamit a banki hitelezésen: a kkv-k a jövő héten induló Növekedési Hitelprogramban, a családok pedig a félszocpol (egyelőre bizonytalan időzítésű) bevezetésében bíznak.

Most lebuktak a magyar bankok - Árulkodnak a friss számok

Az egy évvel korábbinak több mint duplájára rúgó, 73 milliárd forintos adózott nyereséget értek el az első negyedévben a hazai részvénytársasági hitelintézetek. Gyorsan reagáltak a tranzakciós illeték bevezetésére: bár nem tudjuk, pontosan mennyit fizettek be ezen a címen a költségvetésbe, szépen hárítottak át belőle - példátlan mértékben (+19 milliárd) nőtt a jutalékeredményük, és ezen belül a pénzforgalmi szolgáltatásból származó bevételük (+11 milliárd). A banki eredmény javulásához a forrásköltségek csökkenése és egyes vállalati céltartalékok felszabadulása mellett a bankok takarékoskodása is hozzájárult. A külföldi forráskivonás eközben jelentősen lelassult, a vállalati betétek pedig 6%-kal növekedtek egy év alatt.

Átléptek a bankok egy küszöböt (Interjú Jelasity Radovánnal)

Mára a bankok többsége átlépte azt a küszöböt, amelyen túl már túlzott lenne a tőkeáttétel-csökkentés folytatása - véli Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója. A bankvezér szerint a bankok kamatmarzsa jelentősen csökkenni fog, aminek fényében az MNB új hitelprogramja is más színben tűnik fel, mint korábban tűnt volna. A vállalati szektor fogja beindítani a lakossági hitelezést is. Utóbbihoz a félszocpol bevezetése is hozzájárul, amelyre a kormány május végéig tett ígéretet.

Új helyzetet teremt az MNB hitelprogramja

Vannak olyan beruházások, amelyek a korábbi, magasabb kamatpálya mellett nem lettek volna életképesek, emiatt az ügyfél és a bank részéről sem lett volna racionális ezek elindítása, illetve megfinanszírozása. Az MNB új hitelprogramja azonban változtathat ezen - mondja Soltész Gergő, az FHB Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, egyben az FHB Bank Zrt. vezérigazgatója. Soltész szerint már többen jelezték bankjuknál érdeklődésüket az új hitelek iránt, ugyanakkor még több kérdés is tisztázásra vár, például, hogy mit tekint a program forgóeszköz-finanszírozásnak.

Elűzte-e a vállalatokat a tranzakciós illeték? (Interjú)

Az év elején bevezetett tranzakciós illeték nagy részét áthárították a bankok lakossági ügyfeleikre, de ettől nem kezdett tömeges bankváltásba a magyar lakosság. Mi a helyzet a bankok vállalati üzletágában, elvándoroltak-e a vállalati tranzakciók külföldre? Mi lesz, ha az elmaradó bevételek miatt a kulcs megemelése mellett dönt a kormány? Többek között erről kérdeztük Salgó Istvánt, az ING Bank vezérigazgatóját.

Összeomlás után - Így néznek ki most a lakáshitelek

Még mindig több lakáshitellel tartozik a magyar lakosság, mint 2008 nyarán, és magasabb a devizahitelek aránya is. Óvatosabbá váltak azonban a családok és a bankok is: öt évvel ezelőtt még 7,5 millió forintot, tavaly már csak 3,7 millió forintot vettünk fel átlagosan használt lakás vásárlására, persze szinte kizárólag forintban. Érdekesség, hogy tavaly a hitelek kevesebb, mint a felét nyújtották csak a kereskedelmi bankok, jelentősen nőtt velük szemben a lakástakarék-pénztári hitelek jelentősége. A piaci kamatok ma is nagyon magasak, állami támogatással azonban kedvező kamatok is elérhetők. Cikkünkben összefoglaljuk a magyarországi lakáshitelekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Valami egészen új kezdődik (Interjú Kósa Erikával)

Reform előtt áll az értékesítési szakma, ebben mi úttörő szerepet vállalunk - mondja Kósa Erika, a nemrég elindult Consequit Zrt. alapítója, elnöke. A Portfolio.hu-nak adott interjújában elárulja, miben bíznak a viharvert életbiztosítási piacon, piramist építenek-e ők is, és mit szólnak az arany árfolyamának hirtelen eséséhez. Kósa Erika szerint most is vannak "zseniális paradigmaváltó" gondolatok az életbiztosítási piacon, de tény: a középosztály mintha eltűnt volna.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility