András Bence

2018. augusztus 22. 15:55 | András Bence

Eleged van a munkádból és sokat szeretnél keresni? Van egy tippünk, hogy mit tanulj

A programozás a jövőben olyan alapvető készséggé - és egyben elvárássá - válhat, mint amilyen mondjuk az angol nyelvismeret nálunk. Ebben a világban pedig a legjobban sztárolt nyelvet ma úgy hívják, hogy Python. Egy kifejezetten jól olvasható és a versenytársainál könnyebben megtanulható, általános célú programnyelvről van szó, amely mind a kezdők, mind pedig a profik körében nagyon felkapott lett. 2010 óta konkrétan megtriplázódott az iránta való érdeklődés, ami meglátszik az érte kínált fizetésekben is. Az alábbiakban ezért áttekintjük a jelenség hátterét, és elmondjuk, miért lehet ideális választás azok számára, akik belekezdenének a programozásba.

2018. augusztus 19. 16:30 | András Bence

Hogy jutottunk idáig, hogy már a BMW is minket választ?

Magyarország összeházasodott az autóiparral, a nagy frigyhez pedig most a BMW is csatlakozik. Már 2011-től az egész ipari termelésünk fő motorjává lépett elő a járműgyártás, de úgy tűnik, hogy ez a sajátos gazdasági szerkezetünk még tovább erősödhet az elkövetkező években. Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy mégis hogyan jutottunk el idáig, mivel nyertük meg a nagy márkákat, és végül kitérünk a dolog lehetséges árnyoldalára is.

2018. augusztus 12. 12:35 | András Bence

Többet keresel, ha távol vannak a barátaid

Jó közel tudni a szeretteinket és a barátainkat, de az egésznek lehet egy furcsa árnyoldala is. Neves kutatók egy csoportja, a Facebook adataira támaszkodva arra jutott, hogy aki a barátai közelében él, az kevesebbet keres, és úgy általában is rosszabb az élete. Ellenben a távoli barátokkal rendelkezők gazdagabbak, sőt még tovább is élnek. Egyelőre azért ne szakítsuk meg a szomszéddal a kapcsolatot, mert az okozati szálakat ezzel nem tárták fel.

2018. augusztus 06. 15:48 | András Bence

Tömegek ábrándultak ki a bitcoinból

Érdekes összefüggésre bukkantunk, amikor a Google keresési statisztikáit és a bitcoin árfolyamát összevetettük: úgy tűnik, hogy idén nagyon sokan kiábrándultak a sztoriból. Következtetésünk szerint ez amiatt lehet, mert a többséget valójában csak a tavalyi nagy rali vonzotta, nem pedig maga a technológia. Így miután az árfolyam bezuhant, az érdeklődés is szertefoszlott. Sőt, immár az újabb felívelésekre sem reagálnak az emberek úgy, mint régen.

2018. augusztus 05. 16:25 | András Bence

A világ talán legértékesebb kulcsa - Aki megtalálja, azonnal milliárdos lesz

Satoshi Nakamoto, a bitcoin titokzatos feltalálója becslések szerint egymillió darabbal rendelkezik a "digitális aranyból". Ez mai árfolyamon számolva 2000 milliárd forint. Nem kis összeg. De mi kell hozzá, hogy megkaparinthassuk? Hát, például ki kéne találni az illető titkos kulcsát, ami egy 256 bites szám. Na de mennyi időbe is telik ez? Az alábbiakban csillagászati példákkal adjuk meg erre a választ, aztán mindenki eldöntheti magának, hogy érdemes-e belefogni.

2018. július 28. 10:55 | András Bence

Csak Donald Trump ezt meg ne tudja!

Az USA és az Egyesült Királyság is rendszeresen külkereskedelmi többletet jelent a másikkal szemben. Mindezt pedig egyazon időben, ami természetesen képtelenség. Ráadásul nem egyszeri esetről, és nem is apró tételekről van szó. A dolog különösen kényes most, hogy amerikai-brit szabadkereskedelmi megállapodás készül, ugyanis Donald Trump, mint tudjuk, kifejezetten allergiás a külkereskedelmi deficitre.

2018. július 25. 17:10 | András Bence

Végre megvan a módszer, amivel előre lehetett volna látni Trump győzelmét

Egy új modell segítségével Donald Trump választási győzelmét szinte minden államban előre lehetett volna jelezni. A módszer a demográfiai adatok ügyes felhasználásán alapszik, amivel a regionális felméréseknél jóval pontosabb eredményeket kaphatunk. Jó kérdés persze, hogy mindez a legközelebbi választáson is beváltja-e majd a hozzá fűzött reményeket.

2018. július 24. 16:40 | András Bence

258 év kell a nők felzárkózásához a fizikában

Egy friss kutatás szerint 258 évbe telik mire a fizikus nők a férfiakkal azonos arányban tudnak majd publikációkat megjelentetni. A különféle tudományok egészét nézve pedig nagyjából 16 évre lehet szükség, hogy végre egyenlőség legyen. Vannak ugyanakkor kivételek is: a társadalomtudományokban és a pszichológiában például már most is jól állnak a nők. Legalábbis a puszta számok tekintetében, de sok másik szempontot is érdemes lenne még itt vizsgálni.

2018. július 19. 15:15 | András Bence

Mit vedel a magyar nemzet?

Magyarország kapcsán sokan először a kiváló borokra és pálinkákra gondolnak, amikor a nemzeti italok kerülnek szóba. Az ugyanakkor, hogy mit iszunk, már úgy tűnik, más kérdés: a számok szerint egyértelműen sörös nemzet vagyunk. A sörön belül pedig inkább az olcsót szeretjük, mint a jót. Vagy legalábbis azt vesszük. A gond persze nem azzal van, hogy a középkategóriás sör a magyarok valódi nemzeti itala. Hanem sokkal inkább abból van a baj, hogy mennyit iszunk belőle.

A témában írt korábbi cikkünket itt olvashatja el:
2018.06.03 16:32 A magyarok borzalmasan sokat isznak - Mutatjuk a rangsort

2018. július 15. 13:07 | András Bence

Miért nem a leggazdagabb országok nyerik a foci-vb-t?

Hogyhogy nem a leggazdagabb országok nyerik sorra a focibajnokságokat? A válasz feltehetően az, hogy egyáltalán nem minden a pénz. Az Economist által épített modell szerint hasonlóan fontos tényező például, hogy az adott országban mennyire vonzza az embereket a futball. Mindennek a számbavételével pedig az egyes nemzetek fociteljesítményének már a 40 százaléka magyarázható. Kiderül az is, hogy Magyarország például még saját magához képest is gyengén teljesít. Horvátország tündöklése persze ilyen nagyívű modellekkel nem magyarázható, az ő titkuk másban rejlik, amiről szintén szót ejtünk az alábbiakban.

2018. július 12. 15:51 | András Bence

Háromféle ember van a világon: a szenvedő, a küszködő, és akinek minden jól megy

Az emberek életbeli boldogulása egy olyan kérdés, amely mind hétköznapi, mind politikai, mind pedig tudományos szempontból kiemelkedően fontos. Emiatt elengedhetetlen, hogy valahogy mérni is lehessen ezt a jelenséget. A társadalomtudósok és a pszichológusok ezért számtalan olyan eszközt fejlesztettek ki, amivel az emberi boldogság mérhetővé és elemezhetővé válik. Az alábbiakban ezt a témát járjuk körbe, különös figyelmet szentelve az úgynevezett Cantril-létrának. Bemutatjuk azt is, hogy mennyire erős törésvonalak vannak a világon, és hogy kutatások szerint lényegében három csoportra oszthatóak az emberek.

2018. július 09. 12:02 | András Bence

Megvan a válasz, miért nem akarnak Magyarországon maradni a bevándorlók

Kutatások szerint főleg három dolgon múlik, hogy boldogabb életre találnak-e a hazájukból menekülő vagy elvándorló emberek: 1. mennyire boldog hely a célország, 2. mennyire szörnyű körülményekből jönnek, 3. mennyire fogadják őket szívesen. Magyarország még kelet-európai viszonylatban is egy nagyon boldogtalan ország, és nem mellesleg a világ élvonalába tartozik a migránsok elutasításában. Ezek fényében hazánk egyáltalán nem egy ideális célország a bevándorlók számára. Mindez a Gallup több mint száz országra kiterjedő felméréseiből, illetve a World Happiness Report 2018-as jelentéséből derült ki, amiben kiemelten vizsgálták a migránsok boldogulását. Nagy átlagban egyébként elmondható, hogy boldogabbak lesznek a bevándorlók az új helyükön, csak éppen nem mindegy, hova mennek.

2018. július 07. 10:53 | András Bence

A magyar tényleg egy nagyon boldogtalan nemzet

Finnország a világ legboldogabb országa a 2018-as World Happiness Report szerint, míg Magyarország egészen hátul, a 69. helyen áll a rangsorban. A szomszédjaink jóval előkelőbb helyezéssel bírnak, vagyis a felmérések szerint igaz a közvélekedés: a magyarok tényleg nagyon borúsan látják az életet. Feltűnő egyébként, hogy általában azok az országok igazán boldogok, ahol magasak a jövedelmek, egészségesek az emberek, és nagyfokú szabadság van. Az alábbi cikkben a teljes rangsort áttekintjük, és a jelentés alapján megpróbálunk néhány alapvető következtetést is levonni az emberi boldogságról.

2018. június 30. 16:04 | András Bence

Bebizonyították, hogy mindig is a politika tette tönkre a pénzünket

Arról mindenki hallott már, hogy a történelem során mennyire sokféle pénz értéktelenedett el, vagy éppen ment teljesen tönkre. Azt viszont kevesen értik, hogy ennek pontosan mi is volt az oka. Egy friss kutatás 600 évnyi adatot gyűjtött össze, hogy megválaszolja ezt a kérdést. Úgy találták, hogy a közvélekedéssel ellentétben egyáltalán nem az olyan újítások vezettek a pénzek elértéktelenedéséhez, mint például a fedezet nélküli fiat pénzrendszer bevezetése. Sokkal inkább a politika tehet az egészről. Hatalmasak az országok közötti különbségek, és ott ahol kevésbé volt kordában tartva a hatalom, jóval gyorsabban értéktelenedett el az emberek pénze.

2018. június 26. 14:12 | András Bence

Hihetetlen, hogy még a CIA sem tudja a legalapvetőbb tényeket Észak-Koreáról

Észak-Korea a világ egyik legrejtőzködőbb és legzártabb országa, ahol máig rendkívül szigorúan tartják magukat a tervgazdálkodáshoz. Változás csak iszonyatosan lassan történik az országban, például súlyos életeket követelő éhínség kellett ahhoz, hogy szemet hunyjanak a lakosok önellátásra irányuló kisvállalkozásai felett. Több jelentés szerint is Kim Dzsongun színrelépése további gazdasági liberalizációt hozott, de az ország működését igazából máig nem ismerjük rendesen. Nem tudjuk azt sem, hogy pontosan mennyire fájnak nekik a gazdasági szankciók, és hogy vajon tényleg emiatt ültek-e tárgyalóasztalhoz Donald Trumppal. Ha igazán a mélyére ásunk a dolgoknak, akkor kiderül, hogy még csak az sem világos, egyáltalán mekkora a gazdaságuk mérete. A CIA egészen viccesen 10 milliárd dollárra kerekítve ad rá becslést.

2018. június 19. 16:39 | András Bence

Komplikált a kapcsolatod? Akkor te nagyon befolyásolható vagy

Közösségi hálók + okostelefonok + gépi tanulás = egy új korszak. Az a fajta digitális tér, ami az elmúlt évtizedben körénk épült, teljesen megváltoztatta az életünket. Az iphone-on görgetett Facebook új "központi idegrendszert" hozott létre az emberek számára, aminek a következményeit máig nem értjük teljesen. Ugyanakkor jelentős kutatásoknak hála egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy feltérképezzük az online emberi viselkedés törvényszerűségeit. Sinan Aral, az MIT kutatója ennek a kapcsán mesélte el, hogy jelenleg hol állunk. Az okozati szálak kreatív feltárásával már egészen sokat tudunk az álhírek terjedéséről, vagy éppen arról, hogy milyen módon befolyásolhatóak az emberek.

Professzor Sinan Aral a Rajk László Szakkollégium meghívására járt Magyarországon, hogy átvegye a neki ítélt Herbert Simon-díjat.

2018. június 05. 16:30 | András Bence

Borítékolható volt a magyar ellenzék leszereplése

A magyar ellenzék választási eredményét idén is egészen pontosan, átlagban hibahatáron belül, jelezték előre a közvélemény-kutatók, vagyis teljesen érthetetlen, ha ez őket megint sokként érte. Már az elmúlt két évtizedben is azt láttuk, hogy az ellenzéki pártok szereplését viszonylag jól lehetett előre látni, a kutatók inkább a győztes párt tényleges erejét szokták félremérni. A nagy médiavisszhang ellenére, óriási tévedésről most sem volt szó: átlagosan 5 százalékponttal lőtték félre a kormánypártot. A szakértői módszereket ugyanakkor át kell majd gondolniuk, ugyanis a nyers mérési eredmények valójában kisebb hibát eredményeztek volna. Ebben a cikkben megvizsgáljuk az áprilisi választásra készített előrejelzések pontosságát, illetve áttekintjük a múltbeli eredményeket is. A fő tanulság az, hogy egyáltalán nem végeznek rossz munkát a hazai közvélemény-kutatók, ezért érthetetlen a magyarok bizalmatlansága.

A választási előrejelzések történelmi hátterét, illetve főbb módszertani kihívásait ebben a cikkünkben mutattuk be:
2018.06.04 16:35 Ők ezért látták előre a választási eredményt

2018. június 04. 16:35 | András Bence

Ők ezért látták előre a választási eredményt

A választások kimenetele, ha nem is tökéletes pontossággal, de előrejelezhető. Ugyanakkor csúfos lebőgések sora kellett ahhoz, hogy megtaláljuk a dolog tudományos módszerét. A máig előforduló hibákért már nem a statisztikai megközelítés okolható, mint a 20. század első felében, hanem sokkal inkább az emberi válaszadás furcsa természete. Előfordul ugyanis, hogy a megkérdezettek nem azt mondják, amit igazán gondolnak, vagy még inkább nem is mondanak semmit. Megtagadják a válaszadást, ami torz eredményhez vezet, ha a véleményük érdemben különbözik a válaszolókétól. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan nőtte ki magát tudománnyá a választások előrejelzése, és hogy mik azok a problémák, amik máig fejfájást okoznak a véleményünkre kíváncsi kutatóknak.

2018. június 03. 16:32 | András Bence

A magyarok borzalmasan sokat isznak - Mutatjuk a rangsort

Nagyon sokat isznak a magyarok, különösen a férfiak. Több mint havi egy liter tiszta szesz jut minden 15 évesnél idősebb honfitársunkra, amivel a világrangsorban a nyolcadik helyen állunk a WHO szerint. A minket éppen megelőző, főként kelet-európai, országok egyébként pusztán a világ lakosságának a 3 százalékát teszik ki, vagyis bárhogyan is nézzük, nagyon elöl vagyunk italozásban. Az alábbiakban a WHO legutóbbi globális kutatása alapján tekintjük át a magyarok alkoholhoz való viszonyát.

2018. május 29. 16:17 | András Bence

Ha büntetés jár érte, akkor hirtelen a magyarokat is érdekli

Több mint egy évtizede nem mutattak akkora érdeklődést a magyarok az adatvédelmi témák iránt, mint most. Ez feltehetően nem véletlen, ugyanis az ezzel kapcsolatos uniós szabályozás, a GDPR, éppen a napokban élesedett. Az egész világon azt látjuk a Google keresési statisztikái alapján, hogy az embereket elkezdte érdekelni a téma. Jó kérdés, hogy mindezt csak a szigorú szabályok életbe lépése, vagy úgy általában az elmúlt időszak adatbotrányai okozták. Itthon egyedül az elmúlt pár hónapban, a GDPR bevezetéséhez közeledve, látunk érdemi változást. Valószínű tehát, hogy a magyarok érdeklődését kizárólag a szabályok (és a lehetséges büntetések) keltették fel.