42%-nak fogalma sincs! - az euró bevezetésének feltételei (II.) (x)

1 2 3 ›

Az Európai Unióhoz legutóbbi körben csatlakozott országok körében az egyik legfontosabb középtávú gazdaságpolitikai cél az euró bevezetése. Jellemző volt, hogy az euró-zónához való csatlakozás céldátumát illetően szinte minden ország meglehetősen ambíciózus volt, ugyanakkor a költségvetési politika lazulása több országot is a céldátum hátrább tolására késztett. Hazánk esetében az első hivatalos céldátum 2006 volt, mely később 2008-ra, majd 2010-re változott. Piaci szereplők a bevezetés reális időpontját azonban már 2012-2013-ra teszik.

Az euró minél hamarabbi bevezetésére való törekvésnek számos előnye lehet. Bár a gazdasági reformok többsége átmeneti költségekkel jár, többségük elengedhetetlen ahhoz, hogy a versenyképesség javuljon, a közösségi kiadások finanszírozhatóak legyenek, a költségvetés egyensúly közeli állapotba kerüljön. Az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás reformja hazánkban sem halogatható évtizedekig, mert az elavult struktúrák és finanszírozási modellek lehetetlenné teszik a kiadások csökkentését, ezáltal nincs reális esély az adócsökkentésekre, a versenyszférához rugalmasabban és hatékonyabban alkalmazkodó állami szabályozás kialakítására. Ma 800 ezer állami foglalkoztatott van összesen Magyarországon, ennyit az adófizetők nem bírnak foglalkoztatni, tehát elég lényeges és sürgős átalakításokra lenne szükség.

Nézzük meg most az adatok szintjén is, hogy a különböző konvergencia mutatók szempontjából hol is állunk. Az alábbi táblázatból látható, hogy tavaly a vásárlóerő paritáson számított egy főre jutó GDP az EU átlag valamivel több min 60%-át érte el, amivel az unióhoz legutóbb csatlakozott országok közül az első egy harmadban vagyunk. A bérfelzárkózásban van még mit behozni, ugyanakkor a fejlettségünkhöz képest a bérszint koránt sem mondható alacsonynak.

Az infláció, mint az árnövekedés mértéke mellett fontos néhány szót ejteni magukról az árszintekről is. Ezt szintén a fejlettségi szinttel együtt érdemes értelmezni. Az alábbi ábrából kitűnik, hogy elmaradás itt sem igazán fedezhető fel, tehát a korábban említett reálkonvergencia folyamat viszonylag előrehaladottnak számít.

A reálgazdasági konvergencia mellett a csatlakozás elengedhetetlen feltétele az ún. maastrichti kritériumok teljesítése.

Az infláció az elmúlt időszakban jelentős mértékben mérséklődött hazánkban, a KSH legutóbbi adatai szerint a szeptemberben az éves fogyasztói árindex 3.7%-ot tett ki. 2006-ra elsősorban az adócsökkentések hatása miatt az árak növekedési üteme 2% alá mérséklődhet, majd 2007-től 3% körüli pénzromlás valószínűsíthető. A maastrichti kritérium jelenleg 2.1% körül van, ugyanakkor nem kizárt, hogy az inflációs konvergenciára vonatkozó kritériumnál a felzárkózó államok sajátos jellege miatt némi nagyvonalúságot gyakorolnak majd. Hazánk esetében a gazdasági fejlettségi és szerkezeti sajátosságai miatt 3% körüli infláció tekinthető optimálisnak.

Az államháztartás hiánya jóval a GDP 3%-a felett van, az idei évben várhatóan eléri a 7.4%-ot, ha a nyugdíjkorrekciót nem vesszük figyelembe (a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel a deficit csökkenthető, de az évek előrehaladtával csökkenő mértékben: 2005-ben 100%, 2006-ban 80%, 2007-ben 60%, 2008-ban 40%, 2009-ben 20%). A nyugdíjkorrekció idén a GDP 1.4%-a körül alakulhat, emiatt a korrigált deficit, melyet az elbírálásnál értékelnének 6%. A jövő évre a hiány azonban a GDP 10%-át is elérheti, ha az új kormány a deficitbe bekonszolidálja az állami vállalatok által felvett hiteleket, a nyújtott garanciákat. Látható tehát, hogy a nominális kritériumok közül a legnagyobb elmaradásunk az államháztartási fegyelem kialakításánál van. A választási ígérgetés a hiány csökkentését akadályozza, a deficit tartós lefaragásának feltétele az államháztartási reformok minél korábbi megvalósítása lenne.

Az államadósság szintje jelenleg a deficitnél már említett nyugdíjkorrekció mellett nem éri el a GDP 60%-át, ugyanakkor jövőre már minden bizonnyal átlépi azt. A probléma nem is annyira a kritikusnak tekintett szint meghaladása, inkább az, hogy az államadósságban egy növekvő trend érvényesül.

A hosszú hozamok konvergenciájával az inflációs kritériumok teljesítése illetve egy fegyelmezettebb költségvetés esetén feltehetően nem lesz probléma. Ez a változó inkább csak következménye a fenti kritériumoknál említett tényezők alakulásának. Jelenleg egy 10 éves magyar államkötvény hozama 6.73%. A maastrichti kamatkritérium 6% körül húzódik

Ez a cikk folytatódik

• Hol is állunk most?.
• Néhány gyakorlati kérdés.
• Összegzés.