Mit tegyünk az árfolyamrendszerrel amíg nincs euró?.
Nincs olyan árfolyamrendszer, amely teljes mértékben alkalmas egy világgazdaságra nyitott kis ország devizája elleni támadás kivédésére és a viszonylagos árfolyam-stabilitás biztosítására. Ez az euró-övezethez való gyorsabb csatlakozást indokolja. Amíg tehát nincs euró, az árfolyamkockázat létező kihívás, melyet nemzetgazdasági szinten is kezelni kell. A monetáris politika sokszor nehéz helyzetbe kerül, hogy milyen módon támogassa a reál- és nominális konvergencia folyamat párhuzamos haladását. Az Európai Központi Bank nem ajánl semmilyen általános modellt arra vonatkozóan, hogy egy országnak milyen árfolyamrendszert kellene használni, ugyanakkor az elérendő célok között az árstabilitást a legfontosabbnak tekinti. Az alacsony infláció illetve az inflációs bizonytalanságok csökkenése ösztönzőleg hat a gazdasági aktivitásra. A jegybank az ún. inflációs célkitűzés rendszerét alkalmazza az infláció letörésére, melynek sikerei az utóbbi időszakban egyre nyilvánvalóbbak voltak. Ahhoz, hogy ez a stratégia tartós sikerrel járjon nagyfokú hitelességre van szükség, a gazdaságpolitika egyes területeinek (monetáris, fiskális, jövedelem) koordináltan kell működnie. A rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy a kitűzött célokon keresztül a jegybank képes legyen érdemben befolyásolni az inflációs várakozásokat. Ha az említett gazdaságpolitikai ágak nem összehangoltan működnek, az egész rendszer hitelességét ássák alá (pl. 2003-as forintválság).
A forint árfolyamának stabilan tartása mellett a magas infláció a hazai pénz reál értelemben vett felértékelődését okozza, mely azt jelenti, hogy a hazai termékek és a termelés alapanyagai megdrágulnak a külföldi versenytársakhoz képest, mely versenyhátrányba kényszeríti a hazai termelőket. A relatív drágulás az import élénküléséhez is hozzájárulhat. Összességében elmondható, hogy a jegybanknak olyan árfolyampolitikát érdemes folytatnia az euró bevezetéséig, melynek során a nominális árfolyam jelentősebb kilengései elkerülhetők, a reálárfolyam felértékelődése pedig a termelékenység javulásával arányban áll. Ekkor nem romlik a versenyképesség árfolyamoldalról.
A nominális konvergencia sikere szempontjából fontos szerepe van a fejlett pénzügyi szektornak. Ahhoz, hogy a monetáris politika képes legyen céljait elérni, szükség van egy olyan közvetítő rendszerre, mely képes előidézni azokat a hatásmechanizmusokat, melyeket a jegybank a kamatkondíciókon illetve egyéb adminisztratív változásokon keresztül kiváltani kíván (transzmissziós mechanizmusok). Azon túl, hogy a kamatok és egyéb kondíciók változásával a tőkeáramlás iránya és intenzitása befolyásolható, a pénzügyi rendszer befolyásolja a beruházások és a megtakarítások szintjének alakulását is. Minél jelentősebb a verseny a pénzügyi szektorban, a jegybanki döntések annál hatékonyabban képződhetnek le a piaci szereplők szintjére.
A független jegybank az infláció letörésének fontos záloga
Ahhoz, hogy az euró beveztésének feltételei minél hamarabb és minél hatékonyabb biztosíthatók legyenek, az EKB is független monetáris intézmény fenntartását ajánlja. Törvényileg akadályozva van, hogy a költségvetés költekező hajlamát a jegybankok hitelnyújtással (pénznyomással) elégítsék ki. 20 évvel ezelőtt még a jegybankok a kormányzat gazdaságélénkítő politikájának fontos elemét alkották, ugyanakkor a tartósan magas inflációs időszakok után egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a nemzeti bankok legfőbb feladata az árstabilitás megteremtésének elősegítése kell hogy legyen. Ezt akkor tudják hatékonyan végrehajtani, ha a politika nem avatkozik be működésükbe, nincs lehetőség pl. a választási ciklusokhoz alkalmazkodó indokolatlanul laza árfolyam- és kamatpolitikára.
