Sokszor felmerül a kérdés, hogy a nominális és a reálkonvergencia egymással ellentétes fogalmak-e. Egyesek úgy vélik, hogy először a reálkonvergenciára kell törekedni, ami nem jelent mást, mint a strukturális reformok levezénylését, a jövedelmi szintek felzárkózását, majd ez magával hozza a jólét és az életszínvonal javulását is. Ha ez megvan, akkor kell törekedni az egyensúlyi mutatók rendbetételére (maastrichti feltételek). Más vélemények szerint minél hamarabb meg kell felelni a nominális követelményeknek az euró gyors bevezetése érdekében, majd már a valutaunió tagjaként sokkal egyszerűbben biztosítható a gazdasági felzárkózás.
![' title='](http://www.portfolio.hu/img/upload/coop051028.jpg)
A nominális- és reálgazdasági konvergencia feltételeinek különválására jó példa a 90-es évek elején történt európai valutaválság (ERM krízis). A krízis a korábbi konvergencia megközelítés átalakulását okozta, és komoly tanulsággal jár a később csatlakozó országok számára is.
ERM válság és tanulságai: gazdasági felzárkózás nélkül nem megy
Az optimális valutaövezetek elméletében a monetáris unió előfeltétele a reálkonvergencia. A Maastrichti Szerződés ezzel szemben számszerűen kizárólag nominális kritériumokat állapít meg, a reálkonvergencia-követelményeket csak általában határozza meg (a modell csak akkor működik, ha a gazdaságokban létezik az áralkalmazkodás). Az egyik régió magasabb inflációja - közös valuta esetén, azaz az árfolyam-kiigazítás lehetőségének megszűnése után - a versenyképesség csökkenéséhez, piacvesztéshez és a régió hosszabb távon fenntarthatatlan eladósodásához vezethet. Ezért az inflációs különbségek csökkentése elsődleges konvergenciakritérium.
![' title='](http://www.portfolio.hu/img/upload/lira051028.jpg)
Az ERM-válság tanulsága hazánk és más a GMU-hoz csatlakozni kívánó ország számára is, hogy csak megfelelő fejlettségi szint és rugalmasság mellett érdemes belépni az euró előszobáját jelentő ERM-2 rendszerbe majd az euró-zónába is. Korábban hazánkban is uralkodó volt az a nézet, miszerint minél hamarabb be kell lépni az ERM-2 rendszerbe (a szabályok szerint minimálisan 2 évet kell itt tölteni az euró bevezetés előtt a középárfolyam leértékelése nélkül), ugyanakkor mostanra inkább az a vélekedés dominál, hogy a céldátum alapján csak a minimálisan szükséges időtartamot töltsük itt az esetleges spekulációs veszélyek miatt.
A reálkonvergencia mellett a nominális kritériumok (maastrichti feltételek) megfogalmazása továbbra is fontos, ugyanis lehetővé teszik, hogy a kormányokkal szemben világos követelményeket támasszanak a konvergencia, illetve a menetrend terén, emellett a teljesítésük jól ellenőrizhető legyen a választók számára is. Hangsúlyozni kell, hogy a konvergencia nem spontán folyamat, hanem a koordinált gazdaság- és monetáris politikák eredménye.