- az árak átláthatósága növekszik: mivel az árakat azonos pénznemben fejezik ki, így azok közvetlenül összehasonlíthatóvá vállnak, az árak kiegyenlítődése gyorsabb, de így sem feltétlenül teljes; ez nagyobb versenyre és a versenyképesség növelésére készteti a vállalkozásokat
- az infláció csökkenéséhez, a fegyelmezettebb költségvetési politikához és az árfolyamkockázat eltűnéséhez kapcsolódóan a reálkamatok mérséklődnek, mely a beruházási aktivitásra élénkítőleg hat
- az átváltási költségek megszűnnek: mivel egyetlen pénz van, nem szükséges a nemzeti pénzeket egymásra váltani, nem kell viselni az ehhez kapcsolódó költségeket (vételi/eladási árfolyam)
- az árfolyam-ingadozások megszűnnek: az egymással kereskedelmi kapcsolatban levő országok vállalkozóinak az esetleges árfolyam-bizonytalanságok miatt nem kell elállni bizonyos ügyletektől, nincs szükség költséges árfolyamfedezésre
- a külkereskedelmi forgalom élénkül: az árfolyamingadozások eltűnése, az alacsonyabb tranzakciós költségek a kereskedelmet élénkítik, intenzívebb a technológiai transzfer a szaktudás átvétele
- a pénzügyi piacok hatékonysága növekszik: a közös pénz bevezetésével a pénzügyi piacok is jobban integrálódnak, a verseny a pénzügyi szektorban erősödik, több termék nagyobb likviditással érhető el a vállalkozások számára is, a tőkeköltségek ehhez kapcsolódóan mérséklődhetnek
- a gazdaságpolitikai célrendszeren belül a fizetési mérleg korlátozó szerepének a jelentősége enyhül, ami annyit jelent, hogy belföldi megtakarítások kevésbé jelentik korlátját a gazdasági fejlődésnek, a külföldi tőkebevonás könnyebb és egyszerűbb a devizakockázat eltűnése miatt
Az előnyök mellett természetesen hátrányok is léteznek. A negatívumok közé sorolják a pénzkibocsátásból származó bevételek eltűnését (bár ennek egy részét az Európai Központi Bank (EKB) visszaosztja a nemzeti bankoknak a monetáris unióban), illetve az önálló monetáris politika elvesztéséből fakadó hátrányokat (elsősorban azt, hogy a kamatszint és az árfolyam változtatásán keresztül a kedvezőtlen külső hatások önálló monetáris politikával nem ellensúlyozhatóak).
A Magyar Nemzeti Bank modellszámítások alapján összegezte az előnyöket és hátrányokat, végül arra a következtetésre jutott, hogy az euró bevezetése kb. 0.3-1%-kal növelné évente a GDP bővülés mértékét.