A török külpolitikát górcső alá vevő cikksorozatunk ötödik részének főszereplője Szaúd-Arábia lesz. Rijád és Ankara viszonya az elmúlt harminc évben számtalan hullámvölgyet megjárt már, a régió fekete báránya, Irán ugyanakkor összehozhatja a Közel-Kelet két kulcsfontosságú szereplőjét. Nézzük, hogyan.
Frissítette Magyar Telekom-modelljét a Concorde elemzője a cégnél várható eredménynövekedésre, valamint a közműadó meglepetésszerű visszavonására reagálva, aminek eredményeként drasztikusan, a korábbi 600 forintról 950 forintra emelte a részvényekre vonatkozó célárát. Az új célár a pénteki záró árfolyamhoz képest több mint 60 százalékos felértékelődési potenciált jelent, ennek megfelelően az elemző vételre ajánlja a Telekom részvényeit.
A héten teszik közzé az októberi államháztartás előzetes számait, valamint érkezik az októberi infláció is. Külföldről is érkeznek fontos adatok, de igazán komoly piacmozgató esemény külföldön most nem lesz - legalábbis ami az előre tervezett adatközléseket illeti.
Az új zöld energiagazdaság kiépítéséhez nélkülözhetetlen kritikus ásványok és új technológiák előállítása és ellátása területén sok esetben már ma is nagyobb földrajzi koncentráció látható, mint a jelenlegi gazdaságunk alapjait adó olaj és földgáz kitermelése tekintetében. Ez, a többnyire Kínához köthető dominancia a következő években még növekedhet is egyes esetekben, de több kulcsfontosságú területen kisebb-nagyobb mértékben enyhülhet - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) napokban publikált idei éves jelentéséből (World Energy Outlook 2023).
Egyre kevesebb biztosításközvetítő dolgozik Magyarországon, ennek ellenére a nem-életbiztosítási értékesítésben felmutatott teljesítményük jelentősen nőtt az idei első félévben, miközben az életbiztosítási új szerzések minimum vegyes képet mutattak. 100 forintnyi befizetett biztosítási díjunkból stabilan 8,0-8,5 forint jut a független közvetítőknek, miközben a biztosításközvetítői szektor egészének - igaz, egyre koncentráltabban eloszló - jövedelmezőségére sem lehet panasz. A felügyelet friss adataiból szemezgettünk.
A GDPR alapján személyes adatok Európai Unión kívülre történő továbbítása akkor lehetséges, ha az Európai Bizottság értékelése szerint a harmadik ország megfelelő védelmi szintet biztosít, azaz, ha az adott állam az uniós polgárok részére ugyanolyan mértékben biztosítja a magánélethez és személyes adatok védelméhez való jogaik érvényesülését, mint az Unióban működő mechanizmusok. A július 10-én elfogadott, az EU-USA adatvédelmi keretről szóló határozatában a Bizottság az Egyesült Államokat ilyen országnak ismerte el; a döntés újabb mérföldkő a transzatlanti adatáramlások garanciális biztosítékait illetően. A témáról Bárányos Krisztinát, a Smart Specialist Zrt. GDPR üzletágért felelős szakmai igazgatóját kérdeztük, aki rész vett a GDPR Rendelet EU-s szintű előkészítésében is.
A legnagyobb sztárok haláluk után is millió dollárokat keresnek hagyatékuk kezelőinek jogdíjak formájában, nem csak a műveikkel, de nevük, arcképük használatával is. A Forbes összegyűjtötte, hogy az elmúlt egy évben kik voltak a legtöbb bevételt hozó elhunyt művészek.
A sztrájkok többezer éves múltra tekintenek vissza, jelentős javulásokat hoztak a munkakörülményekben, megágyaztak a 8 órás munkanapnak, és egy sztrájknak köszönhetjük az évi egy szabadnapot is a munka ünnepén. Napjaink sem mentesek a dolgozói megmozdulásoktól, nyaranta rendszeresen megbénítja Európában a légiközlekedést a dolgozók sztrájkja, az amerikai autóiparban jelenleg is leállás van, de még a szórakoztatóipar sem úszta meg, a nyári Hollywood-i munkabeszüntetések komoly csúszásokat hoztak filmekben és sorozatokban. A Business Insider összegyűjtötte a történelem legnagyobb hatású sztrájkjait.
A teljes állásban dolgozók esetében az éves munkaórák átlagos száma Észtország mellett Magyarországon volt a legmagasabb tavaly az EU-ban, ha a heti munkaórák maximálisan megengedett számát összevetjük az egy évre minimálisan járó szabadságnapok, illetve a munkaszüneti napok számával – derül ki az Eurofound jelentéséből. Eszerint 2022-ben átlagosan 1856 órát – 8 órás munkanappal számolva 232 napot – dolgoztak a magyarok, miközben az EU-ban átlagosan 1714 órát tett ki a munkaórák száma tavaly, vagyis éves szinten közel 18 munkanappal kevesebbet dolgoztak átlagosan az unióban a magyar munkavállalókhoz képest.
Az elmúlt szűk fél évben lefeleződött a Wizz Air árfolyama, miután az erős verseny mellett a geopolitikai feszültségek, az elszálló energiaárak, valamint a fogyasztói hangulat romlása is alaposan keresztbe tett a légitársaságoknak. Az elmúlt napokban azonban kezdett életjeleket mutatni a papír, a tegnapi és a mai emelkedést összevetve pedig már közel 15 százalékot ralizott az árfolyam. Megnéztük, hogy a nagy elmozdulás után hogyan is néz ki most a technikai kép.
Hiába ért véget a nyári uborkaszezon, és kezdett el mozgolódni a CSOK átalakítása miatt a hazai lakáspiac, szeptemberben még kevesebb hitelt vett fel a magyar lakosság, mint augusztusban. Az MNB friss adatai szerint csökkentek a forinthitelkamatok, ennek ellenére a vállalati hitelpiac is pangott, miközben a betétekből való tőkekiáramlás mintha megállt volna.
A többi nagy amerikai technológiai vállalathoz hasonlóan a Google anyacégének tőzsdei emelkedését is a mesterséges intelligencia őrület és az ebből adódó magas várakozások hajtották. A múlt héten közzétett harmadik negyedéves számok pedig éppen ezen a területen okoztak csalódást a befektetőknek. Megnéztük, hogy a nagy esés, és az elmúlt napokban látott piaci hangulatjavulás közepette hogyan néz ki a technikai kép, és hogy mit üzennek a fundamentumok. Olcsó vagy drága az Alphabet részvénye? Intő jel lehet a mostani esés, vagy maradt még üzemanyag a techcégek rakétájában, és jöhetnek új csúcsok?
Az egy évvel korábbihoz képest 19%-kal, 879 millió euróra csökkent a Raiffeisen Bank International nyeresége a harmadik negyedévben, de ez is lényegesen jobb az elemzők által várt 630 millió eurónál. Az eladásra vagy leválasztásra szánt orosz leánybank még mindig a profit 39%-át szállította az osztrák bankcsoportnak (a magyar a 12%-át), az ottani hitelállomány viszont már alig fele a háború előttinek. A tavalyi eredmények után eddig elhalasztott osztalékfizetést most bepótolja a bank: november 21-én 80 cent részvényenkénti osztalékról dönthet a rendkívüli közgyűlés.
Kiegészül az extraprofitadókról szóló kormányrendelet, így 2024-től eltérő adómérték vonatkozik az üzemanyag-kiskereskedelemre – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb kutak továbbra is megússzák majd az adófizetést, viszont évi 500 milliós és 100 milliárdos nettó árbevétel között mindenki rosszabbul jár.
Bár a kormánypárti frakciószövetség kommunikációs igazgatója végleges bérmegállapodásról posztolt Facebook-oldalán, és a kormány foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára is elfogadhatónak nevezte a decemberi, előrehozott fizetésemeléseket, a Portfolio információi szerint még nem "ütötték le" a felek az alkut. Ezt erősíti meg az is, hogy Hollik István később feltételes módúvá változtatta meg Facebook-posztját (a minimálbér kapcsán az "emelkedik" szót lecserélte arra, hogy "emelkedhet"). Azt, hogy még nincs végleges megegyezés, jelzi, hogy az egyik legnagyobb munkáltatói szervezet például nem szeretné a garantált bérminimum kétszámjegyű emelését, főleg nem akkor, ha a harmadik negyedévben nem ért véget a magyar gazdaság teljesítményének csökkenése. Ez az információ viszont csak hetek múlva derül ki.
Az atomenergia-ipar évtizedes hanyatlása után ismét úgy tűnik, hogy "régi fényében csillog" a radioaktív uránérc, az éghajlatvédelmi szempontok hangsúlyossá válása miatt egyre szélesebb körű elfogadottságra tesz szert a nyugati államok és a lakosságok körében is az atomenergia. Egyre több piaci szereplő veszi észre a potenciált a történetben, ennek köszönhetően nemrég a fukushimai katasztrófa előtti szintre ugrott az urán világpiaci ára - adódik a kérdés, hogy még be lehet-e szállni befektetőként a történetbe, vagy már elment ez a vonat?
Nem egyszerű feladat a tőkepiacokon való navigáció az idei évben, év elején még a bankválság miatt aggódott a piac, majd a geopolitikai feszültségek nemhogy enyhültek volna, hanem tovább nőttek az újabb háború kirobbanásával. Eközben a megemelkedett kamatszint kihívásokkal teli környezetet termetett a gazdasági szereplők számára, a dezinfláció pedig elkezdett lassulni. Ezzel párhuzamosan a kötvényhozamok elkezdtek elszállni, ami nyomás alá helyezte a tőzsdéket és kiderült, hogy az AI-őrület tőzsdei éllovasai sem immunisak, ha szélesebb piaci hangulatromlás következik be. Megnéztük, hogyan teljesítettek ebben a turbulens környezetben a fontosabb tőkepiaci eszközök idén.
Ismertette legfrissebb, idei második negyedéves és féléves számait a Zwack. Ugyan a negyedév során év/év alapon számottevő bevételnövekedést tudott elérni a vállalat, de az első féléves eredmények alapján már nem ilyen biztató az összkép, miután a korábbi magasabb osztalék, az emelkedő anyagköltégek, valamint az infláció és a magas bázishatásból adódó keresletcsökkenés is igencsak éreztették negatív hatásukat a vállalat eredményeiben.
Mérsékelt elmozdulással zárta az októbert a BUX index és a részvénypiaci forgalom is alábbhagyott szeptemberhez képest – derül ki a BÉT ma közzétett havi statisztikájából. A brókercégek közül a Wood megőrizte vezető pozícióját októberben is.
A felnőttek (25-64 évesek) mintegy 8%-a vett részt valamilyen oktatásban, képzésben Magyarországon egy tavalyi felmérést megelőző négy hétben, ami elmarad a közel 12%-os uniós átlagtól – derül ki az Eurostat adataiból. Az országos mutató mellett egyik magyarországi régióban sem éri el az EU-átlagot az oktatásban, képzésben résztvevő 25-64 évesek aránya. Az EU 2030-ra vonatkozó célkitűzése szerint ezen korosztály legalább 60%-ának kellene évente felnőttképzési, -oktatási programban részt vennie. Ettől a céltól még a tavalyi adatok szerint legmagasabb uniós mutatóval bíró stockholmi régió (38,1%) is jócskán elmarad, igaz utóbbi ráta a felmérést megelőző négy hét adatait tükrözi, míg az uniós célkitűzés 12 hónapos időszakra vonatkozik.