Megállt a forgalomban lévő forint készpénz növekedése Magyarországon, sok más megtakarítási formához hasonlóan március óta stagnál az állomány. A háttérben egyrészt a pénzügyi tartalékokat apasztó infláció, másrészt a bankkártyahasználat erősödése állhat, harmadrészt pedig a forintot kiszorító valutakereslet: hét éve nem vásárolt ennyi valutát a magyar lakosság.
A héten is jönnek fontos acatok és kamatdöntések, miközben Davosban a Világgazdasági Fórumon szokás szerint a legégetőbb kérdéseket vitatják meg. Magyar szempontból a péntek estére időzített első hitelminősítői felülvizsgálat lehet izgalmas, ugyanis van esély a kilátásunk rontására a Fitchtől.
A mesterséges intelligenciában hatalmas üzleti potenciál rejlik, az OpenAI sztár-chatbotjának megjelenésével pedig tömegek kezdtek érdeklődni a technológia iránt. Az algoritmusok azonban az egyszerű, használhatóságot érintő problémák mellett komoly etikai kockázatokat is hordozhatnak magukban, amelyek felerősíthetnek és állandósíthatnak bizonyos káros társadalmi gyakorlatokat. Mivel a technológia "neutrális" természetű, mindebből az következik, hogy a mesterséges intelligencia rossz döntései mögött a fejlesztők és programozók előítéletei állnak, amelyekkel talán ők sincsenek tisztában. Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány olyan esetet, amikor nagyot hibáztak a mesterséges intelligencia fejlesztői, és megnéztük, hogyan lehet ezeket kikerülni.
A kamatok emelkedése és az anyagi bizonytalanság miatt egyre kevesebben mernek személyi kölcsönt felvenni Magyarországon, pedig a várható törlesztőrészlet sokkal kisebb mértékben emelkedett az új ajánlatokban, mint a lakáshitelek esetében. Bemutatjuk, melyek most a bankok legjobb ajánlatai, személyre szabott kalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Évtizedek óta nem látott áremelkedés sújtotta a magyar háztartásokat 2022-ben, decemberre az infláció megközelítette a 25%-ot, amire 1996 óta nem volt példa. Az egyes termékek esetében a száz százalék feletti áremelkedés sem volt ritka, árcsökkenésre viszont alig volt példa. Egy hónap alatt az üzemanyagok drágultak a legjobban az árstop eltörlése miatt, de a zöldségek és más élelmiszerek esetében is volt példa 10 százalék feletti emelkedésre.
Az inflációs adatok már nem feltétlenül jelentenek olyan nagy katalizátort a részvények számára, mint korábban. Az amerikai tőzsdék csütörtökön volatilis nap után végül mérsékelt emelkedéssel zártak, annak ellenére, hogy a befektetők biztató inflációs híreket kaptak, miután a decemberi fogyasztói árindex az első havi csökkenést mutatta azóta, hogy a világjárvány 2020-ban végigsöpört a világon. Mégis mi áll a visszafogott piaci reakció mögött?
Jelentős mennyiségű erőforrást felhasználva, a Wagner-csoportot hús-vér ostromgépként használva elfoglalta az Oroszország a kelet-ukrajnai Szoledár városát. Arról többször írtunk korábban, hogy a településnek önmagában semmilyen stratégiai szignifikanciája nincsen, hiszen még Bahmut bekerítéséhez sem elég, a győzelemnek ettől függetlenül presztízsértéke van, hiszen hat hónapja Szoledár az első város méretű település, melyet az orosz haderő meg tudott hódítani. Ami érdekes az egész történettel kapcsolatosan az, hogy nagyon úgy néz ki, hogy a szoledári győzelem nem törte meg az ukrán ellenállást a térségben, az orosz hadvezetés belső kohézióját viszont alighanem tovább rombolja.
Emelkedéssel indult az év a magyar tőzsdén, a BUX közel 5 százalékot erősödött az év eleje óta, amiben a nemzetközi hangulat is támogató, a recessziós félelmek, az infláció és a kamatemelések ellenére az európai indexek szintén pluszban állnak idén. Rendszeres havi felmérésünkben ismét megkérdeztük a hazai alapkezelőket a magyar tőzsde és a forint kilátásairól.
A 2000-es évek közepén még az OTP részvényeinek közel 90 százaléka volt külföldi intézmények kezében, mostanra azonban a helyzet nagyot változott, a külföldi jogi személyeknél már csak a papírok fele van, eközben egyre nagyobb a hazai lakosság és a hazai intézmények részaránya az OTP tulajdonosain belül. A folyamat idén gyorsult fel, az ukrajnai háború is katalizátor volt.
Decemberben alig valamivel maradt 1600 milliárd forint felett a kincstári egységes számla (kesz) egyenlege. Csak az év utolsó hónapjában több mint 470 milliárd forintot költött el a kormány. Így érthető, hogy amellett, hogy idén februárban majdnem 960 millió dollárnyi, majd novemberben 1,15 milliárdnyi dollárkötvény jár le, miért kezdte egy 4,25 milliárd dolláros kibocsátással az évet az ÁKK.
Annak ellenére, hogy a részvény- és kötvénypiacok is csúfos évet zártak tavaly, összességében nem lehetett panasz a hazai befektetési alapok teljesítményére, a legjobb hozamok 25%-nál kezdődtek. Négy kategóriával lehetett sok pénzt keresni 2022-ben, de az sem panaszkodhatott, aki biztonságosabb befektetésben tartotta pénzét. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat tavalyról.
A jelenleg elérhető adatok alapján a tavalyi évet jelentős veszteségekkel zárták a nyugdíjpénztárak, így a megtakarítók milliárdokat égethettek el a kihívásokkal teli év során. Ugyan voltak kisebb fellendülések évközben, mégis a nyugdíjpénztárak, 1-10 százalék körüli veszteséget szenvedtek a különböző kockázatú portfóliókban. Ha ehhez hozzávesszük az itthoni 15 százalék körüli átlagos éves inflációt, akkor látható, hogy ez egy igen veszteséges év volt a legtöbb ember számára, főleg reál értelemben. A nyugdíjpénztárakon kívül a saját számlás kereskedők sem örülhettek, hiszen ha az átlagos piaci hozamokat nézzük, szintén nagy összegeket bukhattak a tapasztalatlanabb befektetők. Olyan különleges évet tudhatunk magunk mögött, amikor mind a részvények, mind pedig a biztonságosnak hitt kötvények is hatalmas leértékelődésen vannak túl. Az elmúlt száz év alatt hasonló eset csak kétszer fordult elő, mégpedig 1931-ben, illetve 1969-ben. Ugyan sokak számára veszteséges évnek bizonyult a tavalyi, de ha bárkit vigasztal, akkor a legtöbb nagy alapkezelő sem tudta kivédeni a jelentősebb vagyoncsökkenést.
Az elmúlt egy évben látott tőzsdei esés után már sok befektetőnek viszket a tenyere és vételi szándékkal lőne a szárazon tartott puskaporból. Viszont a Wall Street-i profik egy része további piaci gyengeségre figyelmeztet, elsősorban a várhatóan hamarosan beköszöntő recesszióra hivatkozva. Ha ezt a forgatókönyvet vesszük, akkor érdemes megnézni az olyan cégeket, amelyeknek valójában nem fog fájni a gazdasági visszaesés. Különösen izgalmas ilyen szempontból a Ferrari, amely egy nagyon ciklikus ágazat szereplője, de láthatóan teljesen más dimenzióban is kezeli a piac a vállalatot, mint a szektortársakat. A Ferrari-részvények kifejezetten drágák - pont mint a vállalat autói - de ez látszólag egyáltalán nem érdekli a befektetőket, továbbra is zsákolják a részvényeket, és több elemző is kifejezetten optimista a vállalat papírjaira.
Egyre nagyobb az esélye annak, hogy a tavalyi év egyik legfelkapottabb mémrészvényének számító, elsősorban lakberendezési kiegészítőket kínáló Bed Bath & Beyond vállalat csődbe fog menni. Egy átlagos világban egy átlagos részvénynél ilyenkor egyértelműen menekülnének a befektetők a papírtól, a földbe döngölve az árfolyamot - de amikor a reddites kisbefektetők beszállnak a buliba, akkor bizony néha ki kell dobni a normákat az ablakon.
Ha csak a piaci reakciókat nézzük, akkor az egyik legfontosabb makroadattá nőtte ki magát az elmúlt hónapokban az amerikai infláció, rendkívül hevesek ugyanis az adatközlés után a tőzsdei mozgások, az elmúlt néhány hónap tapasztalatai alapján akár napokra, hetekre meghatározhatja az irányt a ma délután megjelenő adat. Az elmúlt napokban azért már egy nagy adag optimizmus be lett árazva a részvénypiacokon, kérdés, hogy tud-e elég jó lenni az amerikai inflációs adat ahhoz, hogy folytatódjon a rali.
2022 harmadik negyedévében, vagyis a nyári tipikusan szabadsággal töltött hónapok időszakában mintegy 251 millió éjszakát töltöttek el a nyaralók az Airbnb, a Booking, az Expedia Group vagy a TripAdvisor oldalán keresztül lefoglalt szálláshelyeken az EU-ban. Ez 24%-os növekedést jelent 2021 azonos időszakához képest, és a "platformturizmus" meghaladta a 2019 nyarán, a Covid-19 járvány előtt mért szintet is 9%-kal. A legnépszerűbb európai nyaralóhelyek önmagukban is 5-6 millió vendéget fogadtak három hónap leforgása alatt. Lássuk, melyek voltak ezek!
Magyar idő szerint csütörtök délután érkeznek Amerikából a legfrissebb adatok a fogyasztói árak változásának decemberi alakulásáról. Az elemzői konszenzus szerint pedig tovább mérséklődhetett az árnövekedés ütemete, ez pedig kedvező hír lehet a befektetők számára is, miután az inflációs adatok már tavaly is markáns emelkedést hoztak a tőzsdéken.
Bár az év eleji nagy lendület alábbhagyott, így is sok pénzt tehettek zsebre azok, akik árupiaci alapokba fektettek tavaly. Nem volt olyan a vizsgált sorozatok között, amely ne ért volna el pozitív hozamot, egyedül az aranyba fektető alapok szenvedtek kissé. A legnagyobb árupiaci alap továbbra is az OTP Föld Kincsei, amely a kategória kezelt vagyonának 63%-át adja.
Az elmúlt 30 évben - talán a közhiedelemmel ellentétben - a világon jelentősen igazságosabbá vált a jövedelemeloszlás - derül ki Branko Milanovic közelmúltban megjelent átfogó tanulmányából. A neves közgazdász elefántábrájának ormánya nem konyul le, mert a világszintű intenzív elmozdulást leginkább Kína húzta felfelé. A leggazdagabbak továbbra is egyre gazdagabbak a fejlett világban, és Magyarországon is alig látszik a szegényebb rétegek felzárkózása.
A donyecki Bahmut városa az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt a legtöbb nem ukrán ember számára ismeretlen volt. Az eredetileg több mint hetvenezres lakosságú település az orosz invázió 2022 eleji megindulása óta lényegében folyamatosan támadás alatt áll, és úgy tűnik, hogy a hírhedt Wagner-csoport zsoldosai bármilyen áldozatra képesek azért, hogy megkaparintsák, még akár megmagyarázhatatlan, öngyilkos rohamokat is képesek lefolytatni a város védői ellen. Nézzük, milyen stratégiai fontossággal bír a város.