Az inflációs félelmek, a geopolitikai viszályok, a hozamemelkedés, a részvénypiacok gyengülése és a recessziós aggodalmak is mind hozzájárulhattak ahhoz, hogy idén inkább pénzt vesztettek a nyugdíjra gyűjtők. Ennél rosszabb évet a szektor 2008-ban zárt, de azért voltak 2022-ben is kiemelkedőbb teljesítmények. Most nagyon úgy tűnik, 2023 első hónapjai is rázósnak ígérkeznek, utána viszont jöhet egy kis fellélegzés is.
Óriási sokként érte a koronavírus-járvány 2020-ban a légiközlekedési szektort, példátlan leállásokat és veszteségeket eredményezve. Ezt követően a 2021-es év még a túlélésről és a kapacitások újjáépítéséről, 2022 azonban már a fellendülésről szólt. Az utazások beindultak idén, a forgalom felpörgött, de újfajta kihívással találták magukat szemben a légitárságok, a két évnyi bezártság és korlátozások után a nyáron meglóduló utazási kedv olyan tömegeket eredményezett, amire nem voltak még felkészülve a repterek. A légitársaságok a két nehéz év után végre ismét nyereségbe fordulhatnak, sőt, van, ahol már idén rekordprofitokat hozott az utazók számának felfutása a magasabb olajárak mellett is, de a recesszió fenyegetése még tartogat kihívásokat.
Az S&P Global Mobility közzétette 2023-as autóipari előrejelzését, amelyben a szakértők elsődlegesen az ellátási láncokkal kapcsolatos kihívásokra, számos piacon pedig a romló gazdasági kilátásokra hívják fel a figyelmet. A kockázatok ellenére úgy gondolják, jövőre elkezdődhet a globális járműpiac fellendülése, a gyártás felpörgetése, a koronavírus-járvány előtti szintek elérésére viszont még hosszú éveket kell várnunk.
A háborúban beálló fordulatot, valamint az ezt követő piaci felpattanást, a klímavédelem terén történő erőfeszítéseket, és az infláció vártnál gyorsabb enyhülését nevezték meg a Portfolio által megkérdezett közgazdászok. Év végi cikkünkben arra kértük az elemzőket, hogy nevezzenek meg néhány eseményt, amelynek bekövetkezési valószínűsége csekély, de mégis reálisan megtörténhetnek, és amelyek komoly pozitív hatásokkal járnának a gazdaságra és a piacokra.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december közepén jelentette be, hogy tárgyalások indulhatnak a katari földgáz jövőbeli vásárlásáról az MVM és a QatarEnergy között. Az alapján, hogy Kína mindössze évi 5,5 milliárd köbméter gáz beszerzéséről tudott megállapodni Katarral, Magyarország valószínűleg nem számíthat évi több milliárd köbmétert garantáló szerződésre. Ezzel együtt, ha megszületik az alku, az évtized közepétől fontos szerepet tölthet be a tervek szerint egyre kisebb gázigényű hazai ellátásban az esetleges ománi, algériai és türkmén forrásokkal együtt. Bár még nagyon sok a kérdőjel, mindez az egyéb piaci forrásokat is figyelembe véve akár azt is jelentheti, hogy a 2030-ra lényegében megszüntethető lenne Magyarország orosz gáztól való függése.
Ázsiából indultak, és úgy tűnik, hamarosan Európában is megvetik a lábukat a "svájcibicska-alkalmazások", vagy más néven szuperappok. Kína, Szingapúr, Vietnám és Indonézia egyedi digitalizációs fejlődésének köszönhetően ezek a multifunkciós applikációk már igen komoly, helyenként milliárdos felhasználói bázist is fel tudnak mutatni. A hullámot a bankok is megpróbálják meglovagolni, akik sikerrel építhetnek meglévő ügyfélkörükre. Cikkünkben bemutatjuk, miről szól a jövőnket várhatóan alaposan felforgató digitalizációs trend, és sorra vesszük a legnagyobb szereplőket is.
A sokszorosára dráguló gáz- és áramárak rengeteg iparágba begyűrűznek majd idén és „végső soron a még a rezsicsökkentéssel védett magyar lakosság is meg fogja ezt érezni legalább az infláción keresztül” – írtuk napra pontosan egy évvel ezelőtt a 2021-es év egyik legfontosabb sztorijaként. Azóta a rezsicsökkentés eredeti formája már a múlté, akárcsak a 480 forintos üzemanyagár sapka, a magyar gazdaság energiaszámlája pedig mintegy 10 milliárd euróval megugrott, és az orosz-ukrán háború miatt is óriási feszültségeket átélő magyar energiapiac végül egy önálló Energetikai Minisztérium létrehozásába torkollott. Közben azt maga Orbán Viktor kormányfő ismerte el néhány napja, hogy a forrongó helyzet és a magas energiaimport ellen egyelőre csak sufnituninggal, részmegoldásokkal tud védekezni a magyar gazdaságpolitika. Ez egyúttal azt is előrevetíti, hogy a 2023-as év is rendkívül eseménydús lesz a magyar energetika, az energiapiacok szempontjából és félő, hogy az óriási kihívásokat nemcsak az infláción keresztül érezzük meg, hanem cégek, akár ágazatok térdre kényszerülésén és a költségoldali versenyképességünk romlásán keresztül is.
Libanon az utóbbi időszakban a korrupció, a nepotizmus és a gazdasági összeomlás közepette kitartóan a nemzetközi hatalmak ütközőzónájaként szolgál a Közel-Keleten. Eddig is jellemző volt a turbulencia az ország politikai helyzetére, több elnököt és miniszterelnököt is megöltek, sokáig nem sikerült betölteni az elnöki pozíciókat, és a választások kiírása is többször késett, így az ügyvivő kormányok sem voltak ritkák. Idén azonban az elmúlt 150 év legnagyobb gazdasági összeomlása közepette sikerült lebonyolítani egy parlamenti választást, kormányt viszont már nem tudtak alakítani, és október 31 óta elnöke sincsen az országnak, ami még libanoni léptékkel mérve is egyedi helyzet.
Hiába került 2022 novemberében egy átlagos budapesti új építésű lakás 97,4 millió forintba, még mindig kitartott a vásárlók lendülete, igaz már vagy 50 új lakással kevesebb kelt el 2022 őszén, mint egy negyedévvel korábban. Mutatjuk, hogy hol, és milyen lakásokra volt kereslet még egy ilyen válságos időszakban is.
Az utóbbi években az volt megszokott, hogy a három nagy hitelminősítő kétszer vizsgálta felül Magyarország adósbesorolását, vagyis összesen volt hat vizsgálat egy évben. 2023-ban viszont a Fitch és a Standard & Poor’s is háromszor vizsgálódik majd, így összesen nyolc alkalomra lehet számítani a cégek naptárai alapján. Ez pedig egybeesik azzal, hogy hosszú évek után megint „izgalmas” lehet a magyar hitelminősítés alakulása, hiszen már idén komoly kockázatokra figyelmeztettek a hitelminősítők.
Év végéhez közeledve megnéztük, hogyan alakul a hazai bankok mobilbanki rangsora a nyilvánosan elérhető értékelések alapján. A jó hír, hogy a rangsor elején fej-fej mellett haladnak a jó minősítést szerző bankok, a rossz az, hogy néhány bank alkalmazása nagyon lemaradt a felhasználói értékelések alapján.
Nagyon ritkán fordult elő az elmúlt közel száz évben, hogy egy adott évben a részvény- és a kötvénypiacon is esés legyen, 2022 sok szempontból kivételes év volt, és ebben a tekintetben is bekerülhet a tőzsdei történelemkönyvekbe, mert nagyot esett a részvény- és a kötvénypiac is. Az események részben a recessziós félelmekkel és az elszabaduló inflációval magyarázhatók, olyan ritka helyzet állt elő, amiben a jegybankárok nem tudják automatikus lazítással segíteni a gazdaságot és ezzel együtt a részvénypiacokat, mert a magas infláció miatt kénytelenek szigorítani, ami a részvény- és a kötvénypiacon is esést vált ki. Ez nálunk az év egyik legfontosabb, TOP 10-es sztorija.
Hatalmas károkat okoz a háztartásoknál az energiaszegénység, az energiapiaci folyamatok olyan helyzetet idéztek elő, ami minél hamarabbi beavatkozást igényel. Mivel a háztartások jövedelmi helyzete csak romlik az inflációval, illetve az energiaárak itthoni csökkenése sem várható egyhamar, a fogyasztás csökkentése maradt az egyetlen út, hogy ne eméssze fel a legsérülékenyebb háztartásokat teljesen a rezsiszámlák kifizetése. Egy bizonyos pont után azonban a fűtés visszafogása egészségügyi kockázatot jelent, így az otthonok energiahatékonyságának növelése irányába kellene lépéseket tenni. Különös tekintettel azokra a korszerűtlen, szigeteletlen családi házakra, amelyek óriási energiapazarlók, de egyben nagy megtakarítási potenciállal is rendelkeznek. Összefoglalónkban a magyar energiaszegénységgel, a lakóingatlan-állomány gázfelhasználsával és rezsiköltségeivel, illetve a lehetséges fűtési energia megtakarításával foglalkozunk.
A januári történelmi csúcsokat követően az orosz-ukrán háború, az évtizedes csúcsokon lévő infláció, valamint a jegybankok egyre szigorodó monetáris politikájának együttese közel másfél évtizede nem látott eladási hullámot indított el a tőzsdéken, melynek következtében a 2008-as pénzügyi világválság óta legrosszabb évüket teljesítették a részvénypiacok, a rendkívüli körülmények pedig az olyan befektetőlegendák portfólióit is megtépázták, mint Warren Buffett, vagy éppen Soros György. Megnéztük, hogy hogyan néz ki a legismertebb guruk portfóliója, mibe teszik a pénzüket, hogyan védekeznek az infláció ellen, és mik a legkockázatosabb befektetéseik.
A Magyarországon termelő gyógyszergyártók árbevétel-arányos különadójáról szóló rendeletre hevesen reagáltak a hazai befektetők, nagyot esett a fejlemény által leginkább érintett vállalatnak, azaz a Richternek a részvénye. A következőkben megnézzük, hogyan néz ki a gyógyszergyártó részvényének technikai képe, azaz meddig folytatódhat még az esés a papírnál?
Miután a 2022 január-júliusi időszak a legszárazabb első hét hónap volt Magyarországon 1901 óta, a nyár végétől érkező esőknek köszönhetően decemberben az idei év már csak a 9. legszárazabb év volt. A talaj nedvességtartalma rohamosan növekszik, a kiadós csapadékból a mélyebb rétegekbe is bőven jut, így egyre mélyebben ázik át a talaj. A feltöltődés olyan jól halad, hogy most már sokkal jobban állunk, mint tavaly ilyenkor, ami biztató a jövő évi termés szempontjából. A Duna vízállása viszont szinte egész hazai szakaszán nem sokkal a valaha mért legkisebb vízállás fölött tartózkodott a karácsony előtti napokig.
Már a hazai tőzsde zárása után, pénteken éjjel jelent meg az új kormányrendelet a Magyarországon termelő gyógyszergyártók árbevétel-arányos különadójáról, ami a legnagyobb hazai gyógyszergyártóként a Richtert érintheti a leginkább. A vállalat részvényei a karácsonyt megelőző héten éves csúcson jártak és már a történelmi rekordot közelítették, az új különadó azonban negatív hír, számításaink szerint ugyanis az idei és a jövő évi profit számottevő részét elviheti.
A járványidőszak nagy nyertese volt a kriptopiac, hiszen a "végtelen pénz", a nullaközeli kamatszintek, és a bőséges likviditás megtalálta az útját az olyan piaci szegmensek felé, amelyek erősen spekulatívnak számítanak. Viszont akármennyi pénz áramlott a kriptopiacba, akármekkora nevek szólaltak fel az iparág mellett, a makrogazdasági széljárás megváltozása megmutatta, hogy ez a piaci szegmens továbbra sem tudta levetkőzni azokat a gyerekbetegségeit, amelyekről korábban is ismert volt, és amelyek miatt továbbra is extrém kockázatosnak befektetési eszköznek számítanak a kriptovaluták. Az idei év megmutatta, hogy amikor beüt a krach, akkor nagyon nagyot tud ütni a kriptopiacon: kriptovaluták omlottak össze órák leforgása alatt, cégek dőltek be, és végül mindennek a tetején csődbe ment a világ egyik legnagyobb kriptotőzsdéje.
A koronavírus-válságból magukra találni képtelen kis csendes-óceáni szigetországok, az orosz-ukrán háborúban leginkább érintett gazdaságok, a kincsek átkától szenvedő társadalmak: az idén is igen vegyes képet mutat a legnagyobb gazdasági visszaesést leszenvedők listája.
Bár az idei év már az energiaválságról szólt, az országok 2022-es GDP-növekedését még sokkal inkább a koronavírus-válságból való lendületes kikapaszkodás jellemezte - legalábbis azok esetében, akik a legmagasabb bővülési ütemet tudták produkálni. A 2022-es növekedési listánkon többen ismerősek lehetnek már a korábbi évekről, de az első helyezett teljesítménye így is nagyon mellbevágó.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Változások az Ellenpropaganda oldalon; remek könyvek előkészületben; négy Rothbard cikk a fordításomban.
Szombatonként kiteszek egy-egy régi cikket, amit sokan nem olvastak, pedig a hasznukra lehet. Ez a cikk közel tizenegy...
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 10 tuti tipp, hogy sikeresen eladd az ingatlanodat! Eladó az otthonod? Akkor...
Végig pörgettem a blogon a Top10-es posztokat, vetettem egy pillantást azokra a részvényekre, amik valamikor fennakadtak...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
