A télen bezárt hotelek egy része már kinyitott vagy hamarosan megnyitja kapuit a vendégek előtt. A magas energiaárak miatt a téli, kora tavaszi időszak – kiegészülve a gyenge kereslettel – a nyitva tartók számára komoly veszteséget termelt, de most abban bíznak, hogy a nyári szezon ezt kompenzálja majd. Ugyanakkor a munkaerőpiaci problémák idén is gondot jelenthetnek.
Az utóbbi egy-két évben jelentősen ugrottak a lakosság számára is elérhető intézményi állampapírok lejáratig számított hozamai, már az egy éves DKJ-val is 14% feletti hozamot lehet zsebre tenni. Mindeközben az infláció is csúcsokat döntöget, ez pedig az inflációkövető lakossági állampapírok malmára hajtja a vizet. Nem csoda, ha nehéz ezek után eldönteni, vajon az intézményi vagy a lakossági állampapír a jobb választás. Alábbi cikkünkben különböző időtávokon hasonlítottuk össze az állampapírok hozamait.
Jeremy Grantham egy ideje már várja a nagy korrekciót a piacokon, de az egyelőre nem következett be. Most viszont ismét egyre forróbbnak tűnik a pite, az agresszív kamatemeléseknek is köszönhetően felerősödött a rendszerszintű bankcsődtől való félelem, de közben az olajhatalmak termelésvisszavágása a kamatok magasan tartását indokolná, óriási tehát a bizonytalanság a piacokon mostanában, ráadásul pont ma délután érkezik a kulcsfontosságú amerikai inflációs adat, ami a várttól nagy eltérés esetén elképesztően hektikus mozgásokat hozhat a tőzsdéken. Egy ilyen felfokozott miliőben szólalt meg a GMO alapítója, a piaci összeomlások előrejelzésével nevet szerző guru szerint a tőzsdei buborék kipukkanása csak félig fog megtörténni, amikor a Federal Reserve elkezdi csökkenteni a kamatokat.
Optimistábbá váltak április elejére a hazai alapkezelők a magyar tőzsde rövid távú kilátásait illetően, a forint tekintetében azonban továbbra is nagy a bizonytalanság – derül ki a Portfolio havi rendszerességgel elkészített alapkezelői felméréséből. A válaszadók kedvenc részvénye a Magyar Telekom, de az OTP sem sokkal marad le a top pickek listáján, a legkevésbé kedvelt részvény pedig a Masterplast jelenleg az alapkezelők körében.
Jelentősen rontotta idei magyar GDP-előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF), miközben az inflációban a korábbinál magasabb értéket várnak. A kedden megjelent friss World Economic Outlook szerint a fizetési mérleg hiánya még az idén is jelentős lehet, az MNB előrejelzésével szemben nem sikerül majd a felére faragni.
Megszületett 2023 első új fintech unikornisa, nem meglepő módon éppen egy mesterséges intelligenciát is alkalmazó londoni startup, a Quantexa lépte át a bűvös 1 milliárd dolláros értékeltséget. Megnéztük, mit érdemes tudni az új fintech üdvöskéről.
Magyarország 500 ezer új munkavállalót szeretne bevonni a munkaerőpiacra a következő években. De valóban szükség van ennyi dolgozóra? Honnan jöhetnek ezek a munkavállalók?
A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint márciusban tovább mérséklődhetett az infláció Magyarországon, vagyis egyre biztosabb, hogy januárban tetőzhetett az áremelkedési ütem. Ez egyben azt is jelenthetné, hogy nincs már szükség az élelmiszerekre kivetett árstopra, azonban a szakértők szerint egyelőre kivárhat a kormány annak kivezetésével, vagyis várhatóan meghosszabbítják az április végén lejáró intézkedést.
A héten mindenhonnan inflációs adatok jönnek, elsősorban ezekre figyelhetnek a befektetők, illetve zajlik majd az IMF tavaszi közgyűlése, melynek apropóján közzéteszik a friss World Economic Outlookot. Így a többi között a magyar gazdasággal kapcsolatos előrejelzését is frissíti a szervezet.
Március végén került sor az Építőipar 2023 konferencia megrendezésére, ahol az iparágat érintő különböző témákban előadások és panelbeszélgetések során osztották meg várakozásaikat a piac szakértői. Az előadók mellett azonban több alkalommal a közönségben ülő több száz építőipari szakember is véleményt mondott közönségszavazatok által, melynek eredményeit az alábbiakban mutatjuk meg.
Világszerte nagy várakozás előzi meg a beszerzésimenedzser-indexek (bmi) megjelenését, amelyek a legkorábban közölnek információt a gazdaságok adott havi teljesítményéről. Valójában már eddig is erős kétségek voltak azzal kapcsolatban, hogy a mutatót mennyire érdemes komolyan venni, az utóbbi hónapok magyar adatai után nem túlzás a bmi teljes csődjéről beszélni.
Az orosz-ukrán háború kezdete óta eddig egyetlen dologban sikerült megállapodnia a feleknek: kötöttek egy egyezményt, amely biztosítja, hogy Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből gabonát lehessen exportálni a világpiacokra. Ezen egyezményt azonban időről időre meg kell hosszabbítani, legutóbb március közepén került erre sor. Bár ez volt a második hosszabbítás, nagyon úgy tűnik, hogy abban nem tudtak megállapodni a felek, hogy milyen időtartamra legyen ez érvényes. Az ukrán gabona szempontjából középtávon azonban nem csupán a kikötőkhöz való hozzáférés jelent gondot, hanem a háború olyan hatásai, amelyek magukat a termőterületeket érintik.
A betáplálási stop hatályba lépése óta a korábbi töredékére zuhant a háztartási napelemes rendszerek iránti kereslet, azonban nem feltétlen jó stratégia kivárni a korlátozás végét a napelemes rendszer telepíttetését fontolgató háztartásoknak, tekintettel az elszámolás uniós irányelv alapján várható megváltozására. A moratórium feloldásának menetrendjét rögzítő kormányrendelet, illetve a szaktárca értelmező közleménye alapján egyébként a 2024 végéig történő teljes kivezetés után sem zárható ki újabb ideiglenes és regionális betáplálási korlátozások bevezetése.
Az energiaválság, a szénerőművek reneszánsza, a politikai döntések és a pénzügyi piacok sokkhatásai a karbonkvóták piacát sem kímélte, a kvótaárak elképesztő volatilitást mutattak az elmúlt másfél évben, ezzel arra kényszerítve a megfelelési kötelezettséggel rendelkező vállalatokat - vagyis azokat az ipari termelőket és energiavállalatokat, akik az uniós kibocsátás-kereskedelmi szabályozás alá tartoznak - hogy sokkal tudatosabban tervezzék a működésüket. Rajtuk kívül, egyre több iparág szereplője fog a szén-dioxid-kibocsátási szabályozások alá bekerülni, nekik most az a feladatuk, hogy a pénzügyi piacok, a szabályozások, az energiapiac, az innovációk területén egyszerre jeleskedjenek, fenntartva a minél kisebb károsanyag-kibocsátású, de profitábilis üzletmenetet. Nem kis feladat, de a felkészülés és a kvótapiacokra hatást gyakorló tényezők ismerete segítséget jelenthet. Ezzel a céllal rendezett workshopot a Holt Global Group és a Pact Capital, akik április 18-án részt vesznek a Vállalati Energiabeszerzés és április 25-én a Sustainable Tech konferencián is.
A kamatok tetőzéséről és a szórványos banki kamatcsökkentésekről szól eddig az idei év a magyar lakáshitelpiacon. A 8 és 11 százalék között szóródó piaci kamatok továbbra is borzasztóan magasak a hitelfelvevők számára, a bankok viszont nem nyernek sokat rajtuk. Megnéztük a legjobb ajánlatok törlesztőrészletét, hiszen a piaci visszaesés ellenére sokan érezhetik úgy még most is, hogy hitelből költöznének új otthonba.
Az elmúlt hetek bankcsődjei sokaknak felhívták a figyelmét arra, hogy nem biztos, hogy egy helyen tartani a megtakarításokat a legjobb befektetési döntés, érdemes diverzifikáltabb megoldásban gondolkodni. A Silicon Valley Bank és a Signature Bank eseményei után rengetegen aggódni kezdtek, hogy a csődbe ment hitelintézeteknél tartott pénzeiket teljesen elveszíthetik, a jó hír azonban az, hogy egy amerikai intézménynek köszönhetően egy bizonyos szintig minden betétes kaphat kártalanítást.
A bankrendszerrel kapcsolatban nem érkeztek további rossz hírek, így az inflációs aggodalmak a héten ismét át tudták árazni a kamatpályát, ezúttal jelentősen felfelé. Ám ez a várakozás nem tartott ki sokáig, a héten ugyanis olyan makroadatok érkeztek, amelyek az infláció enyhülése irányába mutatnak, ennek hatására pedig újabb lendületet kapott az a vélekedés, hogy a Fed idén jelentős kamatvágásokat hajthat végre. Ebből is látszik, mennyire változékony ma a hangulat, a ma érkező fontos adat így szintén komoly mozgásokat válthat ki a következő napokban.
A nehéz tavalyi év után úgy tűnik, hogy idén magukra találtak a hazai befektetési alapok, annak ellenére, hogy az év első három hónapja sem volt sétagalopp, különösen a márciusi bankválság borzolta a kedélyeket. A magyar alapok egyelőre állják a sarat, a legjobb teljesítmények már az első három hónapban 10% felett alakulnak. Nagy visszatérést mutatnak az abszolút hozamú alapok, de a részvény és árupiaci alapok körében is vannak vonzó, 7% feletti hozamok.
2023. április 28-án délelőtt 10 órakor Budapesten, a Polgár utca 8-10 szám alatt közgyűlést tart a BIF. A vállalat közzétette a napirendi pontokat, és a tavalyi év legfontosabb működési számait is.
Egyre fontosabb szereplője a hazai iparnak az akkumlátorgyártás, és a súlya a következő években várhatóan csak tovább fog növekedni, tekintve, hogy jelentős beruházásokat látunk az ágazatban. A CATL ide tartozó debreceni fejlesztése például az ország történetének legnagyobb beruházása, bár a közvélemény oldaláról nem volt felhőtlen ennek a fogadtatása. Többek között a debreceni akkumulátorgyárról, a hazai akkumulátoripari ambíciókról, és a legégetőbb energetikai témákról kérdeztük Kaderják Pétert, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője, BME Zéró Karbon Központ igazgatóját, aki a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia elkészítésében is jelentős szerepet vállalt.