Az Európai Unió Tanácsa 2021 februárjában fogadta el a Helyreállítási és Rezilienciaépítési/Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility, a továbbiakban RRF) létrehozásáról szóló rendeletet. Az Eszköz célja a koronavírus járvány gazdasági és társadalmi hatásainak csökkentése. Mindez a “Next Generation EU” (NGEU) elnevezésű helyreállítási terv keretében valósul meg, melyet 2020 nyarán hoztak létre az uniós vezetők. Az NGEU az EU 2021-2027-es időszakra szóló hétéves költségvetését 750 milliárd euróval egészíti ki, melyre az összes uniós tagállam jogosult kölcsönök és segélyek formájában.
![](https://pcdn.hu/articles/images-o/k/r/t/krtk-czina-2023-abra-01-615907.png)
Az NGEU működésének lényege, hogy létrehozásával az Európai Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy maximum 750 milliárd euró értékben hitelt vegyen fel a tőkepiacokon. Az NGEU forrásai hét különböző programon keresztül kerülnek kifizetésre kölcsönök (360 milliárd euró) és vissza nem térítendő támogatások formájában (390 milliárd euró). Ezek a programok a már említett RRF, a REACT-EU, a Horizont Európa, az InvestEU program, a vidékfejlesztés, az Igazságos Átmenet Alap és a RescEU program. Közülük az NGEU legnagyobb részét az RRF teszi ki, 672,5 milliárd euróval.
Az RRF keretében a kifizetéseket az EU 2026 végéig tudja biztosítani a tagállamok számára. Ez a határidő igencsak szűkösnek mondható, különösen azoknak az országoknak a számára, melyek még nem teljesítették a kifizetéshez szükséges feltételeket. Magyarország is ebben a cipőben jár, de lássuk, hogyan jutott el idáig. Az RRF értelmében minden tagállamnak egy nemzeti tervet kellett készítenie, amelyben megjelölte azokat a célokat, amelyeket a forrásokból teljesít majd. E tervek megvalósulását a Bizottság és a Tanács értékeli, és a támogatások vagy kölcsönök kifizetését ezekhez köti. Az RRF különlegessége, hogy megvan benne a kikényszerítés lehetősége, amennyiben az EU különféle, akár jogállami feltételekhez is kötheti a pénzek kifizetését.
Ez történt Magyarország esetében is. A 2022 őszén folytatott EU-magyar kormány párbeszéd közepette – mely elsősorban a költségvetési eljárás során támasztott mérföldkövek teljesítéséről szólt – a Bizottság másfél év után elfogadásra ajánlotta a magyar helyreállítási tervet azzal a feltétellel, hogy az ország teljesíti a 27, úgynevezett szupermérföldkövet. Ezek nagyrészt megfelelnek a költségvetési eljárás keretében megfogalmazott 17 mérföldkőnek, de kiegészültek számos új vállalással, melyek főként a bírói függetlenséget érintik, valamint a korrupcióra irányuló standard ellenőrzési és kontrollintézkedéseket tartalmazzák. A Bizottságnak a helyreállítási tervre vonatkozó javaslatát az Állandó Képviselők Bizottságának december 12-i ülése is megerősítette, és 2023. március végéig adott határidőt Magyarországnak arra, hogy a kifizetéshez szükséges reformokat végrehajtsa.
![](https://pcdn.hu/articles/images-o/k/r/t/krtk-czina-2023-abra-02-615909.png)
![](https://pcdn.hu/articles/images-o/k/r/t/krtk-czina-2023-abra-03a-615911.png)
Magyarország 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra számíthat az RRF-ből, amennyiben teljesíti a szükséges követelményeket. Ez az összeg az ország 2021-es GDP-jének 3,77%-a. Bár a magyar hatóságok dolgoznak a különféle mérföldkövek megvalósításán, és néhány intézkedést az Országgyűlés már el is fogadott (például az igazságügyi csomagot), a Bizottság egyelőre nem adott hírt arról, hogy a reformok elégségesek-e, így a kormány pénzt nem látott ebből a tarsolyból. Ráadásul a mérföldköveket nem csak a Bizottsággal, hanem a tagállamokkal is el kell fogadtatni, így az egész folyamat lassú és nehézkes, ezért is tűnik olyan közelinek a 2026-os határidő.
GDP arányosan a legtöbb támogatást a déli, valamint a keleti uniós tagállamok kapják. Görögország a GDP-je 16,68%-ának megfelelő összeget, Románia 12,15%-ot, Horvátország 11,01%-ot, Olaszország 10,79%-et, Bulgária 9,23%-ot. Ezzel szemben a Luxemburgnak járó támogatás csupán az ország GDP-jének 0,11%-át teszi ki. Az alsó szegmensben helyezkedik még el Írország 0,23%-kal, Dánia 0,46%-kal, valamint Hollandia 0,55%-kal. A legtöbb ország esetében már megkezdődött a támogatások folyósítása, de Magyarország mellett még négy tagállam vár az NGEU RRF pénzekre: Hollandia, Írország, Lengyelország és Svédország. Ahogy Magyarország esetebén, úgy ezekben az országokban sem sikerült egyelőre megfelelően teljesíteni a helyreállítási tervükben szereplő mérföldköveket.
Azok a tagállamok, amelyek már megkapták a támogatás vagy a kölcsön egy részét, jelentős piaci előnyhöz juthatnak, azonban nem mindegy, mire fordítják a szóban forgó összegeket.
A helyreállítási alapokból befolyó összeget hivatalosan reformokra, és olyan befektetésekre kell költenie a tagállamoknak, melyek a gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot és ellenállóképességet, valamint a zöld és a digitális átmenetet szolgálják. Ez utóbbi cél elérése érdekében minden tagállamnak a helyreállítási és alkalmazkodási tervében szereplő kiadások legalább 37%-át különböző klímavédelmi célokhoz hozzájáruló intézkedésekre, a kiadások legalább 20%-át pedig digitális célokra kell fordítania. Ezen kívül a társadalmi nemek egyenlőségét, valamint gyermekekre és ifjúságra fókuszáló intézkedéseket is előtérbe kellett helyezniük a tagállamoknak nemzeti terveik elkészítésekor, így a pénzeket is ezeknek a céloknak megfelelően kell majd elkölteniük. A helyreállítási alapokat szabályozó rendelet ezeket a célokat hat pillérre osztja: ezek a zöld átmenet, a digitális átalakulás, az okos és fenntartható növekedés, a társadalmi és területi kohézió, az egészségügyi, gazdasági, társadalmi és intézményi ellenállóképesség a különféle válságokkal szemben, és végül a következő generációkért hozott szakpolitikai döntések.
Bár a források elosztása a fenti szabályok szerint történik, minden tagállam maga dönti el, hogy a megadott keretek között mozogva mire költi a pénzét. Spanyolország a vállalt mérföldköveinek háromnegyedét már teljesítette, a negyedik kifizetési hullámnál tart, és összesen az őt megillető 69,5 milliárd eurónak több, mint a felét megkapta. A felvett összegek legnagyobb részét szinte ugyanolyan arányban a fenntartható növekedés és a válságokkal szembeni ellenállás pillérébe forgatta, de jelentős összeget költött területi kohézióra és a zöld átmenetre is. Olaszország nem csak vissza nem térítendő támogatást, hanem kölcsönt is kapott, és már három kifizetési körön túl van. Támogatásainak csaknem felét, 28,9 milliárd eurót, és a felvett kölcsöne mintegy egyharmadát, 37,9 milliárd eurót, már megkapta. A befolyt összeg legnagyobb részét a gazdasági növekedés pillérébe forgatta be, ezt követte az egészségügy és a válságokkal szembeni ellenállóság pillére, majd a társadalmi-területi kohézió és a zöld átmenet. A spanyolokon és az olaszokon kívül a szlovákoknak, a portugáloknak és a görögöknek is több körben utalt már az EU, míg a németek vagy a belgák csak egy kör előfinanszírozást kaptak eddig.
Magyarország a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervében kilenc komponensét jelöli meg a források felhasználásának. Ezek a demográfia és köznevelés, a magasan képzett, versenyképes munkaerő, a felzárkózó települések, a vízgazdálkodás, a fenntartható, zöld közlekedés, a zöld átállás az energetika területén, a körforgásos gazdaságra való átállás, az egészségügy, valamint az állam- és közigazgatás területe.
Kérdéses egyelőre, hogy mikor lesz alkalma a magyar kormánynak felhasználni az NGEU keretében érkező pénzeket ezekre a célokra.
Bár az EU-nak való megfelelés miatt létrehozott néhány hatóság már megkezdte működését, ezáltal bizonyos mérföldöveink már látszólag megvalósultak (például a korábban már említett igazságügyi reformcsomag), a Bizottságtól még nem érkezett hivatalos megerősítés arról, hogy bármelyik mérföldkövet is teljesítettnek tekintené. A 2023 július 5-én publikált jogállamisági jelentés szerint Magyarország néhány vállalás tekintetében teljesítette az uniós elvásárokat, például az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően, és a legfelsőbb bíróságon az ügyelosztás átláthatóságának fokozásában. Azonban más ügyek kapcsán továbbra is elmarasztalta a Bizottság az országot, többek között az igazságszolgáltatás egyéb területeinek problémái, a korrupcióellenes fellépés elégtelensége, a lobbizás és az egységes piacot sértő jogi gyakorlatok miatt. Ezek alapján a jogállamisági jelentés sem sugallja azt, hogy az EU a kifizetések megindításához elégséges mértékűnek ítélné az eddigi magyar reformokat.
A kifizetési mizéria pikantériája, hogy 2024 második felében Magyarország fogja az EU Tanács elnökségének szerepét betölteni, mely által nagyobb befolyása lesz majd az uniós agenda alakítására. A magyar EU elnökség közeledte nyomás alá helyezheti mind Magyarországot, mind pedig az EU-t az uniós pénzekről szóló vitában: valószínűleg még tovább fokozná a feszültséget a két fél között az, ha éppen a soros elnökséget betöltő ország addigra sem kapná meg az NGEU által finanszírozott helyreállítási alapokból rá eső uniós pénzek legalább egy részét.
Czina Veronika az ELKH Közgazdaság- és Regionális tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének Tudományos munkatársa.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Címlapkép forrása: Stadtratte via Getty Images