Romániában egyre kaotikusabbá válik a politikai helyzet, miután múlt hét pénteken az alkotmánybíróság eltörölte az elnökválasztás november 24-i fordulójának eredményét, és a teljes elnökválasztási folyamat megismétlését rendelte el. December 1-jén parlamenti választásokat is tartottak, amelyek a mérsékelt erők visszaesését és a szélsőjobb előretörését hozták. Az eredmények nyomán a mérsékelt pártok koalíciós kormányzásban állapodtak meg, ez azonban még jobban kiélezi az ellentétet a Nyugat-párti erők és az Oroszországgal szimpatizáló szélsőségesek között. Bár egyelőre viszonylag békés mederben folynak az események, már vannak arra utaló jelek, hogy akár erőszakba is torkollhat a helyzet: társaival együtt ugyanis hétvégén a rendőrség elfogta a szélsőjobboldali, győztes elnökjelölt, Călin Georgescu testőrségének állítólagos vezetőjét, aki fegyverekkel útra kelve a rend megzavarására készülhetett Bukarestben.
Megszületett a magyar soros elnökség alatt a mai belügyminiszteri ülésen arról, hogy teljes jogú tagként felveszik januártól Romániát és Bulgáriát a Schengen-övezetbe – jelenette be percekkel ezelőtt a magyar soros elnökség a hivatalos X-csatornán.
Az osztrák kormány bejelentette, hogy nem gördít több akadályt Románia és Bulgária schengeni csatlakozása elé. Ez a döntés megnyitja az utat a két ország teljes jogú tagsága előtt az európai szabadforgalmi övezetben.
A román alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-i első fordulójának eredményét, így a teljes elnökválasztási folyamatot meg kell ismételni.
Feloldották a titkosítás alól Romániában a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén bemutatott hírszerzési dokumentumokat, melyekből kiderül, hogy az ország „agresszív orosz hibrid támadásoknak” volt kitéve az egymást követő elnök-, illetve parlamenti választáson – írja a Reuters.
Egy oroszbarát, a NATO-val és az EU-val szemben kritikus szélsőjobboldali jelölt, és egy nyugatos, liberális jelölt között választhatnak a romániai választók az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában. A választás nemzetközi szempontból is jelentős, Románia ugyanis a NATO keleti szárnyának egyik bástyája, amely kulcsszerepet játszik a szövetség önvédelme és Ukrajna támogatása szempontjából. Eközben a december 1-jei parlamenti választások nyomán formálódik az új kormány, amelynek akár az összes nyugatos, nem szélsőjobboldali erő a tagja lehet, az erdélyi magyarokat képviselő RMDSZ pedig ismét kormányra kerülhet.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) arra számít, hogy a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal együtt kormányzati többségük lehet a romániai parlamentben, de a nagykoalíció lehetőségét sem zárja ki – mondta Kelemen Hunor pártelnök reggel a Kossuth Rádióban.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy a Fitch hitelminősítő intézet a hét második felében milyen döntést hozhat Magyarország besorolásáról, miután a Moody’s ugyan nem rontott az osztályzatunkon, de a gazdasági kilátásainkat stabilról negatívra módosította. Vendégünk Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője volt. A második részben a vasárnapi romániai parlamenti választások eredményeit és lehetséges következményeit elemeztük Vígh Emesével, a Transtelex vezető szerkesztőjével.
Hét párt jutott be a parlamentbe Romániában a vasárnapi választások eredményeként. Magyar szempontból örömteli fejlemény, hogy az RMDSZ a vártnál jobban szerepelt, a voksok 6,40 százalékát szerezve meg, ezzel továbbra is lesz magyar érdekképviselet a román törvényhozásban. Kevésbé örömteli viszont, hogy három, alig néhány éve alapított szélsőjobboldali párt is bejutott a parlamentbe, a magyarellenes kijelentéseiről ismert AUR pedig a második helyen végzett, a Magyarországgal határos Arad megyében az első helyet szerezve meg. A kormánykoalíció két pártját, a PSD-t és a PNL-t a választók megbüntették: előbbi történetének legrosszabb eredményét érte el, utóbbi pedig a legnagyobb veszteséget szenvedte el.
A vasárnap este megjelent exit poll szerint a képviselőházba jutásért a legtöbb voksot, a szavazatok 26 százalékát a Szociáldemokrata Párt (PSD) szerezhette meg. Úgy tűnik, az RMDSZ is bejuthat a törvényhozásba.
Rendkívül magas a részvétel mellett kezdődtek Romániában vasárnap a parlamenti választások, amelyeken képviselőket és szenátorokat választ az ország 19 millió választópolgára a kétkamarás törvényhozásba.
Ukrajna jelenlegi területét a tervek szerint Nagy-Britannia, Románia, Lengyelország és Németország között osztják fel, ezt pedig egy száz ezer fős NATO-megszállás garantálja – közölte az orosz hírszerző szolgálat (SZVR) sajtóosztálya a TASZSZ szerint.
A román legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) csütörtöki rendkívüli ülésén arra a következtetésre jutott, hogy a TikTok nem tartotta be a központi választási bizottság (BEC) előírásait és ezzel olyan mértékben juttatta előnyhöz az elnökjelöltek egyikét, hogy az a voksolás eredményét is befolyásolta.
Rendkívüli tájékoztatást tett közzé csütörtök este a BÉT-en az AutoWallis, melyben azt írja, hogy a román médiában megjelent információkra reagál.
A román alkotmánybíróság csütörtökön bejelentette, hogy elhalasztotta az elnökválasztás első fordulójában született eredmények érvényesítését, és elrendelte a november 24-én leadott csaknem 9,5 millió szavazat újraszámolását.
Magyar közvetítéssel közelebb került Románia és Bulgária a schengeni csatlakozásához, miután a tanácsi soros elnökség bejelentette: előkészítették a szárazföldi belső határellenőrzések megszüntetéséről szóló döntést 2025 januárjától. A lépés fontos mérföldkő a két ország számára, amely évek óta várja, hogy teljes jogú tagja lehessen az övezetnek.
Intenzív szakaszában van a háború.
Pedig nemsokára abba kell hagyni a vásárlást.
2 éven belül meg is érkezhetnek az első példányok.
Szökevényként tartották számon Rijádban.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
