A Covid-19 világjárvány kezdete óta a Föld népességének 10-30%-ánál jelentkezett valamiféle kognitív probléma, mint például koncentrációs nehézség vagy memóriavesztés. A Washingtoni Egyetem kutatói rámutattak, hogy a koronavírus elleni vakcinák mérsékelhetik ezeket a kognitív panaszokat - szemlézte a kutatást a Medical Xpress.
Június 17. és 23. között 20 új szamárköhögés-gyanús esetet azonosítottak Magyarországon, amivel a kumulált esetszám idén az első 25 hétben 96 főre emelkedett - derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ frissen közölt adataiból. Ez azt jelzi, hogy a rendkívül fertőző betegség terjedési sebessége nem állt meg: egyetlen hét alatt annyi új gyanús esetet jelentettek, mint korábban egész évek során. Az elmúlt napok kedvezőtlen fejleményei után azonban van egy jó hírünk: van elérhető vakcina a gyógyszertárakban, már most is.
Nagy-Britannia gazdasága az idei év első három hónapjában a korábban véltnél gyorsabban, 0,7%-kal bővült az előző negyedévhez képest, ami meghaladja az eredetileg becsült 0,6%-os növekedést - derült ki a pénteken közzétett hivatalos adatokból.
Már elérhető a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében ismét a szamárköhögésről volt szó, ugyanis a betegség terjed, de oltásból nincs elég. Vendégünk volt Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, egészségügyi szakírója. A második részben Brüsszelből jelentkezett Szabó Dániel, a Portfolio makroelemzője, ahol elkezdődött egy kétnapos csúcstalálkozó. Őt a várható témákról kérdeztük, kiemelten azokról, amelyek magyar szempontból is érdekesek.
Hollandiában idén közel 600 csecsemő fertőződött meg szamárköhögéssel, közülük öt belehalt a baktérium által okozott megbetegedésbe - írja az MTI a holland közegészségügyi intézet (RIVM) jelentése nyomán. A szamárköhögés Magyarországon is felütötte a fejét, Mészner Zsófia, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet módszertani igazgatója korábban a Portfolio-nak is megerősítette, hogy Magyarországon is érkezett hír a betegséggel összefüggő halálesetről. Rósa Ágnes gyerekorvos pedig csecsemőhalálozásról is beszélt lapunknak.
Folyamatosan csökken a születésszám Magyarországon: májusban 6284 újszülött látta meg a napvilágot, 11%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Amióta vannak visszatekintő havi adataink, sosem született májusban ilyen kevés gyerek, de az éves adatok alapján biztosra vehető, hogy a mai adat évszázados negatív rekord.
Gyors ütemben terjed Magyarországon is a szamárköhögés, több más európai országhoz hasonlóan. A csecsemők (2 hónaposan) és gyerekek (6 éves és 11 éves korban emlékeztető oltásként) a fertőzés megelőzése érdekében a kötelező védőoltási programok keretében kapják meg a vakcinát. A legújabb javaslatok szerint érdemes bizonyos felnőtteknek is felvenni az oltást, azonban információink szerint országos hiánycikk a megfelelő vakcina. Érdeklődésünkre a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (NNGYK) azt közölte, hogy már felvették a kapcsolatot az érintett gyártókkal, hogy a kötelező oltásokhoz biztosított oltóanyag mellett a gyógyszertárakban is legyen vakcina, amely receptre felírva megvásárolható.
A Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) kutatói figyelmeztetnek: az Mpox (Majomhimlő) vírus egy új, veszélyes törzse nemzetközi terjedés előtt állhat. Ez a változat súlyosabb tüneteket és magasabb halálozási arányt mutathat, mint korábbi társai - közölte a Sky News.
Finnország azt tervezi, hogy már a jövő héten felajánlja a madárinfluenza elleni megelőző védőoltást néhány olyan munkavállalónak, aki érintkezik állatokkal - közölték az egészségügyi hatóságok a Reuters cikke szerint.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist június 21-i adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy a legfrissebb adatok szerint újra terjed hazánkban a szamárköhögés, pedig a betegség védőoltással jól megelőzhető. Erről Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját kérdeztük. Az adás második részében a hazai sertéságazatról volt szó, amit igencsak megüthetnek azok a potenciális behozatali korlátozások, melyeket Kína vethet ki a szektorra az EU és az ázsiai ország között kibontakozó kereskedelmi háború részeként. A témával kapcsolatban Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője volt a vendégünk.
A pénteken ismertetett legfrissebb közfinanszírozási adatok szerint jelentős növekedéssel száz százalék közvetlen közelébe emelkedett a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államadósságráta a májussal zárult egy évben. Legutóbb több mint hat évtizede mértek ennél magasabb közadósságot Nagy-Britanniában.
Rendkívüli sebességgel terjed Magyarországon is a szamárköhögés, a legfrissebb hivatalos, heti fertőzési jelentés alapján már 76 gyanús esetet azonosítottak idehaza. Első hallásra ez nem tűnik magasnak, de érdemes elhelyezni a korábbi évek adatai fényében: 2017 és 2023 között 0 és 15 eset között szóródott a kumulált esetszám az első 24 hétben. A bevizsgált mintákon túl pedig rengeteg felderítetlen eset lehet még az országban, mivel az érintettek (legyenek akár betegek, akár háziorvosok) nagyon gyakran nem ismerik fel a betegséget, hiszen egy olyan régi-új fertőzéssel állunk most szemben, amiről azt hittük, hogy a sikeres védőoltási programnak és a magas hazai átoltottságnak köszönhetően már rég eradikáltuk. Úgy tudjuk, idehaza is volt több, a betegséggel összefüggésbe hozható csecsemő-haláleset. Közben a járványügyi hatóság a felfutó esetszámok ellenére 5 hónapja nem kommunikál a nyilvánosság felé, hivatalosan tehát még nem lehet járványról beszélni. Most viszont újult erővel támad a pertussis betegség, melynek elsősorban a csecsemők vannak kitéve. Szakértőkkel beszéltük végig az aktuális helyzetet, a jelenség mögött meghúzódó folyamatokat, a kilátásokat és minden fontosabb szereplő feladatát, felelősségét. A megkérdezettek körében egyértelmű konszenzus volt abban, hogy a mostani helyzet még inkább felértékeli a megelőzést, vagyis a védőoltás felvételét: mind a szamárköhögés elleni kötelező gyerekkori védőoltásokat, mind pedig a felnőttkori ismétlő vakcinát.
Egy friss kutatás szerint egyes emberek immunrendszere teljesen máshogy reagál a koronavírusra, ezért lehetséges, hogy ők nem kapják azt el akkor sem, ha ki vannak téve a fertőzésveszélynek - számolt be a The Guardian.
Egyre nő a húsevő baktérium okozta fertőzések száma Japánban, amely megbetegedés súlyos esetben akár 2 nap alatt is végzetes lehet. A Bloomberg cikkében összeszedte, hogy mire kell figyelni a betegséggel kapcsolatban és hogy mennyire kell tartanunk tőle. Ebben kiemelik, hogy ugyan nőnek az esetszámok, a betegség még mindig ritkának mondható, és a fertőzések jócskán elmaradnak a Covid és az influenza számaitól.
A madárinfluenza okozhatja a következő világjárványt az amerikai járványügyi hivatal (CDC) korábbi igazgatója, Robert Redfield szerint. A szakértő úgy véli, nem az kérdés, hogy lesz-e madárinfluenza-járvány, hanem hogy mikor, ráadásul a halálozási ráta magasabb lehet, mint a Covidnál – írja az Independent.
Tíz betegből háromnál halálos kimenetelű lehet a Japánban terjedő ritka, húsevő baktérium, amely már közel 1000 embert megfertőzött idén - írja a CNN.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Az ácsi gyár éves árbevétele a 2026-os indulás után 4 milliárd euró lehet.
Manila és Peking megállapodott a kettejük közti bizalom újjáépítéséről.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
