Nagy visszhangot generált a Volkwagen üzemi tanácsának vezetője, mikor közölte, hogy a német autógyártó nem egy, hanem három gyárat tervez bezárni Németországban. Már az is drasztikus lépésnek tűnt, hogy a Volkswagen egyáltalán gyárat zárna be Németországban - hiszen a vállalat története során nem volt erre példa - nem, hogy rögtön hármat. Ugyan a gyártó egyelőre nem jelölte meg konkrétan, hogy mely gyárak lehetnek érintettek, már most lehet arra következtetni, hogy potenciálisan mely üzemekre leselkedhet nagyobb veszély.
Joe Biden leköszönő elnök legjelentősebb gazdaságpolitikai öröksége az elszálló költségvetési hiány: békeidőben akkora deficitet még egy kormány sem hozott össze, mint a jelenlegi. A kiadásokat a kamatköltségek emelkedése és a hadügyi kiadások emelkedésének szükségessége is megdobta, ám a demokrata kormány emellett szociális- és egészségügyi programokra is sokkal többet költött elődeinél. A költségvetési élénkítés alighanem hozzájárult a gazdasági növekedéshez, de Biden intézkedései között találunk olyat, amelynek növekedésgerjesztő hatása ennél is jelentősebb és tartósabb lehetett, holott nem is ez volt a célja. Nemcsak magában a gazdaságban, de a gazdaságpolitikában is történelmi jelentőségű volt az elmúlt négy év.
Minden idők legjobb évét zárja idén a személyi kölcsönök piaca - dőlt el az MNB friss, szeptemberi adatai alapján, miután idén már 230 ezer ilyen szerződést kötöttek a háztartások több mint 600 milliárd forint értékben. Eközben a tavaly bázishoz képest még nagyobb növekedést mutató lakáshitelek 2022 után a második legtöbb kihelyezést érhetik el 2024-ben. A vállalati hitelezés viszont, ha lehet, még gyengébben muzsikált, mint a korábbi hónapokban, a recessziós környezetben nagy kérdés, mikor indul elég beruházás ahhoz, hogy elmozduljunk a mélypontról.
A lakáspiac keresleti és kínálati oldalán is évek óta nem látott élénkülést hozott az idei október, ami általában nem jellemző az őszi időszakban. Ezek a változások a jövőre várható fellendülés előszelének tekinthetők - derül ki az ingatlan.com friss kereslet-kínálati összesítőjéből.
Az ukrajnai háború jelentős pszichológiai-, társadalmi- és gazdasági hatásokat váltott ki Európában, különösen az energiaszektorban, ahol az energiaellátás biztonsága vált a legnagyobb kihívássá, miközben az árak drámai módon emelkedtek. Az oroszországi földgáz- és kőolajszállítások lassulása/megakadása arra kényszerítette a kormányokat, hogy felülvizsgálják energiaügyi politikájukat, miközben a polgárok is alkalmazkodtak, új viselkedésmintákat követve, és alulról szerveződő kezdeményezések révén hozzájárulva a megújuló energiaforrások fejlesztéséhez és elterjedéséhez. Ezek az erőfeszítések, különösen a háztartások által létesített napenergiával működő erőművek és az alternatív fűtési megoldások, például hőszivattyúk alkalmazása, a helyi energiaforrások használata felé való elmozdulásra utalnak. A decentralizált megújuló energiarendszerek lehetővé teszik a közösségek számára, hogy saját energiafogyasztásuk felett nagyobb ellenőrzést gyakoroljanak, ezáltal növelve ellenállóképességüket (akár katonai támadásokkal szemben is), és függetlenségüket a külső energiaszolgáltatóktól. Ez az átalakulás nem csupán a fenntartható jövőhöz járul hozzá, hanem jelentős mértékben csökkentheti az energiaköltségeket is. Fontos azonban kiemelni, hogy a válság súlyosbította az energia-szegénységet is számos háztartás számára.
2021 januárjában Kamala Harris vált az Egyesült Államok első női és színesbőrű alelnökévé, miután Joe Biden a kampány során megfogadta, hogy fekete női politikust fog jelölni az ország második emberének. Bár a reflektorfényben még újoncnak számító Harrist kevesebb amerikai utasítja el, mint Hillary Clintont 2016-ban, a volt külügyminiszer kudarcba fulladt elnöki indulásának fényében több demokrata szimpatizáns attól fél, ugyanez a sors várhat a párt idei elnökjelöltjére. Mennyire befolyásolja tehát az amerikai választók keddi döntését, hogy az ország első női vezetője szerepelhet a szavazólapokon?
2023-ra igencsak megkopott a fővárost körülölelő agglomeráció vonzereje. Ugyan e településcsoportnak még tavaly is gyarapodást hozott az otthont keresők belföldi költözése, ám ez a népességnyereség már csak töredéke annak, amit még két vagy akár négy évvel korábban is elértek.
A világ minden táján vannak, akik azt remélik, hogy Donald Trump republikánus elnökjelölt megválasztása esetén gyors és tartós béke következik Ukrajnában, illetve valamilyen úton-módon sikerül majd kiegyezni Oroszországgal is, nemcsak elkerülve egy esetleges harmadik világháborút, de talán véget vetve a súlyos gazdasági károkat okozó szankciós hadviselésnek is. Maga Trump is számtalanszor megígérte, hogy 1-2 napon belül békét fog teremteni, ha megválasztják, arról pedig, hogy ezt pontosan hogy tenné meg, már számtalan információ kiszivárgott az amerikai és brit sajtóba. Tényleg Donald Trump lesz a nagy béketeremtő? Mit ígér ezzel szemben Kamala Harris, a demokraták jelöltje? Kinek drukkol Oroszország? Nézzük.
Bár az adásvételek számában és a lakásárak emelkedésében már látszik a piaci fordulat, ez továbbra sem mondható el a tavaly ötéves mélypontra jutott lakásépítésekről. A KSH szakértői szerint ehhez a dráguló lakásépítés mellett a lakáshitelek megemelkedett kamatterhei is hozzájárultak, de 2024 I. félévében már egy számjegyűre lassult a lakásépítés drágulása, sőt az anyagköltségek esetében kismértékű árcsökkenés is bekövetkezett. Hiába élénkül már tavaly év vége óta a kereslet, a kiadott új építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján az látható, hogy a második félévvel együtt is várhatóan gyengébb lesz az idei év a tavalyinál.
Megvizsgáltuk, ki döntött jobban 10 évvel ezelőtt az eddigi tapasztalatok szerint: aki magát felelős hitelfelvevőnek gondolva fix kamatozású hitelt vett fel, vagy aki minden figyelmeztetés ellenére változó kamatozásút választott? Számításunkban lehangoló eredményre jutottunk a jelzáloghiteleket övező erkölcsi kockázatról.
Az új árrekordok születését mindig nagy érdeklődéssel kísérik a művészeti színtér szereplői, de nem mindegy, hogy milyen következtetéseket vonnak le belőlük – a műtárgy.com elemzése.
Az elemzők szerint az idei év egészében várhatóan nőni fog a kínai vállalatok tőzsdei bevezetéseinek száma az Egyesült Államokban és Hongkongban - számolt be a CNBC.
Bár nehéz elvonatkoztatni az amerikai elnökválasztás okozta fennforgástól – akár Donald Trump újabb nagy port kavaró kijelentésétől, vagy a Kamala Harrist támogató következő világsztár felszólalásától –, a Fehér Házért folytatott küzdelemmel párhuzamosan egy ugyanekkora jelentőséggel bíró harc is zajlik. Az Egyesült Államok jövő héten megválasztandó szövetségi törvényhozása, a Kongresszus fogja ugyanis meghatározni, hogy a 47. amerikai elnök, legyen az demokrata vagy republikánus, mekkora mozgástérre számíthat a kampányígéretei megvalósítását illetően. Noha néhány napja a legtöbben még megosztott kormányzásra, azaz civódásra és alkukötésre kárhoztatott képviselőházra és szenátusra tippeltek volna, a Kongresszus két házáért folytatott csata legalább annyira kiélezetté vált, mint az elnöki kampány.
A közelmúltban kisebb verseny alakult ki a kormány és a Tisza párt között arról, hogy milyen bérszint elérését kínálják a magyar társadalomnak a következő választási ciklus közepére vagy végére. A kormány terve: 1000 eurós minimálbér és egy millió forintos bruttó kereset 2028-ra. A Tisza párté: 1 millió forintos minimálbér 2030-ra.
Pennsylvania szinte egyedül dönthet arról 2024-ben, hogy az Egyesült Államok megválasztja-e első női elnökét Kamala Harris személyében, vagy az 1800-as évek végén újrázó Grover Cleveland után Donald Trump lesz-e a második elnök, akit nem egymást követő ciklusokra küldenek vissza a Fehér Házba. A demokrata és a republikánus kampányok tisztában vannak Pennsylvania jelentőségével, és feltűnően kiemelt módon kezelik a "zárókő" államot. Az első és második rész után amerikai körutazásunk utolsó állomásához érkeztünk.
Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborújának harmadik évfordulójához közeledve az orosz gazdaságot érintő pénzügyi, technológiai és demográfiai nehézségek súlyosabbak, mint ahogy azt általában gondolják. Ellentétben azzal, amit a Kreml szeretne elhitetni, az idő nem Oroszország kezére játszik.
Jelentős lakáspiaci átalakulásokat hozhat a kormány frissen bejelentett 21 pontos akcióterve, miután az a rövidtávú lakáskiadás korlátozásától kezdve a lakbérszabályozáson és otthonfelújításon át a lakásáfára és a lakáshitelek kamatára is kiterjed. Emellett az aranyvízumprogram és az állampapírokból kiáramló százmilliárdok is keresleti felfordulást okozhatnak a következő évben a lakáspiacon. Hogy pontosan mire kell számítanunk, arról ingatlanszakértőket kérdeztünk meg.
Az UniCredit Commerzbankkal szembeni felvásárlási kísérlete és Mario Draghi versenyképességi jelentése élesen ráirányította a figyelmet a közelmúltban arra, milyen jelentős lemaradásba került mára az eurózóna bankrendszere az USA-éval szemben. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Budapest Economic Forumon mutatta be még szemléletesebben, hogyan mélyítették el a gazdasági fundamentumok eltérései és a szabályozási különbségek ezt a szakadékot. A magyar bankrendszert, ha lehet, még erősebben érinti a szabályozás által generált versenyképességi probléma, ehhez képest az OTP kifejezetten jól állja a sarat. Csányi prezentációja alapján mutatunk most minderről 12 saját ábrát.
Mārtiņš Kazāks, a Lett Nemzeti Bank kormányzója és az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának tagja csütörtökön véleményt nyilvánított a decemberi kamatdöntéssel kapcsolatban. Kazāks elmondta, hogy egy 50 bázispontos kamatcsökkentés is „az asztalon lehet”, és ezzel a lehetőséggel is foglalkozniuk kell a decemberi tanácskozáson.
Lidérces emlékké halványodott az orosz-ukrán háború okozta energiaválság és a grafikonokat átszabó gázárak réme: sikeres orosz leválás és enyhe időjárás, valamint a tárolói töltöttségek is rendkívül magasan állnak, elvileg minden a legnagyobb rendben kéne, hogy legyen. De akkor mégis miért ugrott már közel egy éve nem látott szintre a földgáz ára, miért ralizik az árfolyam és hova vezet mindez? Ami talán a legfontosabb: mi a helyzet Magyarországon, van elég földgázunk a télre?
