Egyik régiós országban sem történt az állami kiadások szerkezetének olyan mértékű átalakítása az elmúlt 12 évben, mint Magyarországon. A magyar államnak alig több mint egy évtized alatt sikerült az állami kiadások szerkezetét jelentősen eltéríteni mind a saját korábbi struktúrájától, mind a régiós és az európai átlagtól.
Az Európai Tanács Főtitkárságának kiszivárgott jelentése szerint az idei télen az EU energiaellátása biztonságban van, köszönhetően a magas szintről induló gázkészleteknek és annak, hogy az ukrán-orosz gáztranzit kiesésével jelentkező 14 milliárd köbméter gázmenyiséget alternatív forrásokból pótolni lehet. Ugyanakkor a dokumentum hangsúlyozza, hogy az LNG-készletekért folyó verseny és a hideg időjárás miatt gyorsabban csökkenő tárolói kapacitás az önkéntes keresletcsökkentést is szükségessé teszi – olvasható a Context által közzétett uniós dokumentumban.
Formálódnak azok az új szabályok, amelyek az Európai Unióban egységes módon teszik majd lehetővé a likviditási sokkok esetén bevethető eszközöket a befektetési alapok, köztük a hazánkban is népszerű ingatlanalapok esetében. Az eszközök közül néhány a magyar alapkezelőknek és egyéb szereplőknek még kevéssé ismert, és gyakorlatba ültetésük felkészülést igényel.
Az eddig 28%-os tulajdonrésszel bíró állami Corvinus BHG Vagyonkezelő és más, magán befektetők összesen 7%-nyi MBH Bank-részvényt értékesítettek magának a banknak. A társaság kis forgalom mellett kialakult tőzsdei részvényárfolyama alapján mintegy 170 milliárdot érne ekkora részvénycsomag, de ettől a valós ár akár jelentősen is eltérhetett.
Mostantól elegendő egy e-mailben küldött, hitelesített elektronikus igazolás ahhoz, hogy ki tudják váltani a szülők a 3 év alatti kisgyermekek kedvezményes utazásához a bérletigazolványt – jelentette be a Budapesti Közlekedési Központ.
Közép-Ázsia és a Kaukázus gazdag megújuló energiaforrásokban, a régió hatalmas potenciállal rendelkezik az Európai Uniót is elérő zöldenergia-folyosók kialakítására, amelyek költséghatékony lehetőséget jelentenek a megújuló források kiaknázására, az energiabiztonság fokozására és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentésére - áll az EMBER nevű thinktank elemzésében, amely szerint a nemzetközi zöldenergia-folyosók kiépítésében Azerbajdzsán kulcsszerepet játszhat. A tervezett zöldáram-folyosók létesítését célzó nemzetközi projektben Magyarország is részt vesz.
Egy ma még nem olyan széles körben alkalmazott anyagot tartanak a szakértők a legmegfelelőbb választásnak a jövő energiapiacán mind energiatároló közegként, mind energiahordozóként, mind közlekedési, ipari és egyéb alkalmazások üzemanyagaként. Ráadásul az elmúlt években egyre nagyobb erőfeszítéseket tettek a technológia fejlesztésére, ennek köszönhetően egyre megfizethetőbbé válik a történet. Ha ehhez hozzátesszük, hogy brutális keresletnövekedésre van kilátás a következő évtizedekben, akkor máris összeálltak a csillagok: egy nagyon izgalmas lehetőséget mutatunk, amin keresztül a befektetők kivehetik a részüket a dekarbonizációs törekvések élharcosának vélhetően érkező sikersztorijából.
Az idei harmadik negyedévben 10 százalékkal, 58 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja az előző év őszéhez képest - közölte az MNB. A kárráfordítások feleennyivel nőttek (a legutóbbi negyedévben egyáltalán nem), csökken az infláció, így kisebb bővülés lenne indokolt a jegybank szerint.
Az ipari igények visszaesése és az átlagnál melegebb hőmérsékleti viszonyok miatt európai szinten 20, hazai szinten pedig 23 százalékkal csökkent a földgázkereslet a krízist megelőző időszak átlagfogyasztásához képest a 2023/24-es gázévben, Magyarország esetén 8,3 milliárd köbméterre – mutatott rá Ságvári Pál a magyarországi gázpiac elmúlt évének áttekintéséről szóló minapi eseményen. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese a szállítási tarifamodell potenciális módosításáról is beszélt, amelyről nyilvános konzultációt indított a Hivatal, és amelynek esetleges átalakítása még inkább felértékelheti a CEEGEX magyar gáztőzsde régióban egyébként is erősödő pozícióját.
Az oroszországi Kazanyban októberben megrendezett BRICS-csúcs, mint ahogy minden csúcstalálkozónál ez megszokott, jórészt a fotózkodás jegyében telt. A csúcs másik fő történése is inkább szimbolikus volt, mint érdemi: az orosz pénzügyminisztérium és a központi bank bemutatta a „nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer javításáról” szóló jelentését, amely alatt az orosz tisztviselők nyilvánvalóan azt értették, hogy „alternatívát kell találni a fegyverként használt dollárral szemben”.
Újabb fejezettel bővülhet Magyarország és az Európai Bizottság közötti konfliktusok sorozata, miután Valdis Dombrovskis, az Európai Unió gazdaságpolitikáért felelős biztosa figyelmeztető levelet küldött Varga Mihály pénzügyminiszternek. Az Euronews által megszerzett december 5-i levél szerint Budapest nem szolgáltatott reális gazdasági előrejelzéseket és hiányos dokumentációt nyújtott be az EU számára, amely nem alkalmas az Európai Bizottság által idén elindított túlzottdeficit-eljárás kezelésére. A Portfolio kérdésére az államháztartásért felelős államtitkár, Banai Péter korábban azt mondta, hogy „az egyeztetés mögött nincs semmilyen különleges helyzet”.
Azok, akik már beadták az előregisztrációs igényüket a Napenergia Plusz Programra, de elakadtak a pályázati folyamat különböző állomásain, sietniük kell, mert január 15-én lejár a jogvesztő határidő, ameddig benyújthatják a tényleges támogatási kérelmüket – figyelmeztetett pénteki közleményében az Energiaügyi Minisztérium. A határidő kitűzése azért fontos, mert így világos képet kap a támogató arról, hogy mennyi a valós támogatási kérelem, ha nem kötik le a teljes keretet a pályázók, akkor azt más célra is fel lehet használni.
Oroszország politikai beavatkozását sejtő összeesküvés-elméletek, Emmanuel Macron várható bukását előrevetítő helyzetértékelések, az olasz válságdemokrácia franciaországi meghonosodásának vizionálása – nagyon érdekes, mennyire sokféle értelmezése van Brüsszelben a mostani párizsi politikai drámának. Az uniós tisztviselők egy része szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke most gyorsan átverheti a francia diplomácia által eddig akadályozott uniós ügyeket, például a Mercosur-kereskedelmi megállapodást. Egy meggyengült Franciaország azonban hosszabb távon az egész uniós döntéshozatalt boríthatja, főleg az olyan fontos ügyekben, mint a tőkepiaci unió bevezetése, vagy a gazdaságbiztonsági protekcionista lépések átvitele. Helyzetjelentés Michel Barnier kormányának megbuktatása utáni helyzetről a brüsszeli buborék első sokkja után.
Közel 300 ezer háztartási méretű naperőmű tulajdonost érint a kormány új törvényjavaslata, amely azt írja majd elő, hogy jövő júliusig meg kell adniuk az invertereik egyedi azonosító számát a villamosenergia rendszer stabilitásának segítése és a piaci áramárak csökkenése érdekében - derült ki az Energiaügyi Minisztérium közleményéből. Mivel a háztartások valós idejű áramtermelési és fogyasztási adataira így kívülről rá lehet majd látni, ami sokak számára érzékeny helyzetet teremthet, ezért kétszer is beleírta a közleménybe a tárca, hogy "a lakossági naperőmű tulajdonosok együttműködését kéri" a lendületesen növekvő kapacitások hatékonyabb rendszerbe illesztése érdekében.
Egy oroszbarát, a NATO-val és az EU-val szemben kritikus szélsőjobboldali jelölt, és egy nyugatos, liberális jelölt között választhatnak a romániai választók az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában. A választás nemzetközi szempontból is jelentős, Románia ugyanis a NATO keleti szárnyának egyik bástyája, amely kulcsszerepet játszik a szövetség önvédelme és Ukrajna támogatása szempontjából. Eközben a december 1-jei parlamenti választások nyomán formálódik az új kormány, amelynek akár az összes nyugatos, nem szélsőjobboldali erő a tagja lehet, az erdélyi magyarokat képviselő RMDSZ pedig ismét kormányra kerülhet.
Európa gazdasága az elmúlt években sokkal jobban teljesített, mint azt várták, és a többség várakozásával ellentétben a kilátások sem borúsak az eurózónában – mondta Philipp Carlsson-Szlezak, a Boston Consulting Group (BCG) globális vezető közgazdásza a Portfolio-nak adott interjúban. A közgazdász szerint az Egyesült Államok kilátásai sokkal jobbak, mint Európáé, de a Trump-kormány esetleges vámpolitikája egyben lehetőséget is jelent Európa számára, hogy újratervezze gazdasági modelljét. Kína növekedésének lassulása természetes jelenség, és évtizedekig is eltarthat az az átalakulás, amit a kínai vezetés célul tűzött ki maga elé. A Shocks, Crises, and False Alarms című könyv szerzőjével Budapesten beszélgettünk, és az interjú során szó volt még a kamatkilátásokról, az amerikai államadósság és külső egyensúly problémájáról, a közgondolkodásban uralkodó pesszimizmusról, valamint arról, hogy miért tévednek rendszeresen a makrogazdasági előrejelzések.