Keresett kifejezés: pdf | Találatok száma: 8865 Új keresés
Ma az EU pénzügyminiszterei Luxembourgban döntenek a kohéziós források felfüggesztésének ügyében, az ország számára várhatóan pozitív döntés jó hatással lehet az árfolyamra - vetíti előre devizapiaci kommentárjában Karsai Péter, a Commerzbank treasury sales munkatársa.
Közben az Ecofin üléstervéből kiderül, hogy Magyarország napirendi pontként szerepel a tanács ülésén.
Július 1-jétől hatályba lép a tavaly decemberben megszavazott új Munka Törvénykönyve, amely alapvető szemléleti változást hoz a munka világában. Még kérdéses, hogy a szereplők miként reagálnak erre. Csökkenthetőek lesznek a műszakosok bérpótlékai és könnyebb lesz kirúgni a határozott idős dolgozót. Nem a kkv-knak kedvez a változás.
Nem az fontos, hogy bevezessük az eurót, hanem hogy megfeleljünk a bevezetéshez szükséges feltételeknek, az ugyanis egybeesik az ország érdekeivel, állítja tanulmányában Oblath Gábor és Neményi Judit. Az Index beszámolója szerint az írás bemutatóján élénk szakmai vita alakult ki a kérdésről, Surányi György szerint nem kellene elsietni a csatlakozást, Mihályi Péter szerint már el is késtünk.
Stimuláljanak vagy megszorítsanak most inkább a kormányok, avagy érdemes-e néhány évnyi fellélegzésért beáldozni a következő húsz évet? - vetődik fel a kérdés Kenneth Rogoff és szerzőtársai újabb tanulmánya nyomán, ami kétszáz év tapasztalatát összegyűjtve azt szűrte le, az eladósodás - egy bizonyos szint fölött - átlagosan huszonhárom évnyi szűkebb esztendőt jelentett a múltban, és a huszonharmadik év végére a gazdaság a növekedés negyedét bukta el el ahhoz képest, mint nőtt volna eladósodás nélkül. Ezt a bizonyos veszélyes eladósodási szintet a fejlett országok mára elérték.
Két hét múlva már elkezdődik a 2013. évi költségvetési törvényjavaslat általános parlamenti vitája, egy héttel később lebonyolítják a részletes vitát, majd július közepére már elfogadott költségvetése lehet az országnak - derül ki a Parlament oldalán elérhető részletes menetrendből.
A kormány a tegnapi ülésén megtárgyalta a 2013. évi költségvetés tervezetét - jelentette be a 2013-as költségvetésről szóló kormányszóvivői tájékoztatón Giró-Szász András kormányszóvivő. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a részletekről szólva kijelentette, hogy az első olvasathoz képest 170 milliárddal emelte meg a kormány a kiadási és a bevételi oldalt. 120 milliárd forintos többletkiadást engedélyez a minisztériumoknak, 50 milliárd forinttal pedig nő az Országvédelmi Alap. Ennek fedezetét biztosítja az, hogy a kormány az eddig jelzett 130 milliárd helyett 280 milliárd forintot szed be a pénzügyi tranzakciós illetékből, valamint további 20 milliárdot takarít meg a közszférában, miután bevezeti a 62 év felettiek esetében a kötelező nyugdíjba vonulást.
Lényegében a dugódíj budapesti bevezetését tenné lehetővé két kormánypárti képviselő kedden benyújtott törvénymódosító javaslata.
A gazdasági válság során alaposan kiszélesedett a jegybankok gyakorlatban alkalmazott eszköztára. Míg korábban szinte csak a kamatpolitikára kellett figyelnünk, addig ma már a likviditás biztosítása, a közvetlen piaci beavatkozás vagy az állampapír-vásárlás is "mindennapos" eseményekké váltak. Ezek a lépések rávilágítottak arra, hogy a központi bankok nem konvencionális eszközei viszonylag sikeresek lehetnek bizonyos válságtünetek enyhítésében. Ugyanakkor - ahogy erre a Magyar Nemzeti Bank napokban megjelent tanulmánya is rámutat - az alkalmazhatóságnak és a sikerességnek erős feltételei vannak. Éppen ezért a kis, nyitott, fejletlenebb pénzügyi piaccal rendelkező, illetve gyengébb intézményi, gazdaságpolitikai hitelességgel bíró országok esetében a nem konvencionális eszközök széles körű alkalmazásának értelme megkérdőjeleződik. Erősebben fogalmazva: a nem konvencionális eszközök széleskörű alkalmazása Magyarországon több szempontból sem kecsegtet nagy sikerrel, viszont vannak kockázatai.
A Financial Times Deutschland EU-forrásokból úgy értesült, hogy a közösség hajlik a görög költségvetési kiigazító program újratárgyalására függetlenül attól, hogy mi lesz a most vasárnapi parlamenti választások kimenetele. Mivel lényegében az összes nagyobb görög párt ennek elérésére törekszik (főként a spanyol bankmentő csomagnál látott EU-s engedmény láttán), így az unió felőli rugalmasság logikus is lenne akkor, ha a vezető uniós döntéshozók az elmúlt hetekbeli nyilatkozataikkal összhangban valóban bent szeretnék tartani a görögöket az eurózónában.
Külön közleményben és egy új, "helyes cikk" megírásával válaszolt a Nemzetgazdasági Minisztérium az Economist múlt heti, magyar gazdaságról szóló cikkére. Matolcsy György tárcája a kormány költségvetési politikájának eddigi eredményeit mutatja be és a csalódást keltő első negyedéves GDP-adatokkal kapcsolatban azt írja, hogy a második félévtől várható stabilizálódás.
Amennyiben valóban kilépne az euróövezetből Görögország, az várhatóan jelentősen mélyebbre lökné a recesszióban. Rövid távon az sem valószínű, hogy a drachma bevezetése (és leértékelődése) tompítaná a zuhanást. Görögország ugyanis az Európai Unió legzártabb gazdasága, és igencsak szerény áruexporttal rendelkezik. A kilépés és a (következő egy-két évben bizonyára mélyülő) válság azonban arra sajnos bizonyára "jó lenne", hogy tovább szítsa a feszültségeket a társadalomban, akár a végletekig fokozva azokat.
Azt, hogy az esetleges kilépés hogyan, milyen drámai folyamatokon keresztül hatna a görög gazaság különböző területeire, az elmúlt hetekbeli cikksorozatunkban már bemutattuk, múlt hétvégi cikkünkben pedig összefoglaltuk.
Cikksorozatunk mai, a görög gazdaság egészét átfogó elemzésének főbb megállapításai:
- az esetleges kilépés az államadósság megtagadásával is járna, így az adósságválság egy bank-, illetve árfolyamválsággal is összekapcsolódhat,
- a görög GDP további akár 20%-kal is zuhanhat (reál értelemben), az infláció és a munkanélküliség 30% fölé ugorhat,
- az életszínvonal drámai mértékben romlana az országban, az egy főre jutó GDP akár 55%-kal is zuhanhat a mostani euróalapúhoz képest drachma esetén,
- az exportszektor gazdasághoz mért súlya a legkisebb az EU-ban, annak is döntő része turizmus, utóbbi megtartásához viszonylagos gazdasági és társadalmi nyugalom kellene,
- a görög gazdaság már jelentősen elkezdte visszanyerni versenyképességét és elkezdett "nyílni" a gazdasága az eurózónán belül is.
Nem lesz könnyű dolga a kormánynak a jövő évi költségvetési hiánycél teljesítésekor. A Költségvetési Tanács hétfőn megjelent, 2013-as költségvetési törvényjavaslatról alkotott véleménye szerint ugyanis ehhez arra van szükség, hogy maradéktalanul teljesüljön a Széll Kálmán Terv 2.0, 2012-ben ne legyen elcsúszás a büdzsében és a jövőre várható lassabb növekedés miatt növelje az országvédelmi alapot, vagyis a tartalékot. Emiatt azonban még több új egyenlegjavító intézkedésre van szükség.
A Tanács azt is megállapította (a szokásosnál három hónappal korábban elinduló költségvetési tervezés során), hogy az idén várható recesszió ellenére teljesíthető a 2012-es költségvetési hiánycél, ehhez azonban maradéktalanul végre kell hajtani a betervezett kiigazító lépéseket.
Húsz közép-kelet európai ország közül Magyarország csak a tizenharmadik legvonzóbb befektetési célpont a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara jelentése szerint. Bulgária és Románia is jobb lett nálunk.
Az alacsonyabb minimálbér javíthat a pályakezdők elhelyezkedési esélyein, és azt sem lehet mondani, hogy zéróösszegű játszma lenne a vége, vagyis, hogy a munkáltatók az olcsóbb munkaerő reményében egyszerűen lecserélnék régebbi dolgozóikat - mondta Váradi Balázs, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója, akit a pályakezdő minimálbér várható hatásairól kérdeztünk.
2011-ben a létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke havonta 83 941 Ft volt, az egy évvel korábbinál 6,6%-kal magasabb. A tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke pedig 243 429 Ft-nak felelt meg, míg az egytagú nyugdíjas háztartásoké 75 547 Ft volt. 2010-ről 2011-re létminimum alapján csökkent az életszínvonal - derült ki a KSH friss jelentéséből.
Hatalmas arányban, 87%-kal ugrik Magyarországnak a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) érvényben lévő ún. országkvótája egy évekkel ezelőtt elindult általános kvóta-felülvizsgálat eredményeként - derül ki abból a törvényjavaslatból, amely péntek este jelent meg a parlament honlapján és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyzi.
A külföldi befektetők körében több százmilliárd forintot kitevő forintpiaci pozíciót mozgatott meg az az április végi pozitív brüsszeli fordulat, amikor bejelentették, hogy megkezdődhetnek a hivatalos EU/IMF-hiteltárgyalások Magyarországgal. A Magyar Nemzeti Bank által a napokban közzétett friss ábrakészletből azonban nemcsak ez az érdekes információ derül ki, hanem az is, hogy a forintárfolyamot jelentősen befolyásoló külföldi befektetők nagyjából két hét múlva már "el is felejtették" a kedvező hírt és újra a forint ellen kezdtek "fogadni", azaz annak a gyengülésére számító pozíciókat vettek fel. Amint azt menetközben jól láthattuk, ez oda vezetett, hogy május második felére újra a 300 közeli "kiinduló" szintre gyengült vissza a forint az euróval szemben.
A módosított törvénytervezet továbbra sem old meg az MNB függetlensége tekintetében korábban kiemelt számos aggályt - áll az Európai Központi Bank csütörtöki, MNB-törvény módosításairól megjelent véleményében. Ezért az EKB továbbra sem elégedett - a jelenlegi módosításokkal együtt - a magyar jegybanktörvénnyel a jegybanki függetlenség helyreállítása szempontjából. Ez pedig nem sok jót vetít előre az IMF-megállapodás ügyében. A Nemzetgazdasági Minisztérium reakciójában azt közölte, hogy jelenleg is tartanak az ötoldalú egyeztetések a jegybanktörvény finomhangolásáról.
Az Európai Bizottság ma megjelent döntésével Magyarország karnyújtásnyira került ahhoz, hogy nyolc év után végre lekerüljön az Európai Unió szégyenpadjáról, vagyis megszűnjön a 2004 óta folyó túlzott deficit eljárás. Az ugyanis borítékolható, hogy a friss bizottsági ajánlás tükrében az Ecofin a június 22-i ülésén eltörli a márciusban elfogadott példátlan uniós szankciót, vagyis hatályon kívül helyezi a kohéziós források átmeneti befagyasztásáról szóló márciusi döntést. Alapesetben jövő tavasszal szűnhet meg végleg az EDP-eljárás (erre utalt Olli Rehn is szerdán), jogilag azonban arra is lenne lehetőség, hogy már júniusban vagy novemberben végleg pont kerüljön az ügy végére. Ezt a korai megszüntetést azonban ezúttal nem javasolta az Európai Bizottság, mert jelentősek a kockázatok és a múltbeli tapasztalatok sem indokolják a túlzott derűlátást (hazánk hét éven keresztül nem tudta teljesíteni az EU elvárásait). Emellett Brüsszel keményen kritizálja a magyar gazdaságpolitika néhány alapvető elemét, és egy másik friss jelentésében a gazdaság makrokockázataira mutat rá, 12 kockázatos uniós ország közé sorolva minket.
Spekulánsok kizárva, ezt sugallja a Vidékfejlesztési Minisztérium által elkészített új földtörvény vitaanyaga. A termőföld az ország kiemelkedően fontos erőforrása, nemzeti vagyona, éppen ezért a koncepció a föld védelme érdekében született, szögezi le a minisztérium közleménye.
2025-től több fontos változás lép életbe a könyvvizsgálat területén, melyek közül kiemelendő a könyvvizsgálati... 
A részvénypiaci befektetőknek az elmúlt napokban két dolog miatt biztosan fájt a fejük. Az egyik Donald Trump vámháborúja...
Az elmúlt években a magyar állampapírok, különösen a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), rendkívül vonzó hozamot...
A gazdasági szakértők minden figyelmeztetése ellenére az új amerikai elnök, Donald Trump beváltja fenyegetéseit....
Kína és több más lítiumkitermelő ország figyelme kezd a korábban nem, vagy csak kismértékben használt lítiumlelőhelyek...
Nemcsak az USA, az Unió és Kína változott meg az elmúlt 20 évben, de változnak az arab országok is. Ma már olyan... 
Az EU-t is sürgeti az idő, ha szeretné megregulázni a kínai e-commerce óriásokat.
Hogy reagáljanak a vámfenyegetésre?
Mik a vámok deviza- és részvénypiaci hatásai?
