Keresett kifejezés: pdf | Találatok száma: 8865 Új keresés
A költségvetés legújabb, immár hetedik módosításával a kormány papíron is kiköltekezik. A mostani kiadásnövelés azonban gyors számításaink szerint már nehezen fér össze a hivatalos kormányzati hiánycél teljesítésével.
Kockázatosnak tartja az idei költségvetés legújabb módosítását a Költségvetési Tanács, azonban támogatja a kormány kiadásnövelő csomagját. A kormány egyrészt 84 milliárd forinttal növeli a kiadásokat több cél finanszírozásához (például a pedagógus-béremeléshez és felsőoktatás nagyobb finanszírozásához) és ennek fedezetéül ekkora összeggel csökkenti a biztonsági tartalékként szolgáló 400 milliárdos Országvédelmi Alapot. Másrészt 100 milliárdot, valamint 71 milliárdot költ a takarékszövetkezeti rendszer átalakítására, illetve az E.ON megvásárlásához szükséges többletforrásra. Ez a két tétel nem érinti az uniós módszertan szerinti egyenleget.
Az angol jegybank újdonsült elnöke nem sokkal megválasztását követően magyarázkodásra kényszerült, hogy miért olyan magas a fizetése, amíg mások számára befagyasztották a béremelést. Mark Carneyról van szó, aki a világ legjobban fizetett jegybankára, ugyanakkor messze nem a legjobban fizetett bankár. Azt látjuk ugyanis, hogy a pénzügyi szféra magasságaiban még az ő nem csekély kompenzációjánál is jelentősen nagyobb összegek hullanak az égből. Az biztos, hogy a ma látott válságos környezetben nincs könnyű dolga egyetlen jegybanki vezetőnek sem, de mennyi fizetést érdemelnek meg? Szerintünk a kérdés rossz. Úgy lenne helyes feltenni: mi az a pénz, amiért a legmegfelelőbb embert tudjuk a jegybankunk élére alkalmazni, hogy a vezetése alatt működő jegybank a lehető legkisebb áldozati rátával stabilizálja gazdaságunkat. Írásunkban bemutatjuk, hogy például az amerikai jegybank élére készülő jelöltek milyen pénzügyi háttérrel jönnek, majd a jegybankelnöki fizetést vesszük fókuszba. Meglepő lehet, de a legbefolyásosabbnak számító amerikai jegybank élén levő Ben Bernanke egyáltalán nem számít különösebben gazdagnak, fizetése elmarad nemzetközi társaiétól.
Már több hete nem működik a Nemzetgazdasági Minisztérium által 2011-ben indított adósságnyomás-mérő. A tárca az augusztus közepi közleményében a magas szoftverkarbantartási igénnyel magyarázta azt, hogy leállították az oldalt. Matolcsyék két évvel ezelőtt 875 ezer forintot fizettek a nyomásmérő kifejlesztéséért, az új verziót viszont már a minisztérium munkatársai készítették és frissítették naponta.
Indiában súlyos problémák vannak, és most nem csak az éhezés szörnyűségeire gondolunk, hanem az ország aktuális gazdasági problémáira is. Olyan az egész mintha a történelem ismételné önmagát Indiában, az 1990-es évek válsága ugyanis nagyon hasonló jeleket mutatott. A növekedés megfeleződött, az infláció az egekben és egyre több rúpiát kell adniuk egy dollárért. A kormányzat a jelek szerint a régi módszerekhez próbált nyúlni, mint például a tőkekorlátozások bevezetése, ez azonban nem tűnik úgy, hogy működne. Átfogó reformokra és fiskális konszolidációra volna szükség, ami az IMF kutatásában bemutatott kimenet szerint bár fájna, de idővel helyre rázhatná az országot. Persze sok múlik majd azon, hogy miként alakul a világgazdasági környezet. Jelenleg rendkívül kedvezőtlenül, a rossz makromutatókkal rendelkező feltörekvő országoknak pedig nincs kegyelem. A rúpia csak ma négy százalékot gyengült.
Több milliárd forintos kártérítést fizetne ki az állam a dohányboltosok részére, amennyiben a következő 20 évben liberalizálnák a dohánykereskedelmi piacot. Ezt a kártérítési pontot tartalmazza ugyanis a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által készített koncessziós szerződés sablon.
Sok emberben felmerülhet a kérdés, hogy ha az amerikai Fed hajlandó államkötvényeket vásárolni havi 85 milliárd dollárért, hogy élénkítse a gazdaságot, akkor ezt a pénzt már miért is ne adhatná oda az embereknek? Forintra átszámolva minden egyes amerikai polgár kaphatna 60 ezer forintot havonta. Japánban pedig még ennél is többet, havi 115 ezer forintot. Ki nem örülne ennek? Ha a pénzosztásnak erről a nyers fajtájáról nem is, de az eggyel kifinomultabb fajtájáról már valóban vita van. A helikopterpénzként elhíresült ötlet az inflációs várakozások emelésén keresztül jó eszköz lehet a kereslet ösztönzésére, ráadásul a fiskális politikával direkt módon növelhetjük a keresletet. Persze Japánon kívül a legtöbb esetben az infláció problémát jelent, és az elosztás méltányossági problémáján, illetve a jegybank függetlenségén túl még más problémák is felmerülnek az ötlettel kapcsolatban. Viszont egyes közgazdászok szerint a drasztikus idők drasztikus lépéseket kívánnak. Írásunkban bemutatjuk, hogy a már megismert mennyiségi lazítási programoktól a pénzszórás miben különbözik.
Magyarország miniszterelnöke a közelmúltban két számszerű kijelentést tett, amelyek befolyásolhatják a gazdaság kilátásait. Az egyik úgy szólt, hogy az adószerkezet mindaddig nem változik, és fennmaradnak az úgynevezett válságadók, amíg a GDP-arányos államadóság nem süllyed 50% alá. Ennek lehetőségét mérlegeltem, illetve a téma kapcsán felmerülő fontosabb kérdéseket próbáltam megválaszolni írásom első részében, rámutatva, hogy az 50%-os küszöb fenntartása mellett a válságadók legkorábban 30 év múlva lesznek kivezetve. A kormányfő másik számszerű üzenete úgy hangzott, hogy Magyarország csak akkor vezeti be az eurót, ha az ország egy főre jutó GDP-je eléri az euróövezet átlagának 90%-át. Jelen írásban azzal foglalkozom, hogy hozzávetőlegesen mi lehet e kijelentésnek az időbeni vonzata. Illusztratív számításaim szerint a 90 százalékos feltételből az következik, hogy 30 évnél is sokkal több időt kell várni az euró magyarországi bevezetéséig de az sem magától értetődő, hogy fejlettségi szintünk valaha eléri az eurózóna 90%-át.
"Az EKB üdvözli a PSZÁF-nak az MNB-be történő integrálását, mivel ez az integrált intézményi felépítés fokozni fogja az MNB-nek a pénzügyi stabilitás megóvásához, és a rendszerszintű kockázatok megelőzéséhez, illetve kezeléséhez történő hozzájárulását" - áll az Európai Központi Bank által még múlt héten kiadott állásfoglalásban. A dokumentum szerint "A Magyarországéhoz hasonló viszonylag kis pénzügyi piaccal rendelkező tagállamok esetében erős érvek szólnak a felügyeleti és makroprudenciális feladatoknak egyetlen hatóságnál történő koncentrálása mellett". Ezen pozitív vélekedés mellett az EKB véleménye számos olyan pontra, illetve a mostani átalakítás során megoldandó feladatra is kitér, amelyek július közepén egy magyar sajtójelentésben már szerepeltek. Az viszont az akkor megjelent információkhoz képest új és lényeges elem, hogy a szerteágazó feladatok és a rövid idő miatt a PSZÁF feladatainak MNB általi átvételére kitűzött október elsejei határidőt elhalasztani javasolja az EKB. Az alábbiakban az EKB véleményének csak néhány fontosabb elemét emeljük ki.
Nagyjából egyetértés van abban a közgazdaságtanban, hogy a humán tőke és az intézményi környezet fejlődése a legfontosabb tényező a felzárkózás sikerében, amit az intenzív strukturális átalakulások gyorsíthatnak. Alábbi írásunkban azt próbáljuk röviden áttekinteni, hogy miben reménykedhetünk mindezek alapján.
Eladott egy irodaházat a szlovák HB Reavis Group Pozsonyban. A tranzakció hozama 7 százalék volt - tudtuk meg a Magyarországon is aktív ingatlanfejlesztőtől.
Ismét valami, amiben Magyarország élen jár: az OECD-országok közül nálunk a második legmagasabb a diplomával járó "bérprémium". Azaz amennyivel többet keresnek, mint a középfokú végzettségűek. Az OECD átlagában ez a prémium +57%, nálunk +107%.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviselői írásbeli kérdésre válaszolva közölte, hogy mekkora havi fizetésben részesülnek a miniszterelnöki biztosok és megbízottak. A 13 tanácsadó teljes fizetése havonta 8,9 millió forintjába kerül a költségvetésnek.
Lázár János tárgyalásokat folytat a Reklámszövetséggel a a reklámadó bevezetéséről - írta képviselői kérdésre adott válaszában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Varga szerint a reklámadó bevezetése messzemenőkig összhangban lenne azzal a kormányzati adópolitikai iránnyal, amely a munkát terhelő (jövedelem-)adókról az adórendszer súlypontját a fogyasztási és forgalmi adókra helyezi át.
Kedd délutáni értesülésünkkel összhangban a kormány lemond az átvállalt önkormányzati adósságok után kötelezően előírt 7%-os banki különadóról. Viszont egy szerda reggeli, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat keretében egyszeri befizetésre kötelezik a bankokat a pénzügyi tranzakciós illeték elmaradása miatt. Az összege a január-áprilisi időszakra teljesített tranzakciós illeték összegének a 208%-a. Ez megközelítőleg 75 milliárd forintos egyszeri bevételt jelent a költségvetésnek idén, vagyis a bankok rosszabbul járnak, mint a 7%-os teherrel (az 40-50 milliárdot hozott volna a költségvetésnek).
Kedd délutáni értesülésünkkel összhangban a kormány benyújtotta azt a zárószavazás előtti módosító javaslatot a költségvetés módosításához, melyben a kormány eltörli az önkormányzati adósságkonszolidációhoz kapcsolódó 7%-os banki befizetési kötelezettséget. Ezzel 40-50 milliárd forinttól esne el a költségvetés idén, de tegnapi értesülésünk alapján a kormány mindenképp beszedi a "hiányzó" összeget. Ezért várható, hogy hamarosan újabb módosítás jelenik meg a Parlament oldalán.
A módosítás közben meg is jelent, ennek értelmében egyszeri befizetést kell teljesítsenek a bankok:
Az áfacsalás elleni küzdelem jegyében intézkedéscsomagot fogadott el az Európai Tanács. Az új direktíva lehetővé tenné a gyors reagálást és a fordított áfa bevezetését a telekom szolgáltatások, tabletek, laptopok, mobiltelefonok, játékkonzolok stb. kereskedelmében.
Az Európai Unió pénzügyminiszteri pénteki ülésükön úgy döntöttek, hogy Magyarország ellen is megszűnik a 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárás. Az Ecofin által közzétett hivatalos dokumentum szerint Olaszország, Lettország, Litvánia és Románia is lekerülhet az EU szégyenpadjáról. Varga Mihály Luxemburgban a döntés kapcsán azt közölte, hogy a pozitív döntésben benne van az elmúlt három év munkája. Hangsúlyozta: a kormány azon lesz, hogy az ország a következő hónapokban se csússzon vissza a deficiteljárásba. Orbán Viktor is megszólalt az ügyben, szerinte Magyarország megnyerte ezt a csatát.
A ChatGPT megjelenése óta szinte eszetlenül ömlik a pénz mindenbe, ami mesterséges intelligencia, óriási buborék... 
2025-től több fontos változás lép életbe a könyvvizsgálat területén, melyek közül kiemelendő a könyvvizsgálati... 
Az elmúlt években a magyar állampapírok, különösen a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), rendkívül vonzó hozamot...
A gazdasági szakértők minden figyelmeztetése ellenére az új amerikai elnök, Donald Trump beváltja fenyegetéseit....
Kína és több más lítiumkitermelő ország figyelme kezd a korábban nem, vagy csak kismértékben használt lítiumlelőhelyek...
Nemcsak az USA, az Unió és Kína változott meg az elmúlt 20 évben, de változnak az arab országok is. Ma már olyan...
Az EU-t is sürgeti az idő, ha szeretné megregulázni a kínai e-commerce óriásokat.
Hogy reagáljanak a vámfenyegetésre?
Mik a vámok deviza- és részvénypiaci hatásai?
