Mi is azt tapasztaljuk, hogy a buszon, villamoson, a strandon, a munkahelyeken a forint volt a téma az elmúlt napokban. A magyar deviza heves kilengései szinte mindenkit érintenek, azt, aki épp külföldre készül nyaralni, aki megtakarításban gondolkodik. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy várjuk a ti kérdéseiteket a forinttal kapcsolatban és hétfő délután élőben megválaszoljuk azokat a Portfolio Facebook-oldalán. Szóval, ha kérdésed van arról, miért ilyen gyenge a forint, mikor lehet ennek vége, ki tudná megmenteni, akkor most itt a lehetőség.
Az MNB 2021 júniusa óta küzd kamatemeléssel az infláció ellen, de az irányadó kamaton még nem emelt akkorát, mint most csütörtökön, és az alapkamat sem ugrott azóta akkorát, mint ebben a két hétben. 0,6%-ról indultunk tavaly, jövő keddtől viszont várhatóan mindkettő 9,75%-on áll majd. Összegyűjtöttünk 10 fontos aspektust, amelyben a drasztikus kamatemelkedés hatással lehet az életünkre.
Mélypontról mélypontra szakadt a forint árfolyama ezen a héten, és a forintgyengülés, valamint az MNB arra adott válasza visszaköszönt a kötvénypiacon is. A magyar kötvényhozamok az MNB szigorítása és a növekvő kockázat miatt meredeken emelkednek, és rövid távon további emelkedés benne van a pakliban. A forint gyengélkedése a kormány szerint a nemzetközi helyzetre, elsősorban a gázárak emelkedésére, valamint a nyugati orosz szankciókra vezethető vissza. Ebben kétségkívül van igazság, de az előző napok meredek esése már nem fogható erre: miközben a magyar eszközökből folyik el a pénz, nyugaton, de még a szűkebb régiónkban sem látunk emelkedő hozamkörnyezetet. Így tehát ez egyértelműen arra utal, hogy magyarspecifikus okai is vannak a szenvedő magyar eszközáraknak.
Nem volt könnyű pénzt csinálniuk az idei első félévben az abszolút hozamú alapoknak, és a többségnek nem is sikerült. A részvénypiacok visszaesése, a geopolitikai feszültségek, az inflációs nyomás és a recessziós félelmek a hazai profik által kezelt alapok teljesítményére is rányomták a bélyegüket. Ezek után nem meglepő, hogy a legjobb féléves hozamok 4%-tól indultak. A legnagyobb abszolút hozamú alap most is az OTP Supra, de tovább csökkent a kezelt vagyona, igaz, hozamban már javulást mutatnak a számok. A legjobban teljesítő alap pedig az lett, amelyik a kötvényhozamok emelkedésére fogadott.
A recessziós félelmek felerősödése, az európai energiakrízis, és az elszabaduló gázár voltak azok a tényezők, amelyek alapjaiban borították fel a héten a forint piacát. Egy ilyen helyzetben ugyanis a - magyarspecifikus okok miatt - sérülékeny gazdaságot és így a forintot azonnal megtalálják a befektetők - értékelték a héten látott turbulens piaci folyamatokat a Portfolio-nak a makrogazdasági elemzők, akik szerint a jegybank megpróbálja megvédeni a forintot, de önmagában már nem képes erre. Végül a kormány is belátta, hogy az MNB már nem tud egymaga csodát tenni, ezért lépett. A közgazdászok egyetértettek abban is, hogy a kormány részéről ennél azonban többre lesz szükség és itt már politikailag érzékeny kérdéseket kell elővennie a gazdaságpolitikának: az árstop-szabályozások ugyanis fenntarthatatlanok és csapdahelyzetet eredményeznek, és közben a parlamenti tárgyalás alatt álló 2023-as költségvetés már kvázi semmisnek mondható. Annyit változott pár hét alatt ugyanis a makrokörnyezet.
Ritkán látunk olyan gazdasági és piaci helyzet összefoglalót Orbán Viktor kormányfőtől, mint amivel csütörtök este jelentkezett a Facebook-oldalán, hiszen szó van benne az euró dollárral szembeni árfolyamáról, az olaj- és gázpiacról, a magyar ellátásbiztonságról, az ipari termelésről és az idei GDP-növekedési kilátásainkról, foglalkoztatásról, illetve a költségvetési fegyelemről. Közben viszont a forint árfolyamáról, illetve az EU-megállapodás esélyeiről nem tett említést, igaz egy mai agrárkamarai rendezvényen utóbbiról nagyon biztató dolgokat mondott és ez is jókora erősödést váltott ki ma a forintnál.
Óriási napon belüli fordulatot láttunk csütörtökön a forint árfolyamában, hiszen reggel még 415 felett is járt az euróval szemben, kora estére viszont már az újabb és újabb erősödési hullámokban 402,5-ig jutott. Mindez amellett következett be, hogy estére még tovább erősödött a dollár az euróval szemben, azaz alapesetben továbbra is ellenszél fújt a forintnál. Mindez jól rávilágít arra, hogy a magyar gazdaságpolitika elmúlt 24 órában mutatott látványos fordulata kellett ahhoz, hogy a forint is óriási fordulatot mutasson be.
3 nap alatt 16 egység és a 416-os euró-forint árfolyam. Ez volt az a két szám, ami már áttörte a gazdaságpolitika ingerküszöbét és reagált a kormány és a jegybank, ha nem is összehangoltan, egymásra épülve. 24 óra leforgása alatt lépett ugyanis a Magyar Nemzeti Bank a forint védelme érdekében, majd átpasszolta a labdát a fiskális politikának, amely csütörtök délután vette a lapot. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mellett Orbán Viktor miniszterelnök is fontos üzeneteket küldött az EU-megállapodás ügyében.
Továbbra is nagyrészt nemzetközi tényezőkkel magyarázható a forint gyengülése, de persze vannak magyar sajátosságok – mondta a Portfolio kérdésére Szabó Viktor. Az abrdn londoni befektetési igazgatója szerint a régióban sem lehet majd lassítani a kamatemelések ütemét, a lengyel és a cseh jegybank esetében ezt szintén a piac kényszeríti ki.
Májusban végre többletet mutatott a hazai külkereskedelmi termékforgalom, ilyenre közel egy éve nem volt példa. A 12 havi gördülő hiány így is tetemes, de nagy eredmény, hogy nem romlott tovább a helyzet.
Több napja ütik a forintot, az euróval szembeni árfolyam sorozatosan döntötte a héten is az új történelmi csúcsokat, a kormány azonban nem nyilvánult meg közvetlenül a forint árfolyamával összefüggésben. Egészen szerda délutánig, amikor választ küldött a Pénzügyminisztérium a Telex érdeklődésére.
Miközben a kormány egyfelől azt kommunikálja, hogy a kedvezőtlenebb, már-már recessziós globális környezetben fel kell készülni a magyar gazdaság alacsonyabb növekedésére 2023-ban, addig a kormány a jövő évi költségvetéshez kiadásnövelő módosításokat csatolt az utolsó pillanatban. A fedezetet egyszerűen találta meg hozzá a kormány: megtoldotta a bevételek egy részét.
"Az elmúlt napokban kialakult pénzpiaci helyzet növeli az inflációs kockázatokat és egyértelműen veszélyezteti az árstabilitást. Az MNB holnap (07.07.) az egyhetes betét kamatának megemelésével határozottan reagál. A jegybank az eszköztár minden elemével folyamatosan készen áll beavatkozni az árstabilitás biztosítása érdekében" - közölte Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kérdésre válaszolva nemzetközi hírügynökségekkel.
Ritkán látott sebességgel értékelődik le a forint, és már nemcsak a főbb devizákkal szemben (euró, dollár, svájci frank), hanem a régiós fizetőeszközök (zloty, lej, kuna) ellenében is. Közben pedig a parlament is ülésezik a költségvetés elfogadása miatt, valamint a kormány is ülést tart szerdán, vagyis a hivatali gépezet nem állt le, azonban a forint zuhanásával kapcsolatban nem jött nyilatkozat a kormányzat részéről.
Egymás után éri el az újabb és újabb történelmi mélypontokat a forint az euróval és a dollárral szemben, előbbinél már 413 fölött vagyunk, utóbbi jegyzése pedig meghaladja a 405 forintot. Eközben a magyar tőzsde ugyan stagnál ma, egyet hátra lépve látszik, hogy jelentősen megszenvedték a mögöttünk álló időszakot a magyar részvények, főként az OTP, melynek árfolyama ma is lokális mélypontra került. Ez azt jelenti, hogy azokon a szinteken kereskednek most a bankpapírral, amelyeken a koronavírus miatt kialakult pánikeladási hullámban járt az árfolyam.
Júniusban szinte biztos, hogy tovább emelkedett a magyar infláció az előző havi 10,7%-ról, az MNB már közölte, hogy saját számításai szerint 11-12% lehetett az áremelkedés üteme. A Portfolio által megkérdezett elemzők is hasonlóra számítanak, azonban szerintük még ez sem a csúcs, a következő hónapokban tovább emelkedhet az infláció. Még érdekesebbek a 2023-as előrejelzések, van olyan szakértő, aki szerint még másfél év múlva is 10 százalék felett lesz az áremelkedés üteme, de ez egyelőre a kisebbségi vélemény.
A recessziótól való félelem továbbra is jelentős ingadozásokat és bizonytalanságot okoz a globális részvénypiacokon, ma éppen lefelé vették az irányt a vezető börzék Európában, miközben az euró 19 éves mélypontra esett a dollárral szemben, a forint pedig mindkét vezető devizával szemben esik ma. Az MNB múlt heti kamatemelése, a monetáris eszköztár egyszerűbbé tétele, illetve a szigorú hangnem úgy tűnik, hogy csak átmenetileg erősítették a forintot, a befektetőket továbbra is aggasztják a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatos bizonytalanságok (EU-vita az uniós forrásokról, kivetett különadók, rendeleti kormányzás), illetve a nagy folyó fizetési mérleghiány, amit csak súlyosbít a gyenge forint és a magas energiaár környezet és mindez együtt helyez nyomást a forint árfolyamára. A központi bankok a növekvő infláció megfékezése érdekében egyre szigorítják a monetáris politikáikat, ezzel kapcsolatban holnap érkezik majd egy fontos adat, a Fed legutóbbi ülésének jegyzőkönyve adhat további iránymutatást az amerikai jegybank továbbiakban várható lépéseiről. A tengerentúli tőzsdéken is eséssel indult a nap, zárására viszont sikerült szépíteni, a legnagyobb erősödést a Nasdaq produkálta.
Az Oroszország és a Nyugat közötti gazdasági háború egyik frontja jól láthatóan a gázpiacon zajlik, olyannyira, hogy mostanra elképesztő magasságokba emelkedett az európai tőzsdei gázár az orosz szállítások visszafogása és egyéb szállítási bizonytalanságok hatására, mindez pedig a téli ellátási aggodalmakkal együtt jókora gazdasági recessziós félelmeket váltott ki Európában (is). Ennek hatására ma közel 20 éves mélypontra esett az euró a dollárral szemben és a negatív piaci hangulatban a forintot is tovább ütötték. Ez részben éppen amiatt történt, mert a nagyon drága gáz az áramárat is felhajtja, aminek harmadát szintén importálja Magyarország a kőolaj döntő többsége mellett, így mindez a külső egyensúlyunk további romlását generálja, az pedig még nagyobb nyomást helyez a forintra. Ennek az öngerjesztő folyamatnak a megfordítására mind a kormánynak, mind a jegybanknak lenne lehetősége hathatós lépésekkel, amelyek lehet, hogy egyúttal fájdalmasak is lennének.
Közel húszéves csúcsra ugrott kedd délelőtt a dollár az euróval szemben, már az 1,03-as szintet támadja az amerikai deviza. Ez pedig a forintra is rossz hatással van, a magyar deviza az euróval és a dollárral szemben is új történelmi mélyponton járt.
Az idei év elején még 350 forint körül ingadozott a forint az euróval szemben, az elmúlt napokban viszont többször történelmi mélypontra esett a hazai deviza, 400-as árfolyam felett. A gyenge árfolyam elméletileg jó az exportáló vállalatoknak, mindenki másnak rossz. Most azonban - a gyors esés és a nagyon jelentős ingadozás - miatt már a külföldre termelő cégek sem örülnek. A legnagyobb bajban a kisebb vállalkozások vannak, a gyenge forint a gazdaság minden szektorát bizonytalansággal tölti el. És újabb árnyomást okoz.
