Rövidesen átveszi a Jófogás az OLX felhasználóit

A Magyarországon megszűnő OLX apróhirdetési oldal felhasználói három-négy hónapon belül kerülnek át a Jófogáshoz - válaszolta a Jófogás apróhirdetési honlap tulajdonosa, a Schibsted Media Group írásban az MTI-nek.

Kéne egy autó!

2014-ben egyre többször hangzott el a címben szereplő felkiáltás, ami pozitív irányba mozdította el az autókölcsönző piacot; mind a céges, mind a magán oldalról nagyobb kereslet mutatkozott a bérautók iránt. Elsősorban azok a kölcsönzők realizáltak nagyobb forgalmat, akik a minőségi szolgáltatásnyújtásra kiemelt hangsúlyt fektetnek, mivel az igény főleg a komplexebb szolgáltatások iránt nőtt. Az Avis 2015-ben 4-5%-os árbevétel növekedéssel számol, a piac változásaira reagálva pedig négy új irodával bővítette hálózatát februárban - tájékoztatta a Portfoliót is Haraszti Géza, az Avis Autókölcsönző magyarországi vezetője.

Hódító jüan: Így csinálják külföldön, mit tehet az MNB?

Milyen jegybanki felelősségi köröket érinthet a renminbi (jüan) nemzetközivé válása? Írásában az MNB Jegybanki Renminbi Programjának 2015. február 19-i meghirdetéséhez kapcsolódóan erre a kérdésre keresi a választ Erhart Szilárd, bemutatva a nemzetközi gyakorlatot, és az MNB előtt álló stratégiai kérdéseket. Az MNB közgazdásza a jegybanki törvényi felelősségi körök közül a háttéranyagban néggyel foglalkozik a renminbi használatához kapcsolódóan:

• a jegybanki eszköztárral,
• a renminbi devizatartalék portfólióval,
• a pénzügyi stabilitási és felügyeleti feladatokkal a renminbi használatával és a kínai bankok határon átnyúló aktivitásával összefüggésben, valamint
• az elszámolásforgalmi infrastruktúra fejlesztésének kérdéseivel.

Már megint gyanúsan viselkedik a svájci frank!

Miután Svájc január 15-én leforrázta az egész devizapiacot, sokan azt kezdték el találgatni, hogy vajon milyen stratégia bújik meg a lépésük mögött. Felmerült, hogy talán piszkos intervenció jöhet, aminek keretében 1,05 és 1,10 között tartanák az euróval szembeni kurzust. Most éppen ez a sáv látszik kibontakozni, csakhogy az egész nem illeszkedik bele az árfolyamküszöb elengedésének logikai rendszerébe, hiszen így előbb-utóbb megint óriási intervenciós igény jelentkezik. Fundamentálisan ugyanis azt látjuk, hogy az induló európai QE mellett, a görög és az ukrán bizonytalanságok közepette semmi sem indokolja, hogy a svájci frank elveszítse menedékdeviza-szerepét, vagyis ne folytassa az évtizedeken átívelő felértékelődését.

A 86-os válság fenyeget - Meddig tart a gyógyulás?

Hatalmas esést produkált tavaly nyár óta az olaj, ez persze nem jelenti azt, hogy vége lenne az izgalomnak, rövidtávon ugyanis a 40 dolláros árszinteket minden további nélkül megnézhetjük - mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Zsoldos István, a MOL vezető közgazdásza. Hozzátette ugyanakkor, hogy a hosszabb távon, 5-8 év múlva várható olajár most magasabb, mint korábban volt. Az OPEC szerinte saját szempontjait figyelembe véve tavaly év végén jó döntést hozott, a szaúdiak pedig még jódarabig kibírják az alacsony olajárakat. A mostani események sokban hasonlítanak a 86-os olajválságra, most azonban az esés talán nem lesz olyan erőteljes és a korrekció is gyorsabb lehet. Az olajjal ellentétben a többi nyersanyagnál nem feltétlen vár fellendülést, mivel az emelkedést korábban hajtó Kína növekedési modellje átalakulóban van.

Drasztikus kormányzati módszer - Mire jutunk vele?

Azért hozta nyilvánosságra a Miniszterelnökség a késedelmes állami projektek listáját, hogy ezzel a módszerrel is a minél gyorsabb forráslehívásra ösztönözze a közszférabeli projektek gazdáit, akik közül soknak önerőt se kellett hozzátenni a fejlesztéshez - mondta el a Portfolio érdeklődésére Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. A kormány által létrehozott késedelmes projektek listája és a késedelmes projektekhez kapcsolódó szankciók elvi szinten elfogadhatóak, a projektek ütemezés szerinti megvalósítására vonatkozó kormányzati szándék érthető, de érdemes néhány megoldási javaslatot megfontolni - fejtette ki meglátását Szebeni Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságpolitika oktatója, a 2014-2020-as Operatív Programok stratégiai tervezője.

Látványosan drágulhatnak idén a lakások

Sorra érkeznek a fellendülés tényét alátámasztó hírek a lakáspiacról. A KSH után az FHB is megerősítette, hogy 2014-ben emelkedésnek indultak a használt lakások árai, a harmadik negyedévben több mint 4%-kal. 2014 egészét nézve pedig - öt évnyi árzuhanás után - közel 2%-os áremelkedésről beszélhetünk, igaz ez elsősorban az ország fejlettebb régióiban tapasztalt fellendülésnek köszönhető. Bár az év második felében induló új támogatási rendszer jelentősen befolyásolhatja a piac és az árak alakulását, 2015-ben akár 3%-os növekedés is elképzelhető.

Az olaszoknál mégsem lesz, az MNB már meg is csinálta - Mi az?

Az olaszok szeretnék elősegíteni a bankrendszer hatalmas, 180 milliárd eurós nem teljesítő hitelállományának leépítését. Ugyanakkor a sokat emlegetett olasz állami rossz bankot, úgy tűnik, mégsem hozzák létre - írja a Financial Times. Ezzel szemben Magyarországon már megalapította az MNB a saját "rossz bankját".

Így tűntek el százmilliárdok nyomtalanul!

Még éppen hogy csak átlépte a 700 milliárd dolláros értéket az Apple piaci kapitalizációja, a milliárdos befektető, Carl Icahn már arról beszél, hogy több mint 1000 milliárd dollárt ér valójában a cég. A bűvös határt eddig még csak egyetlen vállalat érte el a világon. De melyik? Melyek voltak az elmúlt években a világ legnagyobb vállalatai? És miért csúsztak le az első helyről?

Elárulta a vezér, mit akar a Raiffeisen Magyarországon

A bankadó csökkentése segít a Raiffeisennek abban, hogy 2016-ban már nyereséges legyen Magyarországon - nyilatkozta a Reutersnek Heinz Wiedner. A vezérigazgató fiókbezárásokat ígér, és kikerülnek a fókuszból a tömegszerű lakossági tevékenységek.

Mit szólnak az elemzők a meglepő magyar inflációs adathoz?

A ma reggel közzétett magyar januári inflációs adat is meglepetést okozott, hiszen a vártnál is nagyobb, 1,4%-os éves alapú árcsökkenést mutatott a KSH. A maginflációs mutató is kissé tovább ereszkedett 0,7%-ra és éppen ez az, amire hivatkozva azt hangsúlyozta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy nem fenyeget Magyarországon a defláció.

Itt vannak a részletek a MOL részvényügyletéről

A MOL a 2015. január 28-án ismertetett, részvénykihelyezéssel és opciós szerződésekkel kapcsolatos bejelentésével összefüggésben most közzétette a részleteket. A társaság saját részvény állománya 1,3 millió darabbal csökken.

Ötletek vannak, megoldás nincs - küzdenek a görögök

Ciprász és pénzügyminisztere, Janisz Varufakisz jelenleg mindenekelőtt azért lobbiznak, hogy Görögország meglévő adósságállományának jelentős részét új típusú - GDP-növekedéshez kötött - államkötvényre ("részvételi kötvénynek" - participation bond - is hívják) cserélhesse be. Ám ezen körtvények körül még rengeteg a bizonytalanság, mutat rá a Bruxinfo , és egyben áttekinti a lehetőségeket is.

Ahol a kádárizmus nem szűnt meg (Interjú)

Folyamatosan növekszik az igény a magánegészségügyi szolgáltatások iránt. De mi ennek az oka? Hogyan reagálnak erre a piaci szereplők? Kik ezek a betegek és hogyan lehet őket ellátni? Ezekre a kérdésekre is válaszolt a Portfolio-nak adott interjújában Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója. A kórház igazgatóságának tagja úgy véli, hogy elmúlt 20-25 évben felnőtt egy olyan generáció, amelyik hozzászokott a piaci viszonyokhoz az élete minden területén, ezért számlára fizetnek szívesebben. Ezek a páciensek nem akarnak beállni az állami egészségügyi rendszer soraiba. Lantos Gabriella kifejti a véleményét arról a kormányzati tervről is, miszerint a magán egészségügyi szolgáltatások finanszírozásából ki akar vonulni az állam.

Országot vehetne az Apple - Mégis adósságba menekül

Újra trükkös megoldást választott az Apple, hogy pénzt juttasson vissza a tulajdonosoknak. A közel 180 milliárd dollár készpénzen ülő társaság immár harmadik alkalommal bocsát ki kötvényeket, mellyel így minimalizálja a készpénz-visszajuttatás költségét.

Mi lesz, ha egyszer belénk szeretnek a befektetők?

Furcsa kettősség látható a magyar piacon, hiszen úgy is történelmi mélypontra süllyedtek a magyar forint- és devizaalapú állampapír hozamok, hogy közben folyamatosan alulsúlyozták a befektetők a magyar papírokat. A rendkívül alacsony magyar hozamok persze megmagyarázhatók azzal, hogy a fejlett világban is ugyanez történt a nagy jegybankok lazító politikája hatására, de izgalmas feltenni azt a kérdést, hogy mi lesz, ha egyszer végre beleszeretnek a befektetők Magyarországba, azaz elkezdik felülsúlyozni. Akkor majd még tovább esnek, illetve tartósan alacsonyan maradnak a magyar kötvényhozamok a megjelenő plusz vételi érdeklődés hatására? Ez egyáltalán nem elképzelhetetlen, főleg amiatt, hogy az alulsúlyozásra tekintettel még nem igazán készültek fel Magyarország idei esetleges felminősítésére. Ez azonban a devizahitelek forintosítása után a második félévben esélyes abból kiindulva, amit a hitelminősítők tavaly őszi közleményeikben megfogalmaztak.

Ezt benézte Rogán és Orbán is

Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető után Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt az MNB tavalyi jelentős nyereségének felhasználásával kapcsolatban. Szerintük a jegybanknak tilos befizetni a nyereségét az állami költségvetésbe. Ez így nem igaz.

El tudják ezt még rontani a görögök, nagyon is

A Sziriza hatalomra jutásával egyáltalán nem fog kiderülni, hogy Európa megszorítási politikája kudarc volt-e vagy sem. Az új kormányzó erő mérsékeltebb megszólalásai alapján több szempontból is értelmes gazdaságpolitikai mix rajzolódik ki, de ettől még el lehet ezt rontani.

Magasabb volatilitás korszakába léptünk (x)

A jegybankok kihátrálnak a maguk által teremtett hamis egyensúly mögül.

Meddig terjed a svájci jegybank felelőssége?

Az elmúlt egy hetet egyértelműen a svájci jegybank döntése és annak a devizapiacokra gyakorolt földcsuszamlás-szerű hatása uralta a pénzügyi szférában. A jegybankárok kaptak anyait-apait, a kritikák záporoztak rájuk mindenhonnan, a brókerektől és elemzőktől, a gazdasági szereplőkön át, Nobel-díjas közgazdászig egyértelmű front bontakozott ki ellenük, többségében meggondolatlannak és felelőtlennek nevezve a svájci lépést.