A dél-koreai LG és a kanadai Magna vegyesvállalata Miskolcon építi meg első európai gyárát, a mintegy húszmilliárd forint értékű beruházás több mint kétszáz új munkahelyet teremt a városban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
Ahogy korábban írtuk, nagyon jelentős raktárbérleti tranzakciót kötött a Panattoni Budapest elővárosában, melynek eredményeként egy 32 ezer négyzetméteres built-to-suit logisztikai központot épít a cég. Bár a közlemény nem tért ki rá, de a Linkedin oldalán megszólalt a megrendelő, Rossmann ügyvezető igazgatója, aki a projekt volumenéről is beszélt.
Bejelentette a Panattoni Hungary, hogy egy országos kiskereskedelmi hálózat megbízásából 32 000 négyzetméteres built-to-suit logisztikai központot épít Budapest elővárosában. Az új fejlesztés a Panattoni harmadik hazai BTS-projektje és egyben a hazai logisztikai piac egyik legnagyobb BTS-megállapodása 2023-ban. A testre szabott logisztikai központ a cég kiskereskedelmi hálózatát fogja kiszolgálni korszerű raktározási és árumozgatási megoldásokkal. A projekt teljes finanszírozását – befektető partnerként – az OTP Ingatlanbefektetési Alap biztosítja. Az ügylet részleteiről és az ipari-logisztikai piac alakulásáról Kemenes Lászlót, a Panattoni Hungary ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
A német pénzügyminiszter, Christian Lindner kizárta az adóemeléseket és az adósságszabályok módosítását, ami megnehezíti a költségvetési válsággal kapcsolatos tárgyalásokat – írja a Reuters.
ETF jóváhagyás, felezés és esetleges amerikai kamatcsökkentés: elsősorban ezeknek az okoknak köszönhetően a bitcoin jegyzése idén először átlépte a 40 000 dollárt, ezen a szinten utoljára tavaly áprilisban kereskedtek a legjelentősebb kriptovalutával. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, érkeznek az egymásra licitáló elemzői megszólalások, egyesek még a 125 000 dolláros szintet is elképzelhetőnek tartják 2024-ben.
Dél-Korea hétfőn sikeresen végrehajtotta szilárd üzemagyaggal működő rakétájának harmadik tesztjét - közölte a dél-koreai védelmi minisztérium, az Észak-Korea elleni független, űrbéli megfigyelőrendszerének kiépítésére tett erőfeszítései részeként.
Az év egyik sztárpapapírja a magyar tőzsdén a Magyar Telekom részvénye. Az árfolyam feltámadása mögött hírek is bőven voltak, újraéledt az osztaléksztori, bevezette a vállalat az inflációkövető díjkorrekciót, a bevételek és az eredmények pedig stabilnak növekszenek. A szektor adóterhei csökkennek a következő években, amit a kormánnyal megkötött együttműködési megállapodás értelmében hálózatfejlesztésre fordít a vállalat. Milyen területeken fejleszt a Telekom, mire számíthatnak a fogyasztók, és hogy alakul a piaci verseny a hazai piacon a szektor konszolidációja közepette? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Magyar Telekom vezérigazgatójával, Rékasi Tiborral.
Jövőre jelentősebb kamatkifizetés érkezik lakossághoz, részben ezért döntöttünk úgy, hogy megújítjuk az állampapír-palettát és bevezetünk egy 5 éves futamidejű, az utolsó két évben nagyobb kamatprémiumot fizető Bónusz Magyar Állampapírt, és egy fix kamatozású, 3 éves állampapírt – mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban. Az ÁKK-vezér az új állampapírok mellett beszélt arról is, milyen lesz a PMÁP kamatozása és visszavásárlási árfolyama, és elárulta, milyen formában újítanák meg a MÁP Pluszt.
A nyugdíjrendszer működésének hosszú távon történő biztosításához három problémát (nyugdíj melletti munka, nyugdíjskála kiegyenlítése, öngondoskodási pillér erősítése) sürgősen meg kellene oldani, amelyekkel nem célszerű várni 2025-ig, a nyugdíjreform tervezett bevezetésének évéig. Kétrészes cikksorozatom első részében e három probléma közül azt mutattam be, miért lenne szükség a nyugdíj melletti munkavégzést a közszférában gátló korlátozások teljes lebontására. Ebben a cikkben pedig a nyugdíjskála kiegyenlítésének, illetve az öngondoskodási pillér erősítésének kérdését járom körbe.
Minden lényeges információt megismertünk az utóbbi napokban a magyar lakossági hitelpiac eddigi legnagyobb összegű kamattámogatott hitelkonstrukciójáról, a 2024. január 1-jétől elérhető CSOK Pluszról, beleértve a jogszabályt és a hitel jövő évi teljesítményéről szóló egyes várakozásokat is. Cikkünkben összefoglaljuk, amit az új hiteltermékről tudunk, és amit annak pénzügyi vonzatairól kiszámítottunk.
A nyugdíjrendszer működésének hosszú távon történő biztosításához három problémát (nyugdíj melletti munka, nyugdíjskála kiegyenlítése, öngondoskodási pillér erősítése) sürgősen meg kellene oldani. Ezekkel nem célszerű várni 2025-ig, a nyugdíjreform tervezett bevezetésének évéig. Kétrészes cikksorozatom első részében e három probléma közül azt mutatom be, miért lenne szükség a nyugdíj melletti munkavégzést a közszférában gátló korlátozások teljes lebontására.
Az OMV új elektromos töltőket telepített a fővárosi Szilágyi Erzsébet fasori és a szegedi Dorozsmai úti töltőállomásán, a készülékek 250 kilowatt (kW) összteljesítményű ultragyors töltők, amelyeken két töltőcsatlakozó áll az autósok rendelkezésére - tájékoztatta a vállalat az MTI-t.
Az olasz versenyhatóság felszólította az Intesa Sanpaolót, hogy állítsa le 2,4 millió ügyfele tervezett áthelyezését az új, kizárólag mobilszolgáltatást nyújtó Isybankhoz.
Lassuló ütemben ugyan, de az előző tizenöt hónaphoz hasonlóan novemberben is csökkent a brit feldolgozószektor aktivitása a pénteken ismertetett átfogó havi mérőszámok alapján.
Első blikkre talán meglepő, valójában viszont mégsem annyira váratlan döntést jelentett be múlt hét szerdán az ÁKK: az előző éves inflációra 0,25 százalékpontos kamatprémiumot adó Prémium Magyar Állampapír forgalmazását megszüntetik, e héttől kezdve pedig már csak az új sorozat vásárolható, amely az első másfél évben fixen, inflációtól függetlenül évi 9,9%-os hozamot fizet, ezzel spórolva az idei várhatóan 17,9%-os infláción. E sorozat 2025 áprilisától visszahozza a szokásos, előző évi infláció és kamatprémiumos felosztást, az első másfél évben viszont szinte feleannyi hozamot ígér. A hozamcsökkenés apropóján megnéztük, mennyire tudja felvenni a versenyt az új PMÁP a befektetési alapokkal. Észben kell tartanunk azonban, hogy az itt bemutatott múltbeli hozamok semmifajta garanciát nem jelentenek a jövőre nézve.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
A fenntarthatósági jelentések és célkitűzések egyik fontos eleme a vállalatoknál, hogy azokról - beleértve a már ténylegesen elért eredményeket - tájékoztassák is az ügyfeleiket, befektetőkiket, partnereiket. Ezáltal válik követhetővé, hogy valóban megfelel-e egy cég a korábban tett vállalásainak. Az elmúlt egy hónapban számos Magyarországon is aktív vállalat adott számot az eddigi fenntarthatósági eredményeiről, illetve a 2025-ös, a 2030-as és 2050-es vállalásairól. Ezeket foglaltuk most össze.
Tájékoztatót tartott a harmadik negyedéves gyorsjelentést követően a 4iG Csoport vezérigazgatója, Fekete Péter, aki a lezárt időszak eredményei mellett beszélt a közelmúlt legfontosabb fejleményeiről is, például a nemrég elindult átfogó transzformációs programról.