A tavalyi év turbulenciái után milyen makrogazdasági tendenciák, ingatlanpiaci hatások érvényesülhetnek 2024-ben? Merre tart az ingatlanbefektetési-, az iroda- és az ipariingatlan-piac? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Colliers vezető munkatársai: Tóth Kristóf (Head of Research), Vécsey Bence (Head of Capital Markets), Ecsődi Miklós (Head of Office) és Beck Tamás (Head of Industrial) a cég tájékoztatóján.
A MÁV-Volán-csoport háromoldalú érdekegyeztető tanácsán többfordulós tárgyalássorozat után bérmegállapodás született a vasutas és HÉV szakszervezetekkel, amely három év alatt összességében átlagosan legalább 28,4%-os alapbér-emelést garantál az érintett munkavállalóknak. A vállalatcsoport két reprezentatív szakszervezete, a KKSZ és a SzAKSz nem fogadta el a munkáltatói ajánlatot, így a volánbuszos munkavállalók csak abban az esetben kaphatnak 2024. január 1-jétől béremelést, ha az érdekképviseletek január 31-ig aláírják a megállapodást – derül ki a közleményből.
A 2023-as 180-240 forint/kWh körüli árszint után tavaly év végén már "csak" 65-70 forint körüli árszinten tudtak az idei évre fixált áras áramvásárlási szerződéseket kötni a magyarországi vállalkozások, de a kis fogyasztású cégeknél ez inkább 90 forint körül lehetett, mert ők még mindig relatív hátrányban vannak az energiabeszerzéseknél – derül ki a 24.hu körképéből. A céges energiabeszerzési szerződések jellemző gyakorlatairól, a tendenciákról, lehetőségekről részletesen szó lesz a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyre itt lehet regisztrálni.
Újabb egy évvel meghosszabbítják az EKB és az MNB közti repo megállapodást, így a magyar jegybank bármikor hozzáférhet 4 milliárd eurónyi forráshoz, ha szüksége lenne rá – közölte honlapján az MNB.
Nagy téttel fogad Európa az autóipari elektromos átállásra, azonban a benzines és dízeles autók értékesítésének 2035-re kitűzött betiltása eltérő mértékben érinheti a különböző EU-s piacokat. Amíg az észak- és nyugat-európai piacok jobban pozícionáltak a növekvő EV-értékesítésre, addig Közép-Kelet-Európában egészen más piaci viszonyok uralkodnak, így megfelelő támogatások nélkül az európai autópiacon jelentős eltolódásra lehet számítani az előbbiek javára - derült ki a Top Tier Consultants legfrissebb előrejelzéséből.
A tavalyi zsugorodás után 2024-ben visszatérhet a növekedési pályára a magyar gazdaság, az infláció is tovább mérséklődhet, ugyanakkor a költségvetés helyzete lényegesen rosszabb, mint a kormány célja – olvasható a bécsi Világgazdasági Kutatóintézet (WIIW) kedden megjelent friss előrejelzésében. A szervezet kiemeli, hogy a kedvező kilátások mellett vannak lefelé mutató kockázatok a régió országaiban, vagyis korai lenne hátradőlni.
Oroszország példátlan szankciós nyomás alá került, amikor megindította 2022 februárjában az Ukrajna elleni inváziót: rövid időn belül eljutottunk oda, hogy az Oroszországi Föderáció toronymagasan a világ legerősebben szankcionált országává vált. A Nyugat fő célja ezzel az volt, hogy elérje, hogy az orosz hadigépezet működésképtelenné váljon, ne legyen képes az orosz hadiipar fejlett fegyverrendszereket gyártani, a meglévő eszközparkot karbantartani. Ma már kijelenthető: az orosz katonai gyártókapacitás nemhogy nem állt le a szankciós nyomás miatt, de jelentős fejlődésen ment keresztül, olyannyira, hogy ha Európa vezető hatalmai nem kapják össze magukat nagyon gyorsan, hosszabb távon maga mögött hagyja Moszkva a Nyugatot a fegyverkezési versenyben.
Alig egy hónap van már csak hátra, és elindul az elmúlt tíz év legnagyobb biztosítási kampánya. A kormány lakásbiztosításokat érintő intézkedésének köszönhetően március 1-től egy hónapig versenyzenek majd a biztosítók, alkuszok és üzletkötők az ügyfelekért. A kampány ideje alatt - függetlenül a lakásbiztosítások valós évfordulóitól - bárki soron kívül felmondhatja majd meglévő lakásbiztosítási szerződését és kedvezőbbre válthat. A korábbi kötelező biztosítási kampányokhoz hasonlóan most is személyes tanácsadók és interneten elérhető felületek lesznek a lakosság segítségére. Bár az elmúlt hónapok egyeztetései sok mindenre választ adtak, még most is jónéhány kérdés foglalkoztatja a biztosítási szakma szereplőit. Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat Rácz Istvánnal, a Biztosítási Elemző Központ (BEK) vezetőjével.
Mára nyilvánvalóvá vált: a magyar állam költségvetése ördögi spirálba került. Részben külső sokkok, de főként az elhibázott, túlköltekező fiskális politika és a későbbi - szerkezetében rossz, túlzottan az adóemelésre fókuszáló - költségvetési kiigazítás miatt kényszerpályára került a gazdaságpolitika. A sorozatos költségvetési módosítások rosszabb makrogazdasági pályát hoznak, a rosszabb gazdasági teljesítmény tovább rontja a költségvetés egyensúlyát, ami újra és újra döntés elé állítja a kormányt. Ez történik gyakorlatilag a 2024-es költségvetéssel a szemünk láttára. Bemutatjuk, mi vezetett ahhoz, hogy a korábban "kőbe vésett" 2,9%-os idei hiánycélt a kormány elengedni tervezi és azt is, hogy mi lehet ennek a következménye.
Az Európai Központi Bank egyik döntéshozója, Mario Centeno mielőbbi kamatcsökkentéseket, mivel az inflációs célok várhatóan 2025 végére teljesülnek – írja a Reuters.
Közzétette legfrissebb számait a Ryanair, az utasoknak fontos infó, hogy a jegyárak kúsznak felfelé, a befektetőknek a legfontosabb hír, hogy a légitársaság visszavágta a profitvárakozását.
Egy nagy volumenű gázalku formálódik az Európai Unió és Oroszország között, amihez Ukrajna kész asszisztálni – ez rajzolódik ki az elmúlt napok fejleményei és egy szombati délutáni orosz miniszterelnök-helyettesi nyilatkozat alapján. A fejlemény Magyarország számára is rendkívül érdekes helyzetet teremt, hiszen a hosszútávú magyar-orosz gázvásárlási szerződés kisebbik részét Ukrajnán és Szlovákián, illetve Ausztrián keresztül teljesítik az oroszok, de az orosz-ukrán tranzitszerződés idén év végi lejárata eddig kérdésessé tette a teljesíthetőségét 2025-től kezdve.
A zöld átálláshoz nélkülözhetetlen nyersanyagoknál vélhetően jelentős kínálathiány fog fellépni az elkövetkező években, ami az úgynevezett "super squeeze"-jelenségen keresztül brutális árfolyammozgásokat vetít előre. Ezekből a trendekből (időben lépve) befektetőként akár profitálhat is az ember, ha például a vonatkozó nyersanyagpiacon tevékenykedő bányatársaság részvényébe fektet. De melyik nyersanyagoknál indult már be az áremelkedés, és hol lehet még számítani nagy ralira?
„Kormánygondolkodás” van arról, hogy ne idén egy lépésben, hanem idén és jövőre két lépésben csökkenjen a tavalyi 6% körüli szintről 3% alá a GDP-arányos költségvetési hiány, és reális, hogy idén a piac 4-4,5% körüli hiányt fog „realizálni” – jelezte egy szombati soproni konferencián Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI tudósítása szerint. A tárca szombat délután kiadott egy közleményt, amely egyrészt összefoglalta a tárcavezető előadásának üzeneteit, és ebben a "kormánygondolkodás" helyett már kvázi bejelentette a tárca, hogy nem idén egy lépésben, hanem "a kormány 2025-ig fokozatosan 3 százalék alá csökkenti a mutatót”. Azt is rögzítette a szöveg, hogy milyen projekteket szabad támogatni a deficitcsökkentés időszakában. Az előadásban Varga egyébként a monetáris politika területére tartozó üzenetet is kimondott, amikor úgy fogalmazott: "egyre inkább megérett az idő, hogy a hozamok és az alapkamat is lejjebb jöjjön".
Pár napja jelent meg a Portfolio.hu-n Farkas András kétrészes cikke (itt és itt), amelyben a magyar nyugdíjrendszer jelenlegi helyzetét elemezte, és egyben annak reformjára javaslatokat is tett. Elemzésének kritikus hozzáállásával egyetértek, számos javaslatát támogatandónak tartom. Cikkemben a reformtervek konstruktív továbbfejlesztését és számszerűsítését vázolom némileg módosított sorrendben. Fő célom az volt, hogy segítsem a nyilvános vitát, amely a félreszabott magyar nyugdíjrendszer minél előbbi javítását szolgálná.
Frissítette a Wizz Air modelljét a Concorde a légitársaság harmadik negyedéves jelentését követően. Az ajánlás továbbra is vétel, a korábbi 32 fontos célárat azonban 31 fontra csökkentette az elemző, ami még így is több mint 50 százalékos felértékelődési potenciált jelent a jelenlegi árfolyamhoz képest.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
Fülöp-szigeteki irodát nyit a Gloster, és hosszú távú cél, hogy az Egyesült Államok szoftverpiacán is megjelenjen – mondta el a kis hardvergyártóból nemzetközi informatikai szolgáltatóvá fejlődött vállalat alapító tulajdonosa és elnöke, Szekeres Viktor a Portfolio-nak adott interjúban. A Gloster részvényeivel a mai naptól a BÉT standard kategóriájában lehet kereskedni, és nem zárja ki a cégvezető, hogy a jövőben külföldi részvénykibocsátásra is sor kerülhet. A 2025-ös stratégia teljesítése jól halad, és további akvizíciók jöhetnek, többek között mesterséges intelligencia cégeket is vizsgál a vállalat – nyilatkozta a cégvezér.