A dagály az összes hajót megemeli, és most dagály van a tőzsdéken, a jó hangulat pedig felfelé húzhatja az elfeledett, nehéz sorsú, nyomott árazású részvényeket is. Mutatunk néhány példát olyan papírokra, amik elképesztően alacsony árazási szorzón forognak.
Nemrég látott napvilágot egy érdekes ábra, ami azt mutatja, hogy az Európai Unión belül a magyar állam fizette ki 2023-ban a legnagyobb kamatterhet az államadósság után. Ez is azt mutatja, hogy mostanra Magyarországon is véget ért a fiskális fegyelem időszaka: a magas deficitszámokra jött rá a tavalyi 18%-os kamatszint, az egekbe szökő finanszírozási költségek, idén pedig a lakossági állampapírok inflációhoz igazított kamatkiadásai fognak igazán fájni. Az MNB számai alapján évente mintegy 2000 milliárd forinttal több megy el csak arra, hogy a korábbi gazdaságpolitika következményeit fizessük.
Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) szerdán jóváhagyta a bitcoin árfolyamát követő első spot tőzsdén kereskedett alapokat (ETF), ami vízválasztónak tekinthető a kriptopénz-iparág számára, amely már több mint egy évtizede próbálkozik az ilyen termékek bevezetésével. A bejelentés több szempontból fontos, egyrészt masszív tőkeáramlás indulhat a bitcoinba, másrészt az eset precedenst teremthet és más innovatív kriptotermékek előtt is megnyitja az utat - ezt már el is kezdte árazni a piac.
Péntek reggel publikálja a KSH a decemberi inflációs adatot, amiből egyben a 2023-as éves átlagos inflációt is ki lehet majd számítani. A Portfolionak nyilatkozó elemzők 6 százalék körüli adatot várnak, januárban pedig jöhet az újabb lélektani határ áttörése, a szakértők szerint 5 százalék alá süllyedhet az áremelkedés üteme. Az igazi kérdés majd az lehet, hogy onnan tud-e még érdemben tovább csökkenni az éves ráta az év végéig.
Felvette a kesztyűt a német diszkontokkal a Tesco, így erősre sikerült a karácsonyi időszak legfontosabb piacán, ennek köszönhetően pedig megemelte a folyó évre vonatkozó profitvárakozását a vállalat, a befektetők örömére – írja a Bloomberg.
A nyitást követően újabb történelmi csúcsra emelkedett a magyar tőzsde. A blue chipek közül a Magyar Telekom teljesít a legjobban a nyitást követő percekben.
A gazdaság zöldítése már minden ponton jelen van az életünkben, a szelektív hulladékgyűjtés, vagy az újrahasznosítás egyéni fontosságától kezdve, a legnagyobb vállalatok karbonkibocsátásának szabályozásán át, egészen a világ majdhogynem összes országának részvételével zajló klímacsúcsig. Olyan kontinenseket összekötő, kereskedelmi kapcsolatokat befolyásoló, gazdaságokat irányító szabályok, megfelelési kötelezettségek indultak már el a világban, amelyek nélkül hosszú távon kikényszeríthetetlen lenne az emissziócsökkentés, és végső soron a 2050-es klímasemlegesség. Papp Bernadettel, a Pact Capital szenior piaci elemzőjével beszélgettünk a legfontosabb dekarbonizációval kapcsolatos mechanizmusokról, a tavaly év végi klímacsúcs eredményeiről és hiányosságairól, az uniós karbonvám elindulásáról, a rekord magas, majd 2023-ban csökkenő uniós szén-dioxid kvóta árfolyamról, az önkéntes alapú karbonpiac tisztulásáról, az olyan még gyerekcipőben járó technológiákról, mint a szén-dioxid-megkötés és -tárolás, valamint a magyar szén-dioxid kvóta adó hatásai és a 2024-es várakozások is előkerültek.
Az amerikai értékpapír-felügyelet szerdán jóváhagyta az első olyan amerikai tőzsdén jegyzett tőzsdén kereskedett alapokat (ETF), amelyek a bitcoint követik - mondta Gary Gensler, a felügyelet elnöke a Reuters beszámolója szerint. A döntés vízválasztó a világ legnagyobb forgalmú kriptovalutája és a szélesebb kriptoipar számára.
Kevés olyan termék van a világon, aminek drágulása hatással van gyakorlatilag minden embernek a hétköznapjára, az olaj azonban pontosan egy ilyen termék: nem elég, hogy a benzinkutak totemoszlopain megjelenő új árakon hüledezhetnek az autósok, de a drágább szállítmányozás beépülhet a termékek árába, jelentős drágulást eredményezve a boltokban. Éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy hogyan alakulhat az előttünk álló hónapokban az olaj ára, márpedig most nagyon nagy a bizonytalanság, számos okot fel lehet sorakoztatni az áremelkedés és az áresés mögött is. Elemzésünkben megnézzük, hogy milyen körülmények formálják most a piacot.
Szerdán 34 éves csúcsra szárnyalt a japán Nikkei részvényindex, miközben Európában vegyesen alakultak a főbb indexek, az Egyesült Államokban pedig óvatos optimizmus uralkodott a csütörtöki kulcsfontosságú amerikai inflációs adatok előtt. Már ez is elég volt ahhoz, hogy fél százalék körüli emelkedés nyomán történelmi csúcs közelében zárjon az S&P 500 részvényindex. A befektetők holnap azt próbálják majd kitalálni a decemberi inflációs adat alapján, hogy hány Fed kamatvágás férhet majd bele idén, és ez mozgatja majd a piacokat. A magyar tőzsdén már szerdán voltak jelentős izgalmak: az OTP és a Magyar Telekom részvényei hasítottak, utóbbi 5% feletti pluszban zárt.
Szűk másfél év alatt megduplázódott az OTP árfolyama, ami egyre magasabb csúcsokat dönt, ma is húztak rajta közel 3 százalékot ezzel majdnem két éves csúcsra emelkedett az árfolyam. A trend egyértelműen felfelé van, jöhetnek még nagyobb csúcsok, lassan viszont érik egy korrekció, mutatjuk, mire érdemes figyelni.
Jelentős céláremelés érkezett ma reggel a Magyar Telekom részvényeire: az Erste megerősítette vételi ajánlását, és 910 forintra emelte a papírok célárát, ami 30 százalékos felértékelődési potenciált jelent.
Tavaly magukhoz tértek a kötvény- és részvénypiacok is, ez pedig meglátszott a hazai befektetési alapok teljesítményén is. A legjobb éves hozamok 35% felett kezdődtek, de igazából két kategóriával lehetett sok pénzt keresni tavaly. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat 2023-ból.
Újabb problémák merültek fel a Boeing egyik legnépszerűbb repülőgép-modelljével, a 737 Max gépekkel kapcsolatban, aminek eredményeként az amerikai hatóságok a földre parancsolták ellenőrzésre a gépeket, ezzel jelentős esést indítva el a Boeing részvényeinél. Mutatjuk, hogy mely légitársaságok érintettek.