A feldolgozóipar beszerzésimenedzser-indexe (BMI) májusban enyhe javulást mutatott az előző hónaphoz képest, de még mindig messze van a vízválasztónak tekinthető 50-es értéktől. A szolgáltatások BMI-je viszont jelentős javulást mutat az előző hónaphoz képest, igaz, még így is alacsony.
A világ energiaigényének visszaesése felülmúlta a 2008-2009-es válság hatásait, de még az I. és a II. olajválsággal kapcsolatos visszaesés mértékét is - jelentette ki Nagy Zsuzsa a Portfolio és a Magyar Gépjárműipari Egyesület közös szakmai online konferenciáján. Az E.ON Energiamegoldások Kft. villamos energia és földgáz beszerzési vezetője beszélt továbbá arról is, hogy a koronavírus-járvány miatt kiszámíthatatlanná és bizonytalanná váltak az energiapiacok.
Soha nem látott kihívásokkal szembesül a magyar gazdaság a koronavírus miatt, de a helyzet példátlansága ellenére a magyar bankszektor sokktűrő képessége még a súlyosabb, 7% feletti idei recessziót valószínűsítő stresszpályán is megfelelő. E negatív forgatókönyv mellett a bankok kétharmada csúszhat át veszteségbe jövőre, és mintegy egytizedüknél léphet fel tőkehiány – közölte Pénzügyi stabilitási jelentésének bemutatóján a Magyar Nemzeti Bank. A törlesztési moratórium és a jegybanki, állami programok támaszt adnak a magyar hitelpiacnak: a vállalati hitelállomány 6-10 százalékkal, a háztartási hitelállomány 5-8 százalékkal növekedhet idén az MNB szerint.
Nem menti meg a svéd gazdaságot a mély recessziótól a járványügyi korlátozások hiánya. A gazdaság erősen exportorientált, a nem kellően diverzifikált felvevőpiacok leállása így erősen visszaveti a gazdadágot. Korlátozások ugyan nincsenek érvényben, a svédek mégis óvatosak - emiatt pedig a belső kereslet teljesít rosszul. A gazdasági visszaesés idén összességében nagyobb lehet, mint az uniós átlag, a munkanélküliség pedig két számjegyűre is bővülhet.
Május elején jelentették be, hogy átalakul és nevet vált az OTP Bank Treasury üzletága, amely OTP Global Markets néven folytatja nemzetközi pénz- és tőkepiaci tevékenységét. Bánfi Attilával, az üzletág ügyvezető igazgatójával többek között a szervezeti átalakulásról, a szolgáltatások bővítéséről, és a fő devizaárfolyamok várható alakulása mellett az idei évvel kapcsolatos várakozásokról beszélgettünk.
A kijárási korlátozás bevezetésének, a határok lezárásának, bizonyos szolgáltatások nyújtásának átmeneti leállításának és a külső kereslet zuhanásának hatására mély recesszióba süllyedhetett a magyar gazdaság az idei második negyedévben, mindennek hatására pedig százezres nagyságrendben növekedhetett a munkanélküliek száma. A kormány intézkedéseinek és a gazdaság újranyitásának hatására várhatóan megáll a helyzet romlása, azonban a munkanélküliség csökkenése nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan pörög fel a magyar gazdaság. Cikkünkben becslést adunk arra vonatkozóan, hogy hol járhat valójában a munkanélküliség és mire számíthatunk az év hátralévő részében. Azt is megvizsgáljuk, mit okozna egy újabb járványhullám, és felvázoljuk a 2021-es kilábalás forgatókönyveit.
Sokan, sokféle becslést adtak már azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus-válság mekkora veszteséget okoz az egyes országok gazdaságánakvagy a globális világgazdaságnak. Most egy újabb, elég ijesztő várakozás érkezett.
Az elmúlt két hétben a jelek szerint nagyobb előrelépés történt az európai integráció mélyítésének rögös útján, mint előtte évek alatt, hiszen a német alkotmánybíróság május 5-i példátlan döntése után múlt kedden Európa történelmi jelentőségű megsegítéséről állapodott meg a német CDU/CSU pártszövetség. Ebből pedig mostanra eljutottunk odáig, hogy az évekig tartó ellenkezést feladva hajlandó Németország a közös uniós adósságkibocsátásra a koronavírus miatti helyreállítási alapnál. Mindez több szálon keresztül a magyar kormány gazdaság(politika)i stratégiájára is jelentősen kihat. Éppen ezekről a kérdésekről egyeztetett ma Orbán Viktor magyar, illetve a többi visegrádi kormányfő Angela Merkel német kancellárral.
Ahogy a befektetők igyekeznek elnavigálni a koronavírus okozta recesszió tengerén, a pénzügyi válság emlékei sokak memóriájában még élénken ott vannak. A pesszimisták amellett érvelnek, hogy az egy évtizeddel ezelőtti medvepiac esetében 18 hónapig tartott, amíg a piac elérte a mélypontot, az optimisták viszont úgy látják, hogy a Fed és az amerikai kongresszus gyors és határozott fellépésével a mostani válságban sikerül elkerülni azt, ami 2008-2009-ben történt. A Morgan Stanley stratégája szerint a mostani helyzet nagyon hasonlít 2009 márciusára, amikor az idén év elejéig tartó, évtizedes rali indult.
A jelenlegi válság a kereskedelmi ingatlanokat különös mértékben érinti, most mindn megváltozhat, a bérleti feltételektől kezdve a menedzsmentig és a finanszírozásig egyaránt. Rövid távon a hangsúly az irodaterek egészségügyi biztonságának fenntartására tolódik, hosszú távon viszont már azon gondolkozunk, hogy ennyi home office után vajon végleg megszűnik-e az irodák eddigi funkciója. Befektetési szempontból, egy mondhatni unalmas és stabil eszközosztály volt az iroda, amit most tett igazán izgalmasá a vírus. A bérlők, bérbeadók és a befektetők szempontjain túl, minden munkavállónak is égető kérdés az irodaházak hosszú távú sorsa, hiszen miért is laknál drágán egy nagyvárosban, ha a jövőben alig mész be dolgozni?
Oblath Gábor a Portfolio hasábjain fejtette ki véleményét a közelmúltban megjelent konvergencia programról. Jelen írás amellett, hogy segítséget kíván nyújtani a gazdasági folyamatok elemzéséhez, megpróbál eloszlatni néhány tévhitet, amelyek időről-időre indokolatlanul felütik a fejüket. Érveink taglalása közben arra is rá kívánnunk mutatni, hogy a magyar konvergencia program makrogazdasági pályája a koronavírus nehezen kiszámítható hatásai ellenére megalapozottnak tekinthető, a járvány okozta kedvezőtlen gazdasági hatások kivédésére meghozott gazdaságpolitikai lépések pedig hathatósak. Az alábbiakban Molnár István és Várpalotai Viktor, a Pénzügyminisztérium Makrogazdasági főosztályán dolgozó munkatársak cikkét közöljük.
Már 90 ezer ember állását segített megmenteni a munkahelyvédelmi bértámogatás, és várhatóan a következő időszakban tovább emelkedik a programban résztvevők száma. A jelentkezők között az elutasítási arány eddig alacsony volt. A kormány több, más eszközzel is igyekszik támogatni a vállalatokat, de a munkanélküliség így is nő.
Az első negyedév végén 66,8%-on állt a GDP-arányos államadósság, derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett pénzügyi számlák statisztikájából. Ez kis emelkedést jelent a 2019 végi szinthez képest (66,3%), de nagyon nagy jelentőséget ennek nem kell tulajdonítani, hiszen az év közbeni hullámzás megszokott jelenség. Annyiban most mégis érdekes a helyzet, hogy a koronavírus-válságba még csak a 2. negyedévben nézett bele igazán az ország, ezért az államháztartási hiány és a GDP oldaláról is újabb sokkok érhetik az államadósság-ráta csökkenő pályáját. 2011 után idén fordulhat elő újra, hogy év végén a mutató magasabb lesz az előző évinél.
Recesszióba került a japán gazdaság az idei első negyedévben, amikor a koronavírus-járvány hatására csökkent a fogyasztás, valamint az export, és estek a tőkebefektetések.
Svédország a legtöbb országtól eltérően kezelte a koronavírus-járványt. Az északi országban nem vállalták a lezárások magas gazdasági költségét, ehelyett szabadjára engedték a járványt, hogy megszerezzék az áhított nyájimmunitást. A svédek úgy számoltak, hogy az idősekre vonatkozó eltérő szabályozásokkal alacsonyan tarthatják a halálozást, míg a társadalom kevésbé sebezhető tagjaiban kialakul a védettség, és eközben a gazdaság sem áll fejre. Ehhez képest a svéd halálozási ráta nemzetközi összehasonlításban nagyon magas, a halálesetek száma a szomszédokhoz képest nominálisan is nagy, a nyájimmunitástól az ország egyelőre messze van, és a jegybank szerint a GDP idei visszaesése elérheti a 10%-ot. Elsőre teljes kudarcnak tűnik a modell, az ítélethirdetéssel azonban várni kell.
A járványvédelmi intézkedések gazdasági következményei miatt megkurtították beruházási terveiket a feldolgozóipari vállalatok és nagy számban készülnek közülük létszámcsökkentésre is a német ipari és kereskedelmi kamarák szervezete, a DIHK felmérése szerint.
A koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag teljesen leállt a globális turizmus, így most különösen nehéz helyzetben vannak azok az országok, melyek lakosságának nagy része a külföldi látogatókból élt meg. Míg egyes országokban mély recessziót, munkanélküliséget és adósságspirált hozhat a járvány, olyan régiók is akadnak, ahol ennél is nagyobb lehet a baj. Könnyen előfordulhat, hogy néhány ország turisztikai vonzereje hosszabb távon csorbát szenved a Covid-19 miatt.
Brazíliában még javában tombol a koronavírus-járvány, miközben Jair Bolsonaro elnök feltűnően nem akar tudomást venni róla. A szakértők szerint viszont ezzel a még nagyobb gazdasági visszaesést kockáztatja a formálódó politikai válság mellett, miközben fontos strukturális reformokra lenne szüksége a gazdaságnak. A „trópusok Trumpjának” szeme előtt már a 2022-es választások lebeghetnek, ezért igyekszik a lehető legtöbbet kisajtolni a gazdaságból.
Nem állt meg a boltok számának a csökkenése tavaly, pedig a magyar gazdaság jó évet zárt. Az idei év még keményebb lesz a kiskereskedőknek, és ezt a fogyasztók is érzik.