Keresett kifejezés: euró forint infláció | Találatok száma: 3484 Új keresés
A reggeli stabil nyitást követően a 246.50-246.90-nél által a jegyzések 10:16-kor a forint/euró relációban, mely minimális elmozdulást jelez a tegnapi 246.70-246.90-es záróárfolyamhoz képest. Az állampapírok másodpiacán méréskelt (jellemzően 3-8 bp-os mértékű hozamcsökkenések figyelhetők meg a referencia-lejáratoknál a tegnapi ÁKK-fixingekhez képest.
A vártnál kissé jobb decemberi inflációs adatok nyomán kissé gyengülni kezdett a forint, míg az állampapírok másodpiacán érezhető hozamcsökkenés mutatkozik.
A 246.50-246.80-nál álltak 10.03-kor a jegyzések a forint/euró relációban, mintegy 30 fillérrel erősebben a múlt pénteki zárószintjénél. Az állampapírok másodpiacán a referencia-lejáratoknál néhány bázispontos hozamcsökkenések figyelhetők meg a pénteki ÁKK-fixingekhez képest. A ma reggeli kereskedésben már másodszori alkalomra is a 101.75-ös szint alá süllyedtek a jegyzések a jen/dollár devizapárnál, ami 5 éves mélypontnak felel.
Továbbra is meglehetősen törékenynek ítéli a Morgan Stanley elemzője a magyar makrogazdasági egyensúlyt. A 2006-os választások miatt a költségvetési konszolidáció folyamata tovább késlekedhet, ami a folyó mérleg hiány csökkentését is akadályozza. A kibővített Monetáris Tanács teljes létszámban a február 21-i ülésen ülhet először össze, a Morgan Stanley szerint az új tagok érkezésével addicionálisan 75-100 bp-os kamatcsökkentéssel kell számolni. A problémák miatt jelentős esélye van annak, hogy a jegybank a második félévben a forint védelmében 100 bp-os kamatemelésre kényszerül.
A 246.90-247.10-es sávban álltak reggel az első jegyzések a forint/eurónál, 10:40-kor a 247-247.40-nél járt a kurzus, mely közel 50 fillérrel gyengébb forintárfolyamot jelez a tegnapi 246.60-246.80-as zárószinthez képest. Az állampapírok másodpiacán mérsékelt (3-8 bp közötti mértékű) hozamemelkedés figyelhető meg a referencia-lejáratoknál a tegnapi ÁKK-fixingekhez képest.
A tegnapi enyhe hozamemelkedés ma kisebb korrekció követte a másodlagos állampapírpiacon. A referenciaszintek 5-9 bp-tal csökkentek, a forint/euró árfolyam 246.3-ig erősödött.
Az új év kezdetén, a múlt heti forintgyengülés nyomán, illetve a makrogazdasági egyensúlytalanságok miatt érdemesnek tartottuk megkérdezni a piaci szakértőket, hogy milyen árfolyamra, trendre számítanak kb. 1 hónapos időtávon a forint/eurónál, illetve a másodlagos állampapírpiacon. Emellett azt is tudakoltuk, hogy ezekben a folyamatokban melyek lehetnek a legfontosabb befolyásoló tényezők, hogyan alakult, és hogyan alakulhat a spekulációs állomány az elmúlt, illetve az elkövetkezendő időszakban, végül azt is megkérdeztük, hogy mire számítanak a szakemberek a január 24-i Monetáris Tanács kamatmeghatározó ülésén. A körkérdés során Barcza Györgyöt, az ING elemzőjét, Forián Szabó Gergelyt, a CA-IB alapkezelőjét, Török Zoltánt, a Raiffeisen szakértőjét, valamint a külföldiek közül Lars Christensent, a Danske Bank, Michal Dybulat, a BNP Paribas elemzőjét és Szentiványi Nórát, a JP Morgan elemzőjét kérdeztük. A magyar szakértők véleményét abc-sorrendben közöljük, a külföldi elemzői véleményekért kérjük kattintson a portfolio.hu angol oldalára. Érdemesnek tartjuk itt kiemelni, hogy a külföldi elemzők közül pl. Lars Christensen nem vár januárban kamatcsökkentést.
Az OTP Bank Elemzési központja által készített átfogó piac értékelésből emeljük ki az alábbiakban a befektetési stratégiát meghatározó főbb gondolatokat és az ajánlott részvényportfoliót.
Az elmúlt negyedévben a nemzeti fizetőeszközök erősödése jellemezte a kelet-közép-európai országok közül a négy leginkább meghatározó gazdaság (Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország) pénzpiacait. Különösen igaz ez a lengyel zlotyra, mely az euróval szemben csupán az elmúlt egy negyedévben (szeptember 30.-december 31.) mintegy 8%-ot, míg 2004 egészében több mint 13%-ot erősödött. Az erősödési trendből a forint sem maradt ki, bár a legutóbbi negyedévben csupán 0.5%-ot izmosodott az euróval szemben ( 2004 egészében közel 6%-os nominális felértékelődéssel "büszkélkedhet"). Az elmúlt év lezárásával érdemesnek tartottuk országonként külön-külön is röviden megvizsgálni, hogy milyen folyamatok voltak a meghatározók a deviza- és állampapírpiacokon.
Eljött 2005 eleje, itt az ideje, hogy megkérdezzük, mit várnak az alapkezelők a magyar piactól. A vélemények nem meglepő módon eltérőek. Egyes szakemberek akár 20%-os piaci emelkedésre is számítanak, miközben a makrogazdasági kockázat ott lebeg az egész tőzsde felett. A legjobban teljesítő blue chip az OTP lehet, de a szakemberek komoly fantáziát látnak a Richterben is.
Ma reggel az első jegyzések a 245.40-245.60-nál álltak, majd 9 óra körül hirtelen egészen a 246.50-ig szaladt a kurzus, az utóbbi percekben megállni látszik a gyengülés a forint/euró relációban. Az euró forintárfolyama jelenleg 246.20/246.60-nál áll. A folyamatokról Puskás Tamást, Commerzbank Treasury vezetőjét kérdeztük.
Az év vége a szilveszteri bulira való készülődés mellett az összegzések időszakát is jelenti, így hát érdemesnek tartottuk megvizsgálni, hogy mennyiben teljesültek az elemzői prognózisok, a makrogazdasági vonatkozású előrejelzések a 2004-es évre vonatkozóan. Ehhez a Reuters-poll 2003., illetve 2004. decemberi adatait, illetve ahol lehetett, a tényadatokat hívtuk segítségül. Összességében elmondható, bár számos mutató tekintetében a konszenzushoz egészen közeli értékek is születtek, ugyanakkor több helyen igen jelentős eltérések, illetve csúszások is bekövetkeztek. Összefoglalónkban mindkét esetre hozunk példákat. A főbb megállapítások mindenképpen elgondolkodtatóak.
Pénzügyminiszterváltás, uniós csatlakozás, kormányváltás, módosított jegybanktörvény, felfelé tolt költségvetési deficit előirányzatok, olajársokk. Hirtelen így összegezhető az idei év a főbb eseményeket említve. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 9%-a körül alakul, az államháztartási deficit a költségvetési törvényben előirányzott, ESA-95 módszertanra átszámított 3.8%-os GDP arányos mértéket 1.5%ponttal haladhatja meg. Összességében az idei év egyik legnagyobb makrogazdasági problémájának az egyensúlyi/egyensúlytalansági helyzet tűnik. Mindezek ellenére bár a forint ingadozott, az állampapírpiaci hozamok szintén csapongtak, a pénz- és tőkepiacokon különösebb válságjelek nem mutatkoztak.
Az infláció, mint fogalom, napjainkban meglehetősen gyakran kerül említésre jegybanki és egyéb nyilatkozatokban különböző gazdasági összefüggések és események kapcsán. Ilyenkor az is elhangzik, hogy hazánknak (más országokhoz hasonlóan) törekednie kell az alacsony infláció elérésére, és annak fenntartására (árstabilitás). Arról azonban csak elvétve hallhatunk, hogy valójában miért is kell/célszerű csökkenteni a pénzromlás ütemét, milyen előnye származik ebből a gazdaságnak és a társadalomnak? Mai írásunkban - melynek fő célja a témakör közérthető, egyszerű formában való bemutatása - a teljesség igénye nélkül megpróbáltuk összegyűjteni azokat a főbb érveket, melyek megadják ezekre az alapvető kérdésekre a választ. Előbb azonban egy kis időutazás következik, ugyanis fontosnak tartjuk annak az intézménynek és történetének a rövid bemutatását is, melyről nap mint nap hallunk, és amelynek az a feladata, hogy az alacsony infláció, illetve az árstabilitás eléréséért küzdjön.
A mai kamatmeghatározó üléstől Puskás Tamás, a budapesti Commerzbank Treasury vezetője 50 bp-os kamatcsökkentést vár. A szakértő szerint a forint/euró árfolyamban ezekben a napokban nem feltétlenül csak a kamathatást, hanem a forintban történő adófizetéseket (társasági adó-előleg feltöltések) is figyelembe kell venni. A piaci forward árazások következtében Puskás szerint egyértelmű, hogy a forint gyengülni fog a következő hónapokban: 6 hónapon belül a 255-ös, míg jövő év végére a 260-as szint közelébe mozdulhat az euróval szemben.
A ma délelőtt általunk megkérdezett 2 elemző, és egy alapkezelő egyikének sem változott a véleménye a mai Monetáris Tanács kamatdöntésével kapcsolatban a tegnapi Járai Zsigmond nyilatkozat hatására: továbbra is 50 bp-os kamatcsökkentésre számítanak. Így a jegybanki alapkamat 9.50%-ra mérséklődhet holnaptól. A döntés 14:00-kor válik ismertté. A mai döntéssel kapcsolatban Barcza Györgyöt, az ING Bank elemzőjét, Forián Szabó Gergelyt, a CA-IB alapkezelőjét, és Vojnits Tamást, az OTP Bank elemzőjét kérdeztük. Véleményüket abc-sorrendben közöljük.
Az elemzők szerint jövőre lassul a gazdaság növekedése és alig mérséklődnek egyensúlytalanságai - mutatja a Reuters legfrissebb felmérése. Az infláció mérséklődése azonban utat nyithat a kamatok további csökkenése számára. A jövő évre várt kamatenyhítés zöme a várakozások szerint már a következő hónapokban megtörténhet. Ez azonban azt is jelenti, hogy a piaci kockázatok is erre az időszakra összpontosulhatnak. Így az elemzők szerint a Monetáris Tanács küszöbön álló kibővítése ellenére is csak óvatosan lazít a Nemzeti Bank, nehogy az egyensúlyi aggodalmak a forintárfolyam összeomlását okozzák.
A ma reggeli stabil nyitást (247.20-247.50 Ft/eurós) követően érdemben erősödött ma a forint az euróval szemben, a kurzus fokozatosan egészen a 245.50-es szintig mozdult, jelenleg a jegyzések a 245.50-245.80 Ft/euró közötti sávban ingadoznak. Az állampapírok másodpiacán érdemi hozamcsökkenés következett be a hozamgörbe teljes szakaszán.
A reggeli 247.20-247.50 körüli nyitáskori, illetve tegnapi záróárához képest már mintegy 1 forinttal alacsonyabban jár a forint6euró árfoylam. Az elmúlt percekben egészen a 246-os szint közelébe mozdultak a jegyzések. Az állampapírok másodpiacán a reggeli szintekhez képest csak minimális elmozdulások látszanak.
Nem mutat különösebb elmozdulást a forint a vártnál kissé kedvezőbb novemberi inflációs adatokra, a kurzus jelenleg a 247.20-247.50 Ft/euró közötti sávban mozog, mely megfelel a 9 óra előtti szintjének. Az állampapírok másodpiacán sem mutatkozik érdemi elmozdulás a hozamoknál az adatok közzététele előtti szintekhez képest.
Kétrészes blogsorozatunk második darabjában az európai szivattyús-tározós erőmű-létesítésekkel foglalkozunk...
Három közgazdász kutató készített egy tanulmányt, arra keresve a választ, hogy mennyire érzékenyen reagálnak... 
2025 számos változást hoz az általános forgalmi adó (ÁFA) szabályozásában is. Íme a legfontosabb módosítások... 
2,4 milliárd óra, közel 275 ezer év - ennyi időt töltöttek 2024-ben a látogatók a Wikipedia angol nyelvű oldalán....
Az amerikai tőzsdepiac teljes kapitalizációja, vagyis a befektetett vagyon koncentráltabb, mint valaha. Ez azt jelenti...
A mezők színpompás világában a méhek ugyanolyan dilemmákkal szembesülnek, mint a szupermarketek polcai között bolyongva...
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
Létrejön Magyarország második legnagyobb flottakezelő szolgáltatója.
