A forint intézményi állampapírok, így a magyar államkötvények és a diszkont kincstárjegyek a magyar államadósság legnagyobb részét teszik ki, megelőzve a lakossági piacot és a devizapiacot. Éppen ezért lehet lényeges kérdés, milyen befektetőknél vannak ezek az állampapírok és őket mi motiválja abban, hogy forintban denominált állampapírokba fektessenek, illetve mi mozgatja befektetési döntéseiket. Ezek ismeretében ugyanis könnyebben modellezhető, tervezhető az adósságfinanszírozás, illetve meg lehet határozni azokat a piacfejlesztési reformokat, melyek növelhetik a keresletet és hatékonyabbá tehetik a forint intézményi piacot.
A magán-nyugdíjpénztári rendszer 2010-es beszántása óta súlyos lakossági bizalomhiánnyal küzd a nyugdíjcélú öngondoskodás hazai magánpiaca. Korlátozta növekedését a lakosság figyelmét elterelő állampapírpiaci hozamvadászat is az elmúlt években, üzenetében azonban még súlyosabb csapást jelenthet számára a kormány azon elképzelése, amely rövidebb távú célok érdekében áldozná be a hosszú távra félretett megtakarítások egy részét. Eközben most már tényleg egész Európa elhúz mellettünk.
Olyan dolog történt 2020-ban a világban, amire senki nem számított. Voltak találgatások, hogy mi fogja megakasztani a korábbi évek gazdasági növekedését és ingatlanpiaci szárnyalását, de senki nem gondolt arra, hogy ez egy olyan világjárvány formájában robban be, amire a világnépesség legnagyobb részének életében nem volt még példa. Mindez alapjaiban alakította át a munkavégzést és hosszú hónapokra a mindennapi élet normáit is. Nem meglepő, hogy a Covid-járvány okozta hatások voltak a Portfolio ingatlankonferenciáinak központi témái, így a 16. Property Investment Forumot is ez határozta meg, ami története során először hibrid formában, online közönség előtt zajlott.
Vége azoknak az időknek, amikor különböző gazdasági reformok nélkül kaphattak a szegényebb uniós tagállamok felzárkóztatási EU-forrásokat, a 2028-2034-es uniós fejlesztési ciklusban már csak ilyenekért cserébe juthatna forráshoz Magyarország, például egy konkrét országprogram teljesítése esetén – ez rajzolódik ki azokból az erős üzenetekből, amelyeket név nélküli magasrangú források mondtak a Financial Times vasárnapi cikkében. Az egyik illetékes nyugdíj- és adóreformot emlegetett, illetve olyan konkrét reformintézkedéseket, mint amelyeket egyébként is teljesíteniük kell most az országoknak a helyreállítási program forrásainak lehívásához. Megnézve az Európai Bizottság 2024-es országspecifikus ajánlásait Magyarországra, abból az egyik konkrét ajánlás a rezsicsökkentési rendszer teljes átalakítása, célzottabbá tétele volt, illetve a gázár támogatás megszűntetését is ajánlotta a testület. A friss brüsszeli jelek tehát afelé mutatnak, hogy fájdalmas átalakításokért cserébe juthatna majd hozzá 2028-tól EU-pénzekhez Magyarország, hogy az indoklás szerint a pénz még nagyobb, a szándékok szerint, kedvező gazdasági hatásokat válthasson ki. A rezsicsökkentési rendszer és az energiaárak is szóba kerülnek a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelynek nyitóelőadója Lantos Csaba energiaügyi miniszter lesz, további részletek itt érhetők el.
Az energiaár-krízis legsúlyosabb időszakaihoz képest ugyan mérséklődött a hazai vállalatok érdeklődése a saját célra termelő naperőművek iránt, de 2024-ben így is rekordot döntöttek a telepítések, pedig messze még az év vége. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy noha az áramárak a válság óta normalizálódtak, sok cégnek így is megéri saját napelemes rendszerbe ruháznia, a piac pedig nagyjából mostanra tanulta ki a szabályozási környezet változását. Egyelőre azonban továbbra is réspiacról van szó, a kapcsolódó akkumulátor-telepítések pedig még nem igazán indultak be, pedig sok esetben a napelemek mellé célszerű lenne energiatárolót is létesíteni.
Azzal párhuzamosan, hogy az ukrán elnöki tanácsadó bejelentette az orosz gáz- és olajtranzit év végi leállítását, Szentpétervárra, a Gazprom székházába repült Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és innen adott egy 5 perces Facebook-élő videónyilatkozatot. Ebben megvédte a hosszú távú magyar-orosz gázvásárlási megállapodást, amelyet semmilyen körülmények között nem akar feladni a magyar kormány. Értelmezésünk szerint arra utalt, hogy az ukránok által potenciálisan blokkolandó évi 1 milliárd köbméteres orosz gázmennyiséget a szerződés hivatalos módosításával átterelik majd a felek a Török Áramlatra, a módosítás és az átterelés ugyanis eddig még nem történt meg. A nyilatkozatban egyetlen szót sem mondott arról, hogy mi lesz a Barátság II. leállítása esetén az Oroszországból származó olajvásárlásainkkal.
Az Intel történetének egyik legnehezebb időszakát éli, és befektetési bankárokkal együttműködve keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből. A vállalat különböző forgatókönyveket vizsgál, beleértve a terméktervezési és gyártási üzletágak szétválasztását, valamint egyes gyárprojektek leállítását - tudósított a Bloomberg.
Egyre biztosabb, hogy Magyarország több mint 1 milliárd eurónyi uniós forrást elveszít az év végén, mivel decemberben lejár egy határidő a jogállamisági eljárás által felfüggesztett támogatásoknál. Eközben a magyar kormány és az Európai Bizottság tárgyalásai a még felfüggesztett kohéziós pénzek kiszabadításáról, valamint az Erasmus-ügyről hónapokkal ezelőtt megrekedtek. Várhatóan az őszig, az új uniós végrehajtó testület felállításáig nem is folytatódhatnak. A magyar kabinet az EU-s tisztviselőkre mutogat ezügyben, míg több hitelminősítő is osztályzatrontási kockázatnak tartja az EU-források részleges vagy teljes elvesztését.
Adómentesség bevezetésével ösztönözné a kormány, hogy a lakosság a hosszú távú (például nyugdíjcélú) megtakarításainak egy részét inkább lakásvásárlásra, építésre, felújításra vagy hiteltörlesztésre fordítsa. A még véglegesítés előtt álló döntés háttérbe szorítaná a hosszú távú pénzügyi öngondoskodást a lakáscélú önerő mielőbbi előteremtése és a fogyasztási fordulat felgyorsítása érdekében. Potenciálisan 11 ezer milliárd forintnyi megtakarítást érinthet a változás, ebből becslésünk szerint évi 100-300 milliárd forintot mozgatna meg egy ilyen vitatható intézkedés. Kérdés, nem lesz-e túl nagy áldozat ez hosszú távon.
A tavalyi visszaesés után idén a hazai lakáspiac forgalma biztató képet mutat, még kontinentális összevetésben is. Éves szinten az előzetes adatok szerint bő harmadával, az előző negyedévhez képest közel ötödével bővült a hazai tranzakciószám január és március között. Ám még ezzel is távol vagyunk a korábbi években megszokott piaci pezsgéstől - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.
Nem sikerült jól a második negyedév a hazai építőiparban, az elindított kivitelezések értéke csak kevéssel haladta meg a 400 milliárd forintot, ami még folyó áron is 2016 óta a legalacsonyabb összeget jelentette a negyedéves Aktivitás-Kezdéseket nézve. Ha pedig az első félévet nézzük, 2014 óta nem láttunk ennél alacsonyabb számokat – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.
Az amerikai politikában évtizedek óta megfigyelhető jelenség, hogy a nők a demokraták, míg a férfiak a republikánusok felé húznak inkább. A felmérések szerint azonban ez a nemek közti szakadék egyre jobban szétnyílik, mi több, az idei elnökválasztás korábban sosem látott különbséget hozhat a nők és a férfiak többsége által preferált jelölt terén. Noha ebben közrejátszhat az, hogy 2024-ben második alkalommal indítanak női jelöltet a demokraták Kamala Harris alelnök személyében, a felszín alatt ennél jóval többről, sőt, globális trendekről is szó van. Mindenesetre úgy tűnik, a Harris-kampány Hillary Clinton 2016-os veresége után merőben másképp áll ahhoz a kérdéshez, hogy ő lehet az Egyesült Államok első női elnöke.
Kilenc év alatt több mint kilencszeresére emelkedett a Ferrari részvényeinek árfolyama, nincs még egy autógyártó, amihez hasonlítani lehetne az olasz céget, de már a luxusiparban is kevés a viszonyítási pont. Kínában és a lojális vásárlói körben van a siker titka.
Régóta tervezett, de az elmúlt évek költségvetési forráshiánya miatt kétségessé vált projektet jelentett be kedd esti Facebook-posztjában Lázár János építési és közlekedési miniszter: az M0 nyugati szektorának megépítését. A bejelentést rögtön kommentálta Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár, aki felrótta, hogy miközben vasútfejlesztésre nincs pénz, a 2022-es áron 345 milliárd forintos, most 500 milliárd forint körüli projektre már lenne.
Izgalmas jelenségre figyelt fel a Portfolio az utóbbi hónapokban: idén májusban a 2023 végi, majd a múlt héten a korábbi évek adatait is felfelé módosította az MNB a háztartások külföldi megtakarításainak összegére vonatkozóan. Így most mintegy ezermilliárd forinttal több pénzről tudunk (összesen 5173 milliárd forintról) az ismert külföldi megtakarításokban, mint az idei adatrevízió nélkül, és egyre tisztábban látjuk a külföldi allokáció időbeni alakulását is. A számok alapján nagy ütemben zajlik továbbra is a lakossági megtakarítások képzése külföldön, de nem olyan durva a helyzet, mint a csúcsévben, 2022-ben volt. Az október 1-jétől élő kiegészítő tranzakciós illeték ronthat a helyzeten, a kérdésről a vagyonkezelési szakma nagyágyúi mondják el a véleményüket a Portfolio közelgő Future of Finance 2024 konferenciáján három hét múlva, nem érdemes lemaradni!
Európa egy cukorbetegség-válsággal küzd, amelynek következtében a betegséggel kapcsolatos kiadások meghaladták az Ukrajnának az orosz invázió óta nyújtott összes uniós támogatás összegét. A cukorbetegség, különösen a 2-es típusú diabétesz előfordulása riasztó mértékben növekszik az EU-ban, amit olyan tényezők, mint az elhízás és az öregedő népesség okoznak, és azzal fenyeget, hogy az egészségügyi rendszereket túlterheli és a gazdasági fejlődést is visszafogja.
A vagyon koncentrációja a dollármilliárdosoknál egyre nagyobb aggodalmat okozott az elmúlt években, mivel egyre nagyobbak a társadalmi egyenlőtlenségek. A progresszív adóztatás sem kezeli ezt a problémát, mert az ultragazdagok a jövedelmükhöz képest kevesebb adót fizetnek, mint más társadalmi csoportok – állítja Gabriel Zucman, a Paris School of Economics professzorra, aki egy összehangolt minimumszabvánnyal orvosolná a problémát. A G20-aknak bemutatott előterjesztésében a dollármilliárdosok vagyonának legalább 2%-át adóztatná meg minden évben, így több száz milliárd dollárral növelve évente a költségvetések bevételeit. Bár kimondva egyszerűnek hangzik a terv, hogy az ultramilliárdosokat megsarcolják, valójában számos kihívással járna a lépés.
