Idén talán egy kamatcsökkentés beleférhet az MNB-től, de a világpolitika mindent megkavarhat

A megkérdezett elemzők véleménye szerint a januári meglepően erős inflációs nyomás – melyet részben átmeneti, de tartós tényezők is táplálnak –, valamint a forint árfolyamának elmúlt egy hónapban látott erősödése vegyes képet fest, de összességében a jelenlegi 6,5%-os alapkamat megtartása a legvalószínűbb nem csak a mostani ülésen, de a következő hónapokban is. Ezt egyébként megerősíti a jegybank korábbi kommunikációja, miszerint a szigorú monetáris politika fenntartása indokolt.

Árokszállási Zoltán, az MHB Bank vezető elemzője – hangsúlyozta, hogy a januári inflációs adatok már eleve kizárták kamatcsökkentést a közeljövőben. Ezzel párhuzamosan Kiss Péter, az Amundi vezető elemzője kiemeli, hogy figyelembe véve a legutóbbi két inflációs adatot, a vámok és a forint körüli bizonytalanságot, az MNB a következő kamatcsökkentését novemberben fogja csak végrehajtani, majd decemberben még egy 25 bázispontos csökkentéssel 6 százalékon zárhatja az évet az alapkamat.

Az üzenet tehát egyértelmű: kedden nem kockáztat a jegybank, így a jelenlegi 6,5%-os irányadó kamat megtartása a valószínű lépés.

A bizonytalanságot nem csak a hazai, hanem a külső folyamatok is növelik, hiszen az amerikai és az európai jegybank egészen más utat kezdett el bejárni. A Fed az inflációs kockázatok újjáéledése miatt befejezte a kamatcsökkentéseket, míg az EKB még továbbra is csökkenti a kamatokat. Ennek következtében a dollár gyengülése csak korlátozott lehet.

Emellett az amerikai kereskedelempolitikai lépések és az orosz-ukrán konfliktus esetleges lezárása vagy elhúzódása, tovább bonyolítják a képet a monetáris politika szempontjából is. Ezek a tényezők nemcsak a forint árfolyamát befolyásolják, hanem az importált infláció alakulását is.

Belső tényezők tekintetében a forint erősödése kétségtelen előnynek számít, mivel mérsékli az importált inflációs nyomást, azonban ez a pozitív hatás nem elegendő a hazai inflációs várakozások hirtelen és jelentős emelkedésének ellensúlyozására. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője világosan rámutatott arra, hogy a decemberi inflációs adatok utáni a januári adat teljesen egyértelművé tette a felfelé mutató inflációs kockázatok jelentős erősödését, így az idei év nagy részében a fogyasztói árindex valószínűleg a jegybank által kitűzött célsávon kívül fog mozogni. Hasonlóan, Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi adatok tükrében egyaránt kizárható, hogy kamatcsökkentésre kerüljön sor.

Összességében a megkérdezett elemzők véleménye egyöntetűnek tűnik abban, hogy

a monetáris politika további lazításának lehetősége kizárólag a jövőbeni, kedvezőbb inflációs kilátások és a globális jegybanki környezet esetleges rendeződése esetén válhatna aktuálissá.

Az elemzők közül többek – például Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője – is arra mutatott rá, hogy amennyiben a nemzetközi kamatkörnyezet kedvező irányba mozdul, illetve a forint árfolyamának tartós stabilitása megvalósul, akkor előfordulhat, hogy a kamatcsökkentés csak az év második felében, esetleg a 2026-os kilátások fényében kerülhet megfontolásra. Ehhez azonban további feltételeknek is teljesülnie kell, mint például a belső inflációs várakozások normalizálódása és a globális pénzügyi piacok stabilizálódása. Regős kiemeli azt is, hogy

az igazi korlátot azonban a lengyel alapkamat jelenti, melynek szintje több mint 1 éve változatlanul 5,75 százalék.

Kockázati megítélésük azonban hazánkénál kedvezőbb, így pedig a kamatkülönbözetet fenn kell tartani velük szemben. Esetükben a korábbi várakozásokkal ellentétben csak az év vége felé várható kamatcsökkentés. 

Egy másik fontos szempont a monetáris politika jövőbeni rugalmasságának megőrzése. Az elemzők szerint – amennyiben az inflációs várakozások csökkenni kezdenek és a globális pénzügyi környezet rendeződik – a jegybanknak lehetősége nyílhat arra, hogy a jövőben, akár az év második felében egy vagy két 25 bázispontos kamatcsökkentést vezessen be. Ugyanakkor a kockázatok jelenléte miatt az MNB nem köteleződik el egyelőre semmilyen kamatpálya mellett sem, inkább egyelőre a szigorú monetáris politika szükségességét hangsúlyozza.

A forint erősödése kapcsán Virovácz kiemeli, hogy összességében pedig erősödött a kockázatvállalási hajlandóság a piacokon. Mindez pedig köszönhető egyrészt a gázai tűzszünetnek, de nagyobb részt azon – talán túlzóan optimista – piaci várakozásnak, hogy küszöbön áll az ukrán béke.

A forint jelenleg erősen “túlvett”, rendkívül egyoldalú a pozicionáltság.

A piacok egyértelműen a várt béke jegyében a forint mellett voksoltak. Ugyanakkor ez meglehetősen törékeny állapot. Elég egy rossz hír, és amilyen gyorsan jött a forint ereje, olyan gyorsan el is illanhat. Hogy mennyire globális és nem lokális sztori most a forint, azt jól mutatja, hogy az ukrán hírek hallatán a zlotyi is nagyot erősödött, de még a DAX index is hegymenetbe kapcsolt a botrányosan gyenge német gazdasági helyzet ellenére. 

Összegezve:

az elemzői konszenzus egyértelműen azt jelzi, hogy a monetáris politika szigorú, konzervatív irányvonala a közeljövőben változatlan marad.

A januári inflációs adatok által előrevetített nyomás, a divergens globális jegybanki intézkedések, valamint a belső és külső kockázatok mind arra mutatnak, hogy az MNB az adatokra támaszkodva, fokozott óvatossággal jár el. Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője is kiemeli, hogy ez lesz az utolsó kamatdöntő ülés Matolcsy György vezetésével, változatlanul az óvatos megközelítés szükségességét hangsúlyozhatják a döntéshozók.

Címlapkép forrása: Shutterstock