Meglepetéseket kaptunk az évértékelőn
Már a miniszterelnök pénteki rádióinterjúja előtt is sejteni lehetett, hogy a kormány hamarosan új gazdaságpolitikai bejelentéseket tesz, hiszen vészesen közelednek a 2026-os parlamenti választások, ám Orbán Viktor szokásos rádiós nyilatkozata után már biztosra vehető volt, hogy új intézkedések érkeznek. Ez így is lett, a korábbi évek évértékelőjéhez képest meglepően sok konkrét gazdaságpolitikai lépést ismerthettünk meg:
- Adómentes lesz a CSED és a GYED.
- Bevezetik a két- és háromgyerekes anyák élethosszig tartó jövedelemadó-mentességét.
- A 3 gyermekesek szja-mentességét egy lépésben 2025 októberétől.
- A 2 gyermekesek szja-mentességét lépcsőzetesen 2026 januárjától.
- Megerősítette, ami már eddig is törvénybe iktatott volt: két lépésben duplázódik a gyerekek után járó adókedvezmény. Az első lépés július 1., a második lépés 2026 január 1.
- A nyugdíjasok számára áfa-visszatérítés érkezik az idei év második felétől, a zöldségek, a gyümölcsök és a tejtermékek esetén, bizonyos havi összegig.
Fajcsák Gábor, az RSM partnere és adóüzletág-vezetője megkeresésünkre az anyáknak járó szja-mentesség kapcsán kifejtette, hogy ez a könnyítés az érintett anyáknál, családoknál jelentős összeget hagy majd a bevezetését követően, ami a jelenlegi információk alapján több év alatt történhet meg. Ha bevezetik, egy évben egy háztartás a jövedelemtől függően több százezer- vagy akár millió forinttal járhat jobban - mutatott rá.
Régi terv, és még rá is emel a kormány
A fenti intézkedések közül egyértelműen a dolgozó édesanyáknak járó életre szóló szja-mentesség kiterjesztése a legjelentősebb. A 4 gyermeket nevelő anyák esetében ez a kedvezmény 2020-tól van érvényben, de sokaknak ismerős ötlet lehet a 3 gyerekes anyák teljes szja-mentességének ötlete is. Ez a javaslat ugyanis 6,5 évvel ezelőtt, 2018 októberében merült fel valós lehetőségként a kormányoldalon, majd 2019-ben kiderült, hogy (feltételezhetően költségvetési korlátok miatt) egyelőre csak a 4 gyermeket nevelő anyáknak jár a kedvezmény 2020-tól. Ám alig, hogy ez a lépés életbe lépett 2020-ban, abban az évben januárban Orbán Viktor már határozottan jelezte: új családvédelmi akciótervet szeretne és már akkor azt szerette volna, ha a 3 gyermekes családokra is ki tudnák terjeszteni az örök életre vonatkozó szja-mentességet.
5 éven át azonban ez a kedvezménykiterjesztés nem volt napirenden, nem véletlenül, hiszen a költségvetés kereteibe ez nem fért bele (2020 januárja után jött a Covid, majd ezzel együtt a koronavírus-válság, a választások előtti kiköltekezés, később a háború, az energiaválság, ami újraírta a terveket), és 2022-ben a kormány egyszeri, de közvetlen és nagy támogatásról döntöt a családoknak, az volt az szja-visszatérítés.
Most viszont nagyon úgy tűnik, eldőlt hogyan terjeszti ki több százezer új családra az életre szóló szja-mentességet, és az eddigi tervekre még rá is emel az Orbán-kormány, ugyanis
teljesen váratlanul megjelent a 2 gyermekes dolgozók anyákra való kiterjesztés konkrét intézkedése is.
Ez teljesen új vállalás, eddig ugyanis nem volt szó a 2 gyermekes édesanyák kedvezményéről, lényegesen szélesebb kört érinthet, és ezáltal a potenciális költségvetési bevételcsökkentő hatása is nagyobb. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor a 2 gyermekes anyák szja-mentessége kapcsán úgy fogalmazott, hogy az lépcsőzetesen valósul meg, 2026 januárjától kezdődően.
Orbán Viktor konkrét magyarázatot is adott arra, hogy a kormány szerint miért is van szükség erre a családtámogatási lépésre. "Régi álmunk, hogy a gyermeket nevelő szülők ne legyenek anyagi hátrányban azokkal szemben, akik nem vállalnak gyermeket" - fejtette ki a kormányfő a szombati beszédében. Az eddigi adókedvezmény (bár az utóbbi években egyre inkább elértéktelenedő mértékben) pontosan ezt szolgálta, hiszen a kiskorú gyermekek nevelésével kapcsolatos közvetlen kiadásokra hivatott fedezetet teremteni. Az élethosszig tartó adómentesség már inkább filozófiai, értékalapú vállalás, hiszen egész aktív koráig "jutalmazza" a gyerekeket vállaló nőket. "Akinek vannak gyermekei, azok tudják, hogy amit a gyerek nevelésével elveszít a zsebén, azt visszakapja a szívén. Ha rendes embert nevel, végül majd anyagilag is jól jár. De az sokára lesz így, csak hosszú évek múlva" - tette hozzá a miniszterelnök, aki azt is állította, hogy a kormány 2010-ben elindított családtámogatási rendszere nélkül ma 200 ezerrel kevesebb gyerek lenne Magyarországon.
A Magyar Nemzeti Bank szakértőinek néhány évvel ezelőtti számítása egyébként alátámasztja a miniszterelnök logikáját. A jegybanki elemzők akkor megállapították, hogy a magyar családtámogatási rendszer rendkívül kiterjedt és bőkezű, ugyanakkor még így sem tudja fedezni a családok gyermekneveléssel kapcsolatos költségeit (azóta ismert, hogy idén júliustól elindul a családi adókedvezmény duplázásának első állomása, vagyis a lenti támogatási összeg nagyobb lett).
Fontos adóelméleti megfontolások
Fajcsák Gábor a bejelentésekkel kapcsolatban lapunknak nyilatkozva arra is rámutatott, hogy a jövedelemkülönbségek miatt kijelenthető, hogy
egyes családok kedvezménye között sok százezer forint is lehet majd a különbség.
Főleg, ha egy családban az szja nagy részét már jelenleg sem kell megfizetni a tavaly már bejelentett változásoknak (családi adókedvezmény két lépcsős emelése) köszönhetően.
"Egyelőre úgy lehet érteni a terveket, hogy nem felmenő rendszerben (tehát nem csak az újonnan született gyermekek esetében) vezetik be a mentességet, hanem minden több gyermekes anya számára, így akár több százmilliárd forintokról beszélünk, vagyis az adóelengedések nagy hatást fejthetnek ki makrogazdasági szinten is" - fejtette ki a szakember, aki hozzátette: az érintettek ezt a többletjövedelmet elkölthetik, megtakaríthatják, vagy beruházásokba fordíthatják. Rámutatott azonban arra is, hogy ha ennek a jövedelemtranszfernek a nagy része a fogyasztásban csapódik ki, akkor az állami többletkiadások költségvetési terhét tompíthatják a növekvő költségvetési bevételek, egyúttal azonban inflációnövelő is lehet, ami idővel, fokozatosan csökkentheti a kedvezmény hatását, főleg az alacsonyabb jövedelműek esetében.
Felmerül ugyanakkor ennek kapcsán a kérdés, hogy nem-e lehetne ezt jobban, célzottabban is elkölteni, mert így a kisebb jövedelemmel rendelkezők pozíciója nominálisan és relatív kisebb mértékben javul. Azt is hozzátette a szakértő, hogy az szja-mentesség multiplikálja azt a hatást, amit az egykulcsos adórendszer már eleve bevisz az újraelosztási rendszerbe.
Megemlítette a szakember azt is, hogy a magyar adórendszer azon sajátossága, hogy a fogyasztási adókat helyezi előtérbe a jövedelemadók helyett, azt okozza, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat az áfa, valamint az infláció emelkedése jobban sújtja arányaiban, mivel ők jövedelmük nagy részét elköltik és nem vagy csak kis mértékben tudnak félretenni. "Egy ilyen helyzetben, valamint az infláció újbóli emelkedése közepette felmerül a kérdés, hogy nem-e kellene egyfajta rászorultsági elvet is bevonni a dolgozók adóztatási, vagy adómentességi rendszerébe (ahogyan ez történni fog a nyugdíjasok esetében az áfa-visszatérítéssel), hogy az alacsonyabb jövedelműek relatív pozíciója javuljon erőteljesebben, jobban kivédve ezáltal az infláció és az áfa jövedelmet felemésztő negatív hatását. Ily módon akár kevesebb pénzből is többet lehetne adni, ha megfelelően célzott a támogatottak köre" - vetette fel Fajcsák Gábor megkeresésünkre.
Mit okoz az szja-mentesség kiterjesztése?
Összességében elmondhatjuk, hogy bár jelen van a demográfiai ok az intézkedés mögött, de már nem annyira hangsúlyosan, mint a korábbi családtámogató intézkedéssorozatok idején, és nem is ez az elsődleges célja. Az intézkedés karaktere is abba az irányba mutat, hogy jelen esetben a kormánynak fontosabb volt a pénzügyi segítségnyújtás a családoknak, főleg a 2026-os parlamenti választások előtt, a lépés gyerekvállalást ösztönző karaktere másodlagosnak tűnik. Főleg ha tekintettel vagyunk arra, hogy nem felmenő rendszerben valósul meg az intézkedés, hanem a már megszületett gyermekek után is érvényesíthetőnek tűnik a kedvezmény, ahogy az megtörtént a 4 gyermekes édesanyák esetében. Elsősorban ugyanis az egy gyermekes családokat motiválhatja az, hogy 2026-tól kezdődően fokozatosan (feltehetően több éven keresztül) ugyan, de mentesülhet az édesanya az szja megfizetése alól, élete végéig (feltételezve azt, hogy az szja-mentesség ösztönzőleg hat a gyermekvállalásra, ezt azonban nem tudjuk). Sőt a bejelentések alapján azt is mondhatjuk jelen állás szerint, hogy ha csak az életre szóló szja-mentesség szempontjából közelítjük meg a kérdést, akkor a jelenlegi kétgyermekes családokat nem motiválja plusz gyermek vállalására az új bejelentés, hiszen már most beépül majd a várakozásukba, hogy hamarosan (legfeljebb néhány év alatt) megkapják ők is ugyanazt az életre szóló szja-mentességet, mint amit októbertől a 3 gyermekesek.
Fajcsák Gábor szintén úgy vélekedett, hogy "a két és háromgyermekes anyák életre szóló szja-mentessége rövidtávon már kevésbé mondható demográfiai intézkedésnek, hiszen nem felmenő rendszerben valósul meg, hanem azoknak is járhat (legalábbis, ha a 4 gyermekesekre vonatkozó szja-mentességhez hasonlóan vezetik be), akiknél már jelenleg is megvan a 2, illetve a 3 gyermek a háztartásban". "Az intézkedés rövid távú költségvetési hatása hatalmas lehet (bár a pontos adat nagyon nehezen becsülhető), miközben a születésszám növekedéséből (vagy inkább a csökkenésének megállításából) adódó gazdasági és társadalmi hatásai csak nagyon hosszú távon lesznek érezhetőek" - összegezte. Azt ugyanakkor kiemelte, hogy
valószínűsíthetően a gyereket vállalók közül sokakat ösztönözhet második gyerek vállalására,
tehát ilyen szempontból hatásos intézkedésnek tűnik, azonban a kedvezményben részesülőknek még hosszú évekig csak a töredéke lesz olyan, aki a kedvezmény hatására vállalt második gyermeket. "Ebből kiindulva úgy tűnik, hogy a kedvezményezettek túlnyomó többsége olyan anya lesz, aki a kedvezményt megkapja, de nem vállal további gyermeket. Ráadásul az idősebbek általában magasabb jövedelemmel rendelkeznek, így a már további gyermeket nem vállaló anyáknál átlagosan magasabb költsége is lesz a mentességnek pláne, hogy az alacsonyabb keresetűeknél a jelenleg is érvényben lévő és jövőre tovább emelkedő családi adókedvezmény már eleve mentesíti a jövedelem nagy részét vagy egészét. Tehát a további gyermekek megszületése érdekében elkölteni kívánt pénz nagy része nem erre a célra fog hasznosulni" - magyarázta. "Ebből a szempontból rövid távon ez a mentesség inkább tűnik egy támogatásnak a családok számára, mint népesedéspolitikai intézkedésnek. "A fent vázolt hatásokon enyhíthet némelyest a belengetett lépcsőzetes bevezetés, kérdés ugyanakkor, hogy hány lépcső várható" - emelte ki.
A kedvezmény a jövedelem különbségeket is tovább erősíti az adószakértő szerint, hiszen egy havonta bruttó 300 ezer forintot kereső édesanya 45 ezer forint kedvezményben fog részesülni, egy bruttó 600 ezer forintot kereső 90 ezer forint kedvezményt kap, míg egy bruttó 1 milliós fizetéssel már 150 ezer forint a havi adókedvezmény.
"Még inkább szembetűnő különbség lesz az egyik legnehezebb helyzetben lévő réteg, a gyermeküket egyedül nevelő anyák és az együtt élő szülőkből álló családok között, mivel az egyedülálló édesanyák idén már havi 60 ezer, jövőre 80 ezer forint családi adókedvezményt kapnak két gyermek után, ami azt jelenti, hogy jövőre havi bruttó 533 ezer forintig nem fognak szja-t fizetni. Az ez alatt kereső édesanyák számára tehát az új mentesség nem jelent további könnyítést vagy juttatást. Az együtt élő szülők esetén az édesapa igénybe veheti a teljes családi adókedvezményt, az édesanya pedig megkapja a mentességet" - fejtette ki Fajcsák Gábor.
Kiemelte továbbá, hogy a pontos számok és a hatásokat elemző tanulmányok ismerete nélkül nagyon nehéz megítélni ennek az adómentességnek az előnyeit, de félő, hogy a költségvetési és a népesedéspolitkai hatásait összehasonlítva egy alacsony hatékonyságú eszközről lesz szó. Kiemelendő ugyanakkor szerinte, hogy a mentesség által megszerzett jövedelem rövid távon segítség lesz a háztartások számára, azonban az így kieső adóbevételeknek egy jelentős része fog a kevésbé vagy egyáltalán nem rászoruló családoknak jutni.
Ezermilliárdok fognak hiányozni tartósan a büdzséből
A 4 gyermekes anyák szja-mentessége a bevezetésének első évében 22 milliárd forintos bevételkiesést okozott, mára ez a 2025-ös költségvetés előirányzata szerint 52,5 milliárd forintra hízott. Jól látható tehát, hogy ez a kiesés évről évre nő és tartósan hiányzik a büdzsé bevételi oldaláról, ezért mondható rendkívül jelentős gazdaságpolitikai lépésnek az, hogy a kormány több lépésben ugyan, de komoly mértékben kiterjeszti az szja-mentességre jogosultak körét. De mégis hányan élhetnek majd a kedvezménnyel? - merülhet fel a kérdés jogosan. Alapvetően ettől függ ugyanis, hogy a kormány 2025 októberétől kezdődően hány száz és ezer milliárd forintokról mond le tartósan a családok érdekében.
Azt már 5 évvel ezelőtt bemutattuk (amikor még csak lehetőségként merült fel a 3 gyermekes anyák szja-mentessége) számításaink alapján, hogy egyértelműen látszik, hogy a gazdagabb családoknak jelent igazi előrelépést a 3 gyermekes családok szja-mentessége. Főleg igaz ez annak fényében, ha azt feltételezzük, hogy a kiterjesztés is a 4 gyermekes szja-mentesség szabályaihoz hasonlóan megy végbe, vagyis a családban az apa érvényesítheti a családi adókedvezményt (személyi jövedelemadójából és járulékaiból), ez azon családoknál működhet, ahol megvan hozzá a megfelelő nagyságú jövedelem.
A költségvetési hatás becsléséhez tudni kell, hogy hány 2 és 3 gyermekes család van ma Magyarországon és ezekben a családokban mennyire aktívak az édesanyák. Korábban már kiemeltük, hogy növeli a költségvetési hatásokat, hogy a 4 gyerekesekhez képest a háromgyerekes nők nem csak nagyobb arányban jelennek meg, de több ideig is vannak ott jelen. Ennek oka, hogy a gyerekvállalás és nevelés időszaka rövidebb, illetve a munkába állás lehetősége is (valamivel) nagyobb. A nagyobb érintett kör, a több munkajövedelem, a hosszabb ideig tartó érintettség összességében azt is jelenti, hogy az szja-mentesség háromgyerekesekre, valamint kétgyermekesekre való kiterjesztése nagyságrenddel nagyobb összeget hagy a családoknál. mint a 4 gyermekeseknek járó adómentesség.
Az MNB elemzői 2022-ben, az akkor béradatok mellett azt becsülték, hogy 2023-ban a 3 gyermekes anyák szja-mentessége 100 milliárd forintnyi költségvetési hatást jelentene. Azóta a bértömeg három év alatt jelentősen emelkedett, ezért a hatás is nagyobb, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ennek kapcsán részletezte, hogy a 3 gyermekes anyák októbertől induló szja-mentessége 250 ezer anyát érint és 170 milliárd forintjába kerülhet a költségvetésnek.
A 2 gyermekes anyák számára vonatkozóan több becslés is megjelent az elmúlt napokban, amelyek a 600 - 700 ezres, valamint a 900 ezres - 1 millió fős érintetti létszámot említették. Hivatalos kormányzati becslés erre vonatkozóan még nem érkezett, de a fenti számok alapján megközelítő számításokat lehet végezni. A nők esetében a bruttó átlagkereset 586 ezer forint volt a tavalyi negyedik negyedévben a KSH adatai szerint. Az átlagbér szintjén tehát havi 88 ezer forintot jelent az szja-mentesség alkalmazása. Amennyiben az átlagbérrel szorozzuk fel az elérhető létszámot (600-700 ezer vagy 900 ezer és 1 millió fő), akkor az egy teljes évre vonatkozó költségvetési hatás 630 és 1050 milliárd forint között mozog a teljes érintetti körre.
Azt is érdemes kiemelni, hogy a családok szintjén jelentős (18%-os) jövedelemjavulás történik az szja-mentesség alkalmazása során. Vegyünk egy konkrét példát: 3 gyermekes édesanya 590 ezer forint bruttót keres havonta, és idén októbertől hozzájut az szja-mentességhez. Akkor ő nettó módon 88 500 forinttal jár jobban hatonta, vagyis idén 265 500 forinttal javul a jövedelmi helyzete, és 2026-ban ugyanilyen bruttó bér mellett 1 millió 62 ezer forinttal marad nála több pénz éves szinten. Ehhez azonban nagyon fontos hozzátenni, hogy ez abban az esetben számolható így, ha az apa a három gyerek után járó adókedvezményt teljes egészében igénybe tudja venni.
Amennyiben ez a mentesség változatlan formában fennmarad, akkor ez az éves többletjövedelmi hatás forintban kifejezve évről évre növekedni fog a bruttó bér emelkedésével párhuzamosan (százalékosan kifejezve természetesen stabil marad). Egy 2 gyermekes, hasonló összeget kereső dolgozó anya esetében a pontos hatást még nem tudjuk megbecsülni, ugyanis 2026-tól lépcsőzetesen kaphatják meg a mentességet az érintettek. Ha viszont a családi adókedvezmény duplázásának megvalósításából (2 év alatt), vagy a 13. havi nyugdíj visszahozatalának módszeréből indulunk ki (4 év alatt), akkor a lépcsőzetesség azúttal is azt jelentheti, hogy a kormány 2 gyermekes anyák szja-mentességét több év alatt építi be az adórendszerbe, például 2, 3 vagy 4 év alatt. De az sem kizárt a 13. havi nyugdíj példáját látva, hogy a költségvetés aktuális állapota és a politikai célok mentén menet közben is változhat a 2 gyermekes anyák szja-mentességének bevezetése.
A nyugdíjasok sem maradnak ki
A nyugdíjasoknak beígért áfa-visszatérítés kapcsán Fajcsák Gábor kiemelte, hogy többfajta kivitelezési lehetőség van erre, de a részletek még nem ismertek.
Kérdés, hogy mekkora adminisztrációval fog ez járni,
szükség lesz-e dokumentálásra, az érintetteknek kell-e számlákat gyűjteniük, vagy a kiskereskedelmi láncok fogják ellenőrizni a nyugdíjas igazolványokat. A másik megoldás, hogy egyfajta alanyi jogon járó, megbecsült támogatási összeg lesz ez a nyugdíjasok számára, viszont ez esetben ezt a megoldást nem is lehetne klasszikus áfa-visszatérítésnek nevezni.
Megemlítette azt is, hogy ez – amennyiben a zöldség -gyümölcsökre terjed ki az áfakedvezmény - jellemzően egy nyugdíjas számára havi szinten néhány ezer forint többletjövedelmet jelenthet. "Ha hivatalos formában, dokumentálva kezeli ezt le egy rendszer, akkor annak jelentős adminisztrációs költségei lesznek pénzben és munkaidőben az államigazgatás, a gazdasági társaságok és a magánszemélyek oldalán egyaránt. Felmerül a kérdés, hogy vajon ez megéri-e, nem lehetne-e ezt is hatékonyabban megvalósítani. Ennél már sokkal egyszerűbb lenne a 13. havi nyugdíjhoz hozzácsapni még egy fix összeget, ami éves egyszeri kifizetésként mindenki számára kedvezőbb" - jegyezte meg az RSM partnere.
Külön felhívta arra a figyelmet, hogy ha a megoldás többlet adminisztrációs terhekkel jár, akkor az a már amúgy is relatív magas magyarországi adminisztrációra rakódik rá, ami versenyhátrányt jelent a hazai gazdasági szereplőknek és nem feltétlenül támogatja a magyar gazdaság felpörgetésének célját.
Cash is king
Kevesebb szó esik róla, de az adópartner szerint jelentős hatása lehet a készpénzre vonatkozó új szabályozásnak. (A miniszterelnök bejelentése szerint alkotmányban garantálják a készpénzhez való jogot. A készpénz használata nem szokás, hanem jog. Lázár János törvényjavaslatot fog beterjeszteni.) "Az elmúlt évtizedben hatalmas eredményeket ért el a kormányzat az üzleti életben, az online számlázással, az online pénztárgépek alkalmazásával az áfarés látványosan csökkent, a fekete és szürkegazdaság visszaszorult, az állam hozzájutott a neki járó adóbevételekhez. Az adóvisszaélések elleni küzdelemben a készpénzhasználat túlzott támogatása nem tűnik éppen optimális lépésnek" - jegyezte meg Fajcsák Gábor.
A bankok elkerülésére ma már van más elérhető megoldás – hívta fel a figyelmet a szakember –, a kriptovaluták. "Nagyon sok állam vizsgálja a saját kriptovaluta létrehozásának lehetőségét, amely a megfelelő módon bevezetve, komoly alternatívája lehetne a készpénznek és a banki számlapénznek egyaránt, miközben a forgalma ellenőrizhető is lenne bizonyos feltételek mellett" - mondta Fajcsák Gábor.
Mi lesz így a költségvetéssel?
Érdemes ketté bontani ennek a kérdésnek a megválaszolását. Egyrészt hogy mi történik az idei büdzsével és mi lesz a 2026-ossal, majd ezt követő költségvetésekkel. A 2025-ös büdzsét a parlament tavaly év végén fogadta el, és jól láthatóan a kormány már alig két hónap eltelte után felülírja azt. Ezek a családtámogató intézkedések így értelemszerűen nem is lehetettek benne az idei büdzsében, így adódik a kérdés: miből finanszírozza ezt a kormány.
Orbán Viktor azzal érvelt, hogy "ez óriási kiadás, de a nekilendülő gazdaság, a vállalkozásokat támogató programok és a teljes foglalkoztatás együtt képes megtermelni ezt az összeget úgy, hogy közben a költségvetési hiány és az államadósság is csökken". Vagyis abban bízhat a kormány, hogy a tervezettnél jobban fog alakulni a magyar gazdaság helyzete (részben épp az ilyen gazdaságélénkítő lépések hatására is), ám az elmúlt 1-2 hónapban épp ezzel ellenkező hírek érkeztek a gazdaságról (például a 3,4%-osra tervezett GDP-növekedést a szakértők mára inkább 2-2,5%-ra várják, illetve a vártnál magasabban alakuló infláció a mai költségvetési szerkezetben szintén inkább terheli, mintsem könnyíti a büdzsét). Ez alapján nem gondoljuk, hogy az elmúlt 1-2 hónapban növekedett volna a 2025-ös költségvetés mozgástere, vagyis jelen állapotában a költségvetés ezt a lazítást nem bírná el. Abban bízhat viszont a kormány, hogy mivel ezek a bevételkiengedések az év második felében érkeznek, addigra javul a költségvetés helyzete. Ha ez nem következik be, akkor vagy adóbevételnövelésre/kiadáscsökkentésre szorul majd és/vagy elengedi az idei hiánycélt. 2025-ös hatások számszerűsítése:
- 3 gyermekes anyák 3 hónapra járó szja-mentessége 40-45 milliárd forint körül lesz.
- Nyugdíjasok áfa-visszatérítése néhány 10 milliárd forintot jelent majd.
- Ha a csed és a gyed szja-mentessége még idén életbe lép, akkor az néhány milliárd forint egyenlegromlással jár.
Ez alapján nem egetrengető az idei lépések költségvetési egyenleget rontó hatása, kigazdálkodható is lehet, nagy kérdés ugyanakkor, hogy az előre nem tervezett, fiskális egyensúlyra negatívan ható tényezők ezt az összeget mennyire nagyítják fel.
A 2026-os költségvetésre gyakorolt hatásokat egyelőre csak nagy bizonytalanság mellett lehetne megbecsülni. 170 milliárd forint feletti kiesés a 3 gyermekesek szja-mentessége miatt, 10 milliárd forint kiesés a csed és a gyed szja-mentessége miatt, néhány tízmilliárd forintban mérhető áfa-kiesés a nyugdíjasoknak adott juttatás miatt, és a legnagyobb ismeretlen az egyenletben, hogy milyen arányban kapják kézhez jövőre a 2 gyermekesek az szja-mentességet. Nem azt mondjuk, hogy ezt lehetetlen összehozni a 2026-ös költségvetésben, de kijelenthető: nem lesz könnyű feladat az új intézkedések fiskális hatásainak helyet csinálni, főleg annak fényében, hogy az idénre tervezet 3,7%-os hiánycél után jövőre a kormány 2,9%-os deficitet szeretne elérni.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
