A JP Morgan vezérigazgatója, Jamie Dimon hétfőn arra figyelmeztetett, hogy a bank mintegy 1 milliárd dolláros veszteséget szenvedhet el az oroszországi kitettségén – írja a Reuters.
Először erős félelem és túladottság, aztán kisebb megnyugvás jellemezte a befektetési piacot márciusban. A Portfolio havi portfólió-ajánlóiban a hazai szakemberek inkább a biztonságra törekednek most, jelentősebben emelkedett a pénzpiaci befektetések súlya, míg a részvényektől inkább távol tartják magukat. Sok még a lehetséges kockázat, a portfóliómenedzserek úgy látják, a háború hatása hosszabb távon is elhúzódik, miközben a világ jegybankjai is kényes helyzetben vannak: szigorítaniuk kellene, de ha túl nagyot lépnek, könnyen recesszió lehet a vége.
Több éves mélypontra zuhant a japán jen árfolyama a dollárral szemben, és a japán kötvényhozamok is emelkedésnek indultak. A jen gyengülése már tavaly elkezdődött a japán jegybank és a nyugati nagy jegybankok eltérő monetáris politikai pozíciója miatt, de az igazi zuhanás a héten jött. A Bank of Japan ugyanis bejelentette, hogy korlátlan mennyiségben fog tízéves kötvényeket vásárolni, hogy mesterségesen lent tartsa a kötvényhozamokat. Mindez akkor történik, amikor a külső inflációs nyomás egyre erősödik, a többi jegybank pedig erőteljes szigorítást tervez. Úgy tűnik, a jegybank továbbra is elkötelezett a hozamgörbe-kontroll precíz menedzselése mellett, holott a világ az előző évekhez képest nagymértékben megváltozott. A jövő bármit hozhat, de egyelőre úgy tűnik, saját maguknak állítanak csapdát a japánok, és pont azt a hibát követik el, amit a Fed pár hónappal ezelőtt.
A világ egyik legjelentősebb befektetési alapkezelője szerint egyre nő a kockázata, hogy a gazdaságban az 1970-es évekhez hasonló ár-bér spirál alakul ki.
Az orosz-ukrán háború csak rátett még egy nagy lapáttal a sok esetben már tavaly elkezdődött árupiaci áremelkedésekre, az ebbe a piacba fektető magyar árupiaci alapok pedig sokat profitáltak már most is: van olyan alap, amely március végén 40% feletti hozamnál jár, de a 30% körüli teljesítmény sem ritka. Kérdés persze, meddig tart még ki az árupiacok jó szereplése, érdemes azonban különválasztani a nyersanyagokba és aranyba fektető alapokat.
Márciusban a hazai feldolgozóipar beszerzésimenedzser-indexe 57,6 pontra ugrott. Az 50 pont felett növekedésre utaló konjunktúramutató így erős feldolgozóipari lendületről számol be, igaz, az index az utóbbi időben annyira volatilissé vált, hogy bátor következtetéseket nehéz lenne levonni belőle. Az alindexek mindenesetre nagyon erősek, ami a cégvezetők optimizmusáról árulkodik.
A háború miatti szankciók negatív hatásokat fejtenek ki mind az európai, mind pedig a magyar gazdaságra, a tavalyi, több mint 7 százalékos gyarapodás után az idén is 3-4 százalékkal bővülhet a hazai GDP - mondta Varga Mihály a Figyelő hetilapban csütörtökön megjelent interjúban. Pár hónap alatt tehát lefeleződött a kormány idei évi növekedési előrejelzése.
Erős nyarat vár a Ryanair vezérigazgatója, Michael O’Leary, véleménye szerint utazni akarnak az emberek, függetlenül a háborús helyzettől, a magas olajártól vagy az inflációtól.
Éppen csak elkezdett normalizálódni a világ a koronavírus-járvány után, már bátran lehetett tervezgetni a nyaralásokat, amikor kirobbant februárban az orosz-ukrán háború, újabb sokként hatva a világ légiközlekedésére. Az olajárak elszálltak, ami nem jó hír a még mindig veszteségekkel küzdő szektornak és nem jó hír a repülni vágyóknak sem, hiszen könnyen lehet, hogy magasabb repülőjegyárak jönnek.
A német kormány gazdasági tanácsadója szerint az orosz-ukrán háború és annak nyomán kivetett szankciók hatására a német gazdaság recesszióba süllyedésének jelentős a kockázata.
Kétszámjegyű emelkedést lehetet látni az amerikai részvénypiacon az elmúlt két hétben, de még korai örülni, ez akár egy medve piaci rali is lehet, ami további, jelentős eséseknek ágyazott meg – véli a Bank of America elemzője.
Londoni makrogazdasági elemzők szerint várhatóan a közép-európai EU-gazdaságok idei növekedési ütemét is lassítják az ukrajnai háború átszűrődő hatásai. A hatást
A Berlini DIW gazdaságkutató intézet kalkulációi szerint a koronaválsághoz mérhető recessziót okozna és a GDP-növekedés mértékét hosszú ideig fékező hatással lenne a német és az európai gazdaságra az orosz energiahordozók importjának leállítása.
Az IMK gazdaságkutató intézet prognózisa alapján a kedvezőbb forgatókönyv szerint a GDP-növekedés lassulásával, a magas kockázatú forgatókönyv szerint viszont teljesítménycsökkenéssel néz szembe az idén a német gazdaság az ukrajnai háború miatt. Energiaembargó esetén viszont mély recesszióval kell számolni.
Erőre kaptak idén a szállítmányozási vállalatok részvényei, ami jó hír a szélesebb körű amerikai gazdaságra nézve indikátor-jellegük miatt, ez pedig fűtheti a további részvénypiaci emelkedést – írja a The Wall Street Journal.
Az S&P Global Rating nemzetközi hitelminősítő szerint a szigorú nemzetközi szankciók és a nyugati vállalkozásokkal kialakított kapcsolatok megszakadása az orosz gazdaság mély recessziójához vezet az idén.