Az egyébként is magas elemzői várakozásokat meghaladó, 472 millió eurós negyedik negyedéves adózott eredményről számolt be ma reggel az osztrák Erste Group. Az új rekordot jelentő 1,9 milliárd eurós éves profitból Magyarország 156 millió eurót hozott. A tavalyi jó év után bizonytalan év elé néz a bankcsoport: „a jelenlegi ukrán válság megjósolhatatlan következményekkel jár Európa egészére nézve” – vélik a banknál, amely egyébként nincs jelen Oroszországban és Ukrajnában, így közvetlenül nem érinti a háború.
Folytatódott a növekedés a Richternél a negyedik negyedévben, az árbevétel és az adózott eredmény korábban nem látott szintre emelkedett. A rekordprofit annak köszönhető, hogy a forgalomnövekedés mellett javultak a profitráták, az adózott eredményt megdobta továbbá, hogy a pénzügyi soron jelentősebb pozitív eredményt könyvelt el a Richter – derül ki a cég ma hajnalban közzétett gyorsjelentéséből. A Portfolio elemzői konszenzusát minden szinten felülteljesítette a gyógyszergyártó, az adózott eredmény a legoptimistább elemzői várakozást is meghaladta. Az orosz-ukrán háború hétvégi fejleményei azonban beárnyékolhatják az erős számokat a hétfői tőzsdei kereskedésben, tekintve, hogy Oroszország a Richter második legnagyobb piaca és a rubel jelentős gyengülése nem kedvez.
Jogosnak tűnt a szakma korábbi félelme, miszerint az szja-visszatérítés el fogja tántorítani a nyugdíjra gyűjtők egy részét a nagyobb pénztári befizetésektől, azonban a számok nem ezt mutatják: a tavalyi utolsó negyedévben rekordra szokott az egyéni befizetések aránya az önkéntes pénztáraknál, és az új belépők aránya is nagyon meglódult.
A feltűnően magas magyarországi, koronavírus okozta halálozási adatok megdöbbentőek. Érdemes őket összevetni egy korábbi nagy járvány, a spanyolnátha adataival. Tíz ország összehasonlítható adatainak elemzésével próbálunk választ találni a különbségekre.
Az Északi Áramlat gázvezetékek története szinte a kezdetektől szorosan összefügg az orosz-ukrán politikai-gazdasági kapcsolatok alakulásával. Oroszország számára a mai napig az energiaexport jelenti a legfontosabb bevételi forrást, Ukrajna pedig jól keresett a rajta áthaladó szállítmányokon, e téren folytatott együttműködésük tehát kölcsönösen előnyösnek tűnt. A két ország közötti politikai összhang megbomlásával azonban új korszak kezdődött az egész európai energiaellátást alapjaiban meghatározó történetben, az elmúlt napok történései pedig a jövő kilátásait is bizonytalanná teszik.
Csütörtök reggel jelentette be Vlagyimir Putyin, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, a hírre pánikszerű eladások zajlottak a tőzsdéken, a hangulat azonban nap végére jelentősen javult, sőt, az amerikai tőzsdéken ritkán látható fordulat jött, nagy esésből nap végére már emelkedni tudtak a vezető részvényindexek. A fordulatban szerepet játszik a jelentős túladottság, de az is, hogy a befektetők már a konfliktus előtt elkezdték beárazni az esetleges háború esélyét, és kicsit kiforgatva a tőzsdei mondást, "sell the rumor, buy the news" alapon vettek bele a piaci szereplők az esésbe. Közben azzal kapcsolatban érkeztek hírek, hogy készek tárgyalni a kialakult helyzetről az oroszok és az ukránok, erre hirtelen emelkedéssel reagáltak a tőzsdék.
Az ukrajnai helyzet fokozódását követően sok befektető kíváncsi arra, hogy a nagyvállalatoknak mégis mekkora kitettsége van Oroszországban és Ukrajnában. A jó hír az, hogy az orosz/ukrán vállalati kitettség többnyire korlátozott, és csak néhány ágazatra - főként az alapanyaggyártókra és az energiaszektorra - koncentrálódik.
A komoly tőkepiaci zuhanás közepette bár nem lehet klasszikus menekülőeszközként hivatkozni rájuk, de jól állják a sarat a legjelentősebb amerikai hadiipari vállalatok részvényei. A háború kitörése akár közvetlenül is kihathat a hadiipari cégek megítélésére, ennek következtében egyre több befektető fordulhat a szektor felé 2022-ben - aki pedig az orosz-ukrán konfliktus újbóli fellángolása apropóján bevásárolt a vállalatok részvényeiből, az kimondottan jól járhatott.
A járványhelyzetben a transzplantációk és az azokhoz szükséges megfelelő donorok keresése lelassult, sőt, sokszor szünetelt, így a magyar tulajdonú Omixon Biocomputing Kft. reagálva a piaci igényekre, egy új, egylépéses PCR-tesztet fejlesztett ki.
Az orosz-ukrán krízis nem kis riadalmat idézett elő a tőzsdéken, és bár a pánikszerű esések után ugyan visszapattanhatnak az árfolyamok, az bizonyos, hogy volatilis időszakra kell felkészülni. Ez pedig a történelem során mindig arra késztette a befektetőket, hogy a nemesfémek piacán keressenek menedéket, ami jelentős árfolyamemelkedést hozhat az arany piacán, amelyre már tavaly is akkora volt a kereslet, hogy a kereskedők sokszor nem tudták kiszolgálni az igényeket. Ukrajna megszállása pedig most rárakott egy lapáttal az inflációs félelmek miatti egyébként is magas keresletre.
Egyre gyorsuló ütemben bővül a hazai építőanyagok forgalma, amely várhatóan a közeljövőben is folytatódik majd. Az elmúlt években jelentős növekedést megélt DIEGO várakozásai szerint idén minimum 250-300 ezer lakás felújításába is belekezdhetnek a magyarok részben az otthonteremtési támogatás, részben a jelentős állami transzferek miatt. A GKI kutatása szerint a magyar lakásállomány 13 százalékát tervezik felújítani idén és áthúzódva jövőre. Ez összességben 500 ezer lakást érinthet. A rohamos bővülés tehát nem áll le, a DIEGO ezért mintegy 2 milliárdos beruházással új, automatizált raktár fejlesztés indítását tervezi még az idén.
Mindenkit meglepett, hogy a jegybank már 8% feletti inflációt vár februárra, és még a következő hónapokban is gyors lehet a pénzromlás. Ez ellentmond annak az eddig széles körben elfogadott várakozásnak, hogy túl vagyunk a csúcson, a következő időszak pedig az infláció ereszkedéséről szól majd. A rossz hír az, hogy még a gazdaságra rendkívül káros árstop-intézkedésekkel sem sikerült ezt elérni.
A menedzsment saját, januárban adott várakozásait is felülteljesítette a Masterplast 2021-ben – derül ki a vállalat ma reggel közzétett gyorsjelentéséből. A bevétel és a profit nagyot emelkedett, részben az építőipari értékesítésnek köszönhetően, javult a vállalat építőipari gyártóegységeinek kapacitáskihasználtsága és hatékonysága, valamint az egészségügyi flíz és késztermék gyártás lassú felfutása is hatott a negyedéves eredményességre. A Masterplast árfolyama nagy eséssel nyitott, de ma reggel a fundamentumok kevéssé hatnak, az ukrán háború miatti széles körű piaci zuhanás áll a lejtmenet mögött.
Erős volt a tavalyi negyedik negyedév a Magyar Telekomnál, de ez most nem igazán fontos, mert érkeztek ennél izgalmasabb hírek is a vállalattól: emelkedik idén a részvényesi javadalmazás, de ami ennél is nagyobb dobás, jön az új részvényesi javadalmazási politika.
Az elmúlt hetekben elsősorban az orosz-ukrán helyzettel kapcsolatos hírek határozták meg a piaci hangulatot, ma is zajlanak az események: nemrég rendkívüli állapotot hirdettek ki Ukrajnában, emellett az ukrán parlament megszavazta, hogy engedélyezik a civilek számára a fegyverviselést és megkezdődött a tartalékosok behívása is az országban. A piacok azonban a hétfői komoly esés és a tegnapi pánikszerű piacnyitás után megnyugodni látszanak, többnyire jó hangulatú kereskedést láthatunk a konfliktus eszkalálódása közepette, bár a magyar tőzsde a nap végére lefordult. Ma megérkezett az EU-s inflációs rangsor is, a 7,9%-os januári éves magyar infláció a hatodik legmagasabb volt Európában, azaz öt országban még a magyarnál is jelentősebb áremelkedést tapasztalnak a fogyasztók. Itthon is zajlanak az események, nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette tegnap a kormány az Antenna Hungária és a 4iG tavaly augusztusban bejelentett összefonódását - a hírre kifejezetten hevesen reagáltak a befektetők, jelentős a plusz a 4iG részvényénél.
A tőzsdék azonban nem nyugodtak meg: ahogy egyre nagyobb esélye látszott annak, hogy nyílt háborúba torkollik az ukrán-orosz krízis, úgy lettek egyre borúsabbak a befektetők. Végül a hazai és az európai tőzsdék többsége is eséssel zárt. A tengerentúli részvénypiacokon csak a nyitóértékek alapján tűnhetett úgy, hogy ezúttal nem csökkennek az árfolyamok, ám a nap végére csúnya vörösben úsztak az indexek.
Nem titok, hogy az egyes nyersanyagok ára az elmúlt időszakban ugrásszerűen megnőtt, igaz ez többek között az acélra is, ráadásul az energiaárak is elszálltak, ez pedig közvetlen hatással van a Rába működésére. A költségoldalra nehezedő nyomás meglátszott a cég negyedik negyedéves számaiban is, hiszen ugyan az árbevétel 2019 eleje óta a legmagasabb szintre ugrott, azonban az EBITDA és a profit is jelentősen csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest.
A londoni Heathrow repülőtér utasainak száma a 2021 decemberével zárult pénzügyi évben 50 éve nem látott mélypontra esett vissza. A repülőtér üzemeltetőjének szerdai bejelentése szerint tavaly 19,4 millió utast szolgáltak ki, 12,3 százalékkal kevesebbet a 2020-as 22,1 milliónál. A világjárvány előtt a Heathrow repülőtéren évente átlagosan 80 millió utas fordult meg.
Ismét az AutoWallisnak ítélte a Budapesti Értéktőzsde szakmai zsűrije „Az év alaptőke-emelése” díjat a BÉT Legek 2021 díjátadón, miután a magyar tőzsde autós vállalata tavaly minden előzetes várakozást felülmúlva zárta nyilvános részvénykibocsátását.
Alaposan felforgatta a pandémia a munkaerőpiacot, de szépen lassan minden visszatér a régi kerékvágásba – mondta Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója.
Március 16-án tartja éves rendes közgyűlését a DM-Ker, amelyen a beszámolók elfogadása mellett szavazhatnak a részvényesek az osztalékpolitikáról, a munkavállalói résztulajdonosi programról és saját részvény vásárlásokról is. Az előterjesztések mellett ugyancsak nyilvánosságra hozta a társaság az éves beszámolóját, melyből többek között kiderül, hogy a DM-Ker adózott eredménye több mint 75 százalékot emelkedett 2021-ben az egy évvel korábbi időszakhoz képest, árbevétel soron is jelentős, 40 százalék feletti bővülést könyvelt el a vállalat.
