A következő három évben tíz-húsz százalék annak esélye, hogy Magyarország valóban lépéseket tesz az Európai Unióból való kilépés felé – mondta a Portfolionak adott exkluzív interjúban Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza. A szakember a múlt héten mindenkit megdöbbentett azzal a jóslatával, hogy jövőre akár az EU-kilépés mellett is dönthet a magyar kormány, ennek hátteréről kérdeztük most.
Amikor Jelasity Radován 2011-ben az Erste Bankhoz érkezett, a devizaalapú finanszírozás gyakorlatilag sokkos állapotban tartotta az országot. Mára viszont fekete bárányból sztárország lettünk, a rekord ütemben bővülő Erste pedig „városibb” és digitálisabb bank lett olyannyira, hogy mobilbankot használó ügyfelei száma az elmúlt egy évben csaknem megduplázódott. Az Erste Bank elnök-vezérigazgatójával a befektetői elvárások és a Növekedési Kötvényprogram mellett a MÁP+ és a babaváró hitel hatásairól is beszélgettünk.
Nagyon megfogyatkozott mára a bankok által eladni kívánt követelésállomány, és a követelések megbízással végzett kezelése is visszaszorult – mondja a Portfolio-nak adott interjújában Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója. A még piacra kerülő követeléseket egyes szereplők irreális áron vásárolják meg, ami egy gazdasági visszaesés esetén súlyos kérdéseket vethet fel a vevőknél. Bár a jogszabályi követelmények hatalmasat szigorodtak, még mindig nagy szükség lenne a követeléskezelői piac tisztulására.
Nem akar minden szolgáltató a szuperállampapír elsődleges forgalmazója lenni, ráadásul nagyon sok bank kiszolgáltatott helyzetbe navigálta magát a MÁP+ eladásával, így kérdés, mit hoz a következő év – árulta el Parádi-Varga Tamás, az SPB Befektetési Zrt. vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban, aki szerint ha valaki év elején MÁP+ helyett hosszú lejáratú dolláros állampapírt vett, közel 32%-ot is tudott keresni rajta. Kitért arra is, milyen a befektetési világ két évvel a MiFID 2 bevezetése után, hogyan lehet felismerni egy jó privátbankárt és milyen befektetési alapokat kellene piacra dobni ahhoz, hogy Magyarországon is legyen értelme a független tanácsadásnak.
Tervezési szinten már a világon mindenhol ismerik, a kivitelezésben és az üzemeltetésben azonban még bőven van tere a BIM módszertan alkalmazásának, hogy általa hatékonyságot növeljenek, minőséget javítsanak, illetve időt takarítsanak meg és költségeket csökkentsenek. Az építőipar ilyen szintű – azaz átfogó - digitalizációja ugyanakkor megfelelő szaktudást és újfajta szakértőket is igényel, amiben Magyarország még igazán gyerekcipőben jár. Az építőipar és a BIM jövőjéről beszélgettünk Reicher Péterrel, a Graphisoft SE régió igazgatójával.
Idén lett 20 éves a WING Zrt.: a cég folytatva az elmúlt évek aktív fejlesztési és befektetési stratégiáját, a közelmúltban elindította a Liberty irodaház építését, megvásárolta a Siemens Gizella úti telephelyét, az Infopark három irodaházát, illetve a Telekom régi, Szerémi úti épületét. Letették az evosoft-székház alapkövét, elindították a harmadik lakópark-fejlesztésüket, és egyszerre három projekttel beszálltak a budapesti szállodapiacra. Mindezen felül saját facility management céget tulajdonolnak és beléptek a lengyel ingatlanpiacra is. Ezekről és az aktuális ingatlanpiaci eseményekről kérdeztük Noah M. Steinberget, a WING Zrt. elnök-vezérigazgatóját.
Skizofrén az a helyzet, hogy a világszínvonalú készülékeket gyártó hazai egészségipari gyártók itthon kevesebb mint 20 százaléknyi részesedést érnek el - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika tulajdonosa. A cég egyébként már 100 országban értékesíti termékeit és már Afikában tervezi megalapozni a jövőjét, valamint Indiában építi fel piacát. Arra is figyelmeztet azonban, hogy a további sikerekhez az kell, hogy a hazai tendereken a magyar cégek azonos feltételekkel tudjanak pályázni, mint a nagy külföldi konszernekből álló beszállítók. A társaság ügyvezetőjétől azt is megtudtuk, hogy milyen új készülékek értékesítését indítják el a közeljövőben és az egyelőre kísérleti fázisban lévő ígéretes fejlesztésről is beszélt.
Komoly terveket szövöget az egészségiparban érdekelt egri központú, magyar családi tulajdonban lévő Sanatmetal, amely a saját szegmenségben a legnagyobb 20 európai vállalat közé tartozik. Farkas Józseftől, a társaság ügyvezető igazgatójától azt is megtudtuk, hogy a legutóbbi oroszországi gyárnyitás után, valamint az implantátum-szegmens mellett a diagnosztika területén erősítenek. A cég vezetője szerint jelentős konszolidáció várható az európai piacon az orvosi eszközökre vonatkozó szigorúbb rendelet és a folyamatban lévő generációváltás miatt, és ebben a környezetben a cég nem zárja ki a felvásárlások lehetőségét. Jelenleg is 2-3 ilyen akvizíció felmérése zajlik.
Idén eddig a részvényalapok mentek a legnagyobbat a befektetési alapok között, aki orosz vagy nemzetközi részvényalapba fektetett, akár 30-40%-ot is kereshetett a pénzén. Megkérdeztük a legjobban teljesítő alapok portfóliómenedzsereit, minek tudható be a jó teljesítmény, hogy látják a piaci folyamatokat és a közeljövőt most, hogy itt a szuperállampapír. Van, aki szerint nincs még egy olyan ország, ahol az államcsőd kockázati szintjéhez képest ilyen magas hozamot tud a lakosság elérni az államkötvényekkel, mint nálunk. A Hold, az OTP és az Aegon Alapkezelő portfóliómenedzserei elárulták azt is, mibe érdemes fektetni jövőre.
Abszolút kereslet-orientálttá vált a korábban kínálat-alapú foglalkoztatás Magyarországon. A piaci trendek szerint a munkaadók keresik a munkavállalót, és nem fordítva. A régi módszerek már nem működnek. „Az, hogy adunk valakinek egy jó bért, és jók a munkakörülmények, az alap. Teljesen komplex változásra van szükség a cégek részéről, ha meg akarják tartani a jó munkavállalókat” – mondta a Portfolio-nak Nyisztor József, a Training360 Kft. ügyvezetője és a munkaerőfejlesztés szakértője, aki többek között arról is beszélt, hogy ma már jó, ha egy cégnél 3-5 évre terveznek a munkavállalókkal, a 10 éves időtáv már beláthatatlan.
Az elkövetkező években komoly változások várhatók az ügyvédi irodák piacán, amely egyre nagyobb nyomás alá kerül a változó ügyféligények, a technológia változások és az új szabályozások hatására. Miközben az ügyfelek már nem érik be a hagyományos ügyvédi szolgáltatással, hanem iparágspecifikus, stratégiai megoldásokat várnak, amiért egyre kevésbé hajlandók a korábbi – óradíjas – konstrukcióban fizetni, addig az újabb ügyvédgeneráció már másképp dolgozik, és kevéssé lehet őket hétvégézéssel, napi 12-14 órás munkával a pályán tartani. A Kinstellar ügyvédi iroda vezető partnereit, Andrékó Csillát és Ferenczi Kristófot kérdeztük, milyen válaszaik lehetnek az ügyvédi irodáknak a piac kihívásaira, mik a legújabb trendek, és hogyan alakítja át a szakmát - és a Kinstellar piaci stratégiáját - a digitalizáció.
A fejlett országokban nem leszokási folyamat megy végbe a dohánytermékek esetében, hanem egy átszokási folyamatnak vagyunk a szemtanúi, az új típusú termékeket választják a fogyasztók, az e-cigarettát és a hevített dohánytermékeket. És ez tapasztalható Magyarországon is, az új dohánytermékek törnek előre, főleg a fiatalok körében - tudtuk meg Kovács Gábortól, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatójától és Cselkó Zsuzsától, az intézet osztályvezetőjétől. A Ne gyújts rá világnap alkalmából készített interjúban a szakértők a zéró tolerencia fontosságát hangsúlyozták a nikotonbevitel kapcsán és kiemelték, hogy az e-cigaretta bizonyítottan káros az egészségre, valamint nem igaz az az állítás, hogy az új termékek segítenek a leszokásban. Az intézet vezető munkatársai lehetséges új dohányzásellenes javaslatokat is megfogalmaztak: szigorúbb hatósági ellenőrzés a cégek marketingtevékenységére vonatkozóan és a jövedéki adó emelése a hevített dohánytermékek esetében.
Az MKB az elmúlt hónapokban teljesen átalakította a bankkártya-portfólióját: az elsődleges cél az volt, hogy a kártyákhoz kapcsolódó szolgáltatásokat fejlesszék. A fejlesztések egyik legfontosabb eleme, hogy Magyarországon elsőként az MKB Banknál igényelhető Mastercard World Elite bankkártya. Eölyüs Endrével, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatójával többek között arról beszélgettünk, miért most jött el a prémium célcsoportra szabott kártyák ideje, milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe az ügyfelek, és hogy hogyan zajlott a plasztik fejlesztésének folyamata.
A világ egy ötvenéves ciklus végénél tart, és hamarosan sok minden visszaköszön majd az időszak elejéről – véli Steen Jakobsen. A Saxo Bank vezető közgazdásza szerint részben ezek a folyamatok menthetik meg a demokráciát. A szakértő szerint a következő ötven év nagyobb változásokat tartogat, mint amit megszoktunk, ehhez pedig Európának is alkalmazkodnia kellene, elsősorban egy vízióra lenne szüksége az új világrendben. Ez az új világrend pedig várhatóan 2040-re kialakul majd, és elsősorban az Egyesült Államok és Kína küzdelme határozhatja meg.
Elsőre meglepőnek tűnő, de a számok alapján megalapozott tranzakciót bonyolított le az egyik legdinamikusabban növekedő, hazai kötődésű ingatlanalap-kezelő, az Adventum International. Az elmúlt hetekben a lengyel vásárlásaival a szakmai hírekbe kerülő cég nem kisebb ingatlant (66 ezer m2 bérbeadható terület) vásárolt meg a Quartum alapjába, mint a Leisztinger Tamás nevéhez kötődő KöKi Terminál. Konkrét részleteket nem árultak el a felek, de annyit azért kiderítettünk, hogy a tranzakció összege meghaladta a 100 millió eurót, miközben az alap minimális hozamelvárása 8% felett van. Az alapkezelő terveiről és a KöKi jövőjéről Bárány Kristóffal és Marton Andrással, az Adventum International menedzsmentjének tagjaival beszélgettünk.
Hogyan fér össze a megújuló áramtermelés a gáztüzelésű erőművekkel? Hogyan térülnek meg a zöld befektetések? Milyen befektetési lehetőségek vannak a magyarországi energiaellátás zöld jövőjében? A Portfolio az impact investment irányairól, lehetőségeiről kérdezte ifj. Chikán Attilát, az Alteo vezérigazgatóját.
Szenzorba épített mesterséges intelligencia, hordozható és viselhető orvosi eszköz, személyes defibrillátor, amely újraélesztés után működésben tartja a szívet - csak néhány az Innomed Medical Zrt. legújabb tervei közül, amelyeket a társaság elnöke, Dévai Endre osztott meg a Portfolio-val. A cég fő tulajdonosa lapunknak adott interjújában arról is beszélt, hogy az idén 30 éves, 100 százalékban magyar tulajdonosok kezében lévő cég 110 országba exportál, irodával és üzlettel rendelkezik már tíz éve Pekingben, meghódította Indonéziát, Oroszországot és Svájcot, és közben többször is volt már kiszemelt célpont, bombázzák vételi ajánlatokkal a tulajdonosokat. Újabban pedig licenc knowhowt exportál a magyar vállalat, nem is akármilyen finanszírozási konstrukcióban.
Olyan forradalom zajlik a világban, amely totálisan átalakítja a járműgyártást a következő 20 évben. A digitalizáció, az elektromos-és önvezető járművek térnyerése, valamint a különböző járműmegosztó szolgáltatások előretörése az iparág konszolidációjához fog vezetni, amely során autógyártók tűnnek el örökre és fontos autóipari régiók veszítik el jelentőségüket – vetíti előre Kishonti László, az AImotive alapító-vezérigazgatója. Mindez hatalmas veszélyt jelent Magyarország számára, annál is inkább, mert Kishonti nem hisz abban, hogy meg tudjuk menteni majd az autóiparunkat. A vele készített beszélgetésünk során viszont elmondta, az oktatás kitörési pontot jelenthet számunkra, ez az a terület, amelyre hatalmas energiákat kell fordítanunk, ha labdába akarunk rúgni a következő évtizedekben.
Egy évvel ezelőtt jelentősen átalakult a magyar cégek külföldi piacra lépését támogató állami struktúra: a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. helyét a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vette át. A HEPA elsődleges célja, hogy segítse a magyar cégek exporttevékenységét - más állami, gazdasági háttérintézményekkel együttműködve. Hendrich Balázst, az ügynökség vezérigazgatóját a Portfolio többek között a magyar exportsratégia gyakorlati megvalósításáról, a hazai cégek kockázatvállalási hajlandóságáról és a keleti nyitás folytatásáról kérdezte. A szakember természetesen gyakorlati tanácsokat is adott azoknak, akik azon gondolkoznak, hogy külföldre vigyék terméküket, szolgáltatásukat.
2040-re elolvadhat az Északi sarkon a jég, több helyen vízhiány alakulhat ki, mely tömeges migrációt válthat ki, de tiszta levegőjű, zöld, békés, nyugodt városokban is élhetünk addigra, csak rajtunk múlik. A legfontosabb, amit tehetünk a klímaváltozás megfékezése érdekében az, hogy beszélünk róla. A mezőgazdaságnak, a közlekedésnek és az épületenergetikának kellene hatalmas változásokon átesnie, az embereknek máshogy kellene fogyasztaniuk és tudatosabban élniük. Korlátozni kellene a repterek kapacitásait, csökkenteni kellene a húsevést, ugyanis minden számít. Egyedül a természettel való okos együttműködés menthet meg bennünket a globális felmelegedéstől, egyéb technológiák fejlődése kevésnek bizonyulhat. Ürge-Vorsatz Diánával beszélgettünk, aki a CEU professzora és az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Testületében a mérsékléssel foglalkozó munkacsoport alelnöke.
Május közepén írtam az MMM-ről, mert akkor vágott osztalékot a cég. Érdekes módon akkor a befektetők ezt nem értékeltek...
Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...
A megkérdezett amerikaiak közel 60%-a úgy vélekedett, hogy az amerikai gazdaság recesszióban van, ami messze nincs...
Ahogy egyre több az olimpiai sport, úgy lesznek egyre nehezebbek és magasabbak az olimpikonok. Különösen a férfi sportolóknál... 
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
