100 forintunkból 15 forint különadóvá válik
A magyar gazdaság egyik, ha nem a leginkább túladóztatott szektora a biztosítási piac:
egyetlen év különadó-terhelése majdnem akkora, mint az elmúlt fél évtized Magyarországon kimutatott biztosítói nyeresége összesen.
(A biztosítási nyereség egy része a külföldi viszontbiztosítóknál csapódik le, illetve az is előfordul, hogy az árérzékenyebb, főleg vállalati ügyfelek külföldön biztosítják inkább magukat az ottani versenyképesebb díjak miatt.)
Kétféle különadóról beszélünk a biztosítóknál:
- a 2012-ben bevezetett, csak a nem-életbiztosításokat terhelő biztosítási adó jelenleg az aktuális kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak 23%-ára (gépjárművenként legfeljebb 83 forintra), a casco díjak 15%-ára és az egyéb vagyon- és balesetbiztosítási (köztük lakásbiztosítási) díjak 10%-ára rúg. Ha ez utóbbi két tétel összesített adóalapja nem éri el 20 milliárd forintot (ez a határ tavaly április 1-jéig még 8 milliárd forint volt), akkor 100 millió forintos adóalapig az adómérték 25%-át, 100-700 millió között az 50%-át kell megfizetnie a biztosítónak,
- a 2022-ben bevezetett, elsősorban a nem-életbiztosításokat, másodsorban az életbiztosításokat is terhelő pótadó, más néven extraprofitadó, amely 2024 végéig nem-életbiztosítások esetén az aktuális biztosítási díjbevétel 2 milliárd forintjáig 2%, a 2-46 milliárd forint közötti részére 4%, a 36 milliárd forint feletti részére 12% volt, életbiztosítások esetén a biztosítási díjbevétel 2 milliárd forintjáig 1%, 2-36 milliárd forint közötti részére 1,5%, 36 milliárd forint feletti részére pedig 5%. Az idei évtől ez úgy egyszerűsödött, hogy nem-életbiztosítások esetén a biztosítási díjbevétel 48 milliárd forintjáig 3%, afelett 14% lett az adó kulcsa, életbiztosítások esetén a biztosítási díjbevétel 48 milliárd forintjáig 2%, afelett pedig 6%.
A magas biztosítói adóterhelés következménye az, hogy az ügyfelek által befizetett díjak jelentős arányban szinte közvetlenül az államkasszába vándorolnak. Számításunk szerint
míg 2020-ban 100 forintnyi biztosítási díjból 8 forint lett különadó, 2024-ben már 15 forint.
Az extraprofitadó említett 2025-ös változása azt jelentette, hogy
átrendeződött az adóterhelés a biztosítók között.
2 milliárd forint alatti és 48 milliárd forint feletti adóalap esetén egységesen 1 százalékponttal nőtt, 2-48 milliárdos adóalap között a nem-életbiztosításoknál csökkent, az életbiztosításoknál viszont nőtt az adóterhelés. Az alábbi ábráról leolvasható, hogy a 2023-as adatokból kiindulva mely biztosítók élet-, illetve nem-életbiztosítási üzletágai járhattak jobban vagy rosszabbul a kulcsok változásával. A pótadó szempontjából hangsúlyosabb nem-életbiztosítások esetében a Posta Biztosító, a Signal Iduna, a CIG Pannónia, a Gránit (korábban Wáberer) és a KÖBE férhet bele leginkább a változás által relatíve kedvezményezett biztosítók körébe.
2025. december 10-ig a 2025. január 1-jétől 2025. november 30-ig elszámolt biztosítási díj alapulvételével pótadóelőleget kell megállapítaniuk és megfizetniük, illetve NAV-nyomtatványon bevallaniuk a biztosítóknak. Magát a pótadót két egyenlő részletben 2026. január 31-ig és 2026. július 31-ig kell megállapítani, megfizetni és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallani.
Betolnak 200 milliárdot az államnak
Van egy ennél nagyobb horderejű változás is a biztosítói extraprofitadó szabályaiban. A november 21-én megismert jogszabályváltozás nagy újdonsága, hogy
a bankokhoz hasonlóan nagyjából felére csökkenthetik pótadó-terhelésüketa biztosítók, amennyiben ehhez elegendő állampapírt vásárolnak.
Amennyiben a biztosító a tulajdonában lévő, 2030. január 1-jét követően lejáró állampapíroknak a 2024. augusztus 1-je és 2024. október 31-e közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya névértéken számolva növekszik, akkor csökkentheti fizetési kötelezettségét. Az állampapír-állomány névérték-növekménye legfeljebb azon összegben vehető figyelembe, amilyen összegben a biztosító a tulajdonában lévő valamennyi állampapírnak a napi átlagos állománya növekszik.
A csökkentés összege nem mindenütt egyforma, a nagyobb életbiztosítási üzletággal rendelkező biztosítók számára kedvezőbb a szabályozás. A csökkentés összege ugyanis az állománynövekedés 30 százaléka, de legfeljebb a nem-életbiztosítások után fizetendő adó 40 százaléka, illetve az életbiztosítások után fizetendő adó teljes összege lehet.
Ez utóbbiak súlyozott átlaga nagyjából 50% (hiszen a nem-életbiztosítási pótadó sokkal hangsúlyosabb), magyarán a biztosítók akár le is felezhetik az extraprofitadójukat. A változtatások nélkül feltehetően 100-120 milliárd forint közötti 2025-ös extraprofitadó így
a változásokkal 50-60 milliárdra csökkenhet, de az egyes biztosítók között nem egyenlő mértékben.
Mit mutat a friss statisztika?
Szerdán reggel megjelent az MNB azon statisztikája, amelyből már következtetni lehet a biztosítók megnövekedett állampapírpiaci aktivitására a jogszabály november 21-ei közzétételét követően, igaz, nem névértéken, hanem piaci értéken mutatja ez a jegybanki statisztika 2024. január 1-je óta, hogy mennyi állampapírt tartottak a biztosítók.
Szeptember végéhez képest decemberre 55 milliárd forinttal növekedett, és 1491 milliárd forintot ért el a biztosítók állampapírállománya.
Összehasonlításképp: a bankok a november végi értékpapír-adataik alapján 11 159 milliárd forintnyi állampapírt tartottak, a nyugdíjpénztárak valamivel több mint 1000 milliárd forintnyi állampapír-állománnyal rendelkeztek. Az említett 1491 milliárdos állomány a biztosítók teljes eszközállományának 33%-át jelenti, és az általuk az ügyfelek által fizetett díj révén gyűjtött biztosítástechnikai tartalékok 43%-ára rúg.
Az 1491 milliárd forintnyi biztosítói állampapír-befektetés még nem új csúcs, maradt teendője a szektornak: 2023 végén ennél nagyobb volt az állampapír-állomány, a biztosítók a második negyedévben több mint 120 milliárd forintot csoportosítottak át a számukra elérhetővé tett MNB-kötvénybe, amelynek állománya náluk szeptember végén 154, év végén 130 milliárd forint volt. Elképzelhető, hogy egyes szereplők már tavaly év közbeni állampapír-állományuk relatíve alacsonyabban tartásával készültek az új szabályozásra (maga a Magyar Biztosító Szövetsége készített ehhez javaslatot a kormánynak, amit jelentős részben figyelembe is vett a minisztérium), és ehhez kapóra jött nekik az MNB-kötvény.
A piaci értéken számított állampapír-állományt emellett a hozamváltozások is befolyásolják, de hogy nem pusztán erről van szó, azt a bankpiacon dolgozó treasury forrásaink is megerősítették: elmondásuk szerint
november-december környékén kifejezetten aktívak voltak a biztosítók a piacon, és több szereplő is bevásárolhatott az állampapírokból.
Mint mondták, a megnövekedett biztosítói keresletet tükrözhették bizonyos időszakokban a csökkenő hozamok. A 10 éves állampapírhozam például az új pótadó-szabályozás megjelenésének a napján 6,66%-on állt, a következő héten 6,34%-ig is leesett, míg az 5 éves állampapírhozam 6,26%-ról 5,81%-ig lement.
A biztosítóknak ugyanakkor még van idejük:
2025 első 11 hónapjának napi átlagában kellene mintegy 200 milliárd forintnál több állampapírt tartaniuk, mint tavaly augusztus eleje és október vége között.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
