Közvetetten a magyar építőipart is befolyásolhatják a német építőipari folyamatok, akár a munkaerő vándorlásán keresztül. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elemzése ezúttal a német építőipar járta körül, mely a jelek szerint 2025-ben is jelentős kihívások előtt áll. A magasépítésben változatlanul visszafogott kereslet tapasztalható, a lakásépítésben továbbra is hiányoznak az élénkülést segítő pénzeszközök. A feldolgozó iparban tapasztalható konjunkturális visszaesés pedig egyre nagyobb mértékben hat ki a gazdasági célú magasépítésre.
Idén sem lesz hiány látványos lakóingatlan-fejlesztésekből a fővárosban, miután összesen 109 olyan, legalább 4 lakásos beruházás zajlik most Budapesten, melynek átadása 2025-ben várható. Ezek között 14 mérete éri el vagy haladja meg a 100 lakást. Hogy pontosan hol vannak és kik építik ezeket, azt a Budapesti Lakáspiaci Riport alapján mutatjuk be.
A brit irányadó FTSE 100 index, valamint a francia CAC-40 is emelkedett a december 24-i, alacsony forgalommal jellemezhető kereskedésben. Délután pedig a Nasdaq vezetésével az USA is felfelé vette az irányt.
A brit lakásépítő cég, a Vistry az elmúlt három hónapban már harmadik alkalommal adott ki negatív profit warningot, ezúttal a cég az év végi tranzakciók és befejezések késedelmére hivatkozott.
Az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozata idén is értékelte az ágazat éves teljesítményét és megfogalmazta 2025-re vonatkozó várakozásait. 2024-ben a piacot jellemző alacsony kereslet, a túlkínálat és a folyamatos, intenzív árverseny eredményeként az árbevétel növekedése folyó áron az előző évhez képest csak néhány százalékos volt. A magas gyártási kapacitások miatt a tavalyinál kedvezőbb áron lehetett beszerezni szerkezetépítési anyagokat, szigetelőanyagot, térburkolatot és szárazépítési termékeket. A mérsékeltebb építőanyagárak mellett rendelkezésre álltak a kivitelezői kapacitások is, ami az előző évekre kevésbé volt jellemző. Nézzük, mire számíthatunk 2025-ben!
A kínai ingatlanpiac továbbra is jelentős visszaesést mutat, bár a legfrissebb adatok szerint a csökkenés üteme némileg lassult. Az ingatlanberuházások, az értékesítések és az új építése volumene is kétszámjegyű visszaesést mutat éves összevetésben, ami komoly kihívások elé állítja az ágazatot és a kínai gazdaságot.
Az utóbbi évek egymásba érő válságai az ingatlanpiacon visszaesést eredményeztek, ugyanakkor 2024-ben már látszanak a javulás jelei: a lakástranzakciók száma dinamikusan emelkedik, havi szinten 100-120 milliárd forint értékben kötnek a családok lakáshitel szerződéseket. A biztató számok ugyanakkor közel sem elégségesek, hiszen az új építésű lakások átadása az idei évben várhatóan nem fogja elérni még a 16 ezer darabot sem és az új hitelkihelyezéseken belül az új építésű lakóingatlanok finanszírozásának részaránya alig haladja meg a 15 százalékot. Ez egyértelműen arra utal, hogy a kínálat egyelőre nem tudott alkalmazkodni a megnövekedett kereslethez, ami az árak további emelkedéséhez és így a lakhatási problémák súlyosbodásához vezethetne. Az otthonteremtése érdekében a kormány egyszerre támogatja a családokat és a kínálat bővítését. Az elégséges lakáskínálat érdekében a kormány 200 milliárd forintos tőkeprogram elindításról döntött, ami az elkövetkező években konzervatív becslések szerint is 800-1000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat be a lakáspiacon. Ez, összhangban a családok érdekével, érdemben növeli a hazai, jó minőségű lakóingatlan-állományt.
Mintegy 100 ezer forinttal emelkedett egy negyedév alatt a budapesti új lakások kínálati négyzetméterára, ami a Budapesti Lakáspiaci Riport legfrissebb adatai szerint már 1,63 millió forintnál tart. Ahogy korábban mindig, ezúttal is bemutatjuk az átlag mögött húzódó kerületi különbségeket, illetve azt, hogy ténylegesen milyen árakon kínálják az egyes kerületekben az új építésű lakásokat.
Értékelte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az idei évet, valamint ismertette 2025-re vonatkozó várakozásait. A szövetség elnöke, Koji László arra számít, hogy 2024 egészében az építőipar a múlt évi szinten, vagy attól 1-2 százalékkal elmaradva teljesít, a jövő év viszont nehezebb lesz az építésgazdasági értéklánc szereplői számára.
Ahogy nemrég beszámoltunk róla, új intézkedéssel fogja támogatni jövő márciustól a lakáspiacot a kormány, melynek célpontjában a lakás-, bérlakás- és kollégiumépítések lesznek. A kormány célja, hogy évente legalább 25 ezer új lakás épüljön Magyarországon, ennek érdekében a következő 5 évben 200 milliárd forintot biztosítanak ingatlanalapok számára erre a három fő célra. Az új lakásfejlesztési tőkeprogram lehetséges piaci hatásairól a legnagyobb hazai ingatlanfejlesztőket és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségét (ÉVOSZ) kérdeztük.
Megjelent az ELTINGA legújabb Budapesti Lakáspiaci Riportja, melyből kiderül, hogy a budapesti új lakásokat további érdemi drágulás jellemezte. Mindössze egy negyedév alatt 1,53-ról 1,63 millió forintra ugrott az átlagos négyzetméterár, miközben a tényleges átlagár is tovább emelkedett, ami elsősorban a hirtelen megemelkedett keresletnek volt köszönhető. Nézzük, mi jellemzi most a budapesti újlakáspiacot!
Egyenként mérsékelt, együtt már annál jelentősebb hatása lehet a hazai lakás- és hitelpiacra azoknak az intézkedéseknek, amelyekkel a kormány a lakhatást és a hitelhez jutást igyekszik segíteni jövőre. Összefoglaljuk, mit tudunk eddig az ezeken a területeken az elmúlt hetekben bejelentett nyolc konkrét intézkedésről.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy mai sajtótájékoztatón ismertette, hogy a kormány célja, hogy évente legalább 25 ezer új lakás épüljön Magyarországon. Ennek érdekében a következő 5 évben 200 milliárd forintot biztosítanak ingatlanalapok számára három fő célra, a lakásépítési program jövő márciusban indul. A miniszter beszélt még Varga Mihály kinevezéséről, a csúcsminisztériumról és a forintról is.
2020 óta 2024 lehet a legnehezebb év az európai építési piac számára, de az Euroconstruct előrejelzése szerint, melyet a 98. Konferencián Milánóban mutattak be, jövőre pozitív fordulat jöhet. A következő években az európai építési piac várt bővülésének fő mozgatórugói a felújítási beruházások állami támogatásai és a jelentős infrastrukturális beruházások lehetnek.
Az európai lakáspiac továbbra is növekedési pályán halad, mind az árak, mind a bérleti díjak tekintetében. A Catella legfrissebb jelentése szerint a harmadik negyedévben az átlagos négyzetméterár 5666 euróra (2,35 millió forint) emelkedett, míg a bérleti díjak még erőteljesebb növekedést mutattak. A szakértők optimisták a jövőbeli kilátásokat illetően, bár az új építési engedélyek számának csökkenése aggodalomra ad okot - számolt be a Property Forum.
Bár az adásvételek számában kiugróan erősnek bizonyult a lakáspiacon november, a jövőbeli tranzakciókra utaló lakáskeresések száma októberhez képest visszaesést mutatott az ingatlan.com kereslet-kínálati összesítője szerint, ami több mint 400 ezer hirdetés és egymillió érdeklődés alapján mutatja be a kereslet-kínálat havi és éves változását.
A francia BPCE bank érdekeltsége lesz a partnere ebben.
A bitcoin történelmi csúcsa közelében áll.
Egyelőre a dollár a nagy vesztese az új elnökség kezdetének.
A Világgazdasági Fórumon értékelték a nagy irányváltást a világ vezető bankárai.
Újra módosultak a határidők.
29-61 százalékkal emelkedik az oktató-kutató kollégák alapbére.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
