Hogy látja, mik a legfontosabb kihívások a gazdasági környezetben, amik az elmúlt években hatással voltak az építőiparra?
Az elmúlt évek trendjeit jelentősen befolyásolta a turbulens gazdasági helyzet. Az új munkák száma egyre inkább csökken, amit egyrészt az EU-s pénzek hiánya, másrészt a kedvezőtlen kamatkörnyezet okoz. A beruházóknak vagy nem éri meg új beruházásokat elindítani, vagy kivárnak, ez pedig a tervezőknek is nehézségeket jelent. A teljes ágazat munkaerőhiánnyal küzd: mi is igyekszünk a képzett kollégákat házon belül tartani, belső képzésekkel és egyéb fejlődési lehetőségekkel kompenzálunk.
Mik azok a trendek, akár külföldről érkező folyamatok, amik alakítják a magyar építőipari beruházásokat?
Az utóbbi években a magyar építőipari beruházásokra jelentős hatást gyakoroltak az ázsiai befektetők, különösen a kínai, dél-koreai és japán vállalatok. Ezek a cégek nagyszabású projekteket indítottak Magyarországon, különösen az akkumulátorgyártás és az autóipar területén.
Az ázsiai beruházók gyakran saját fővállalkozókat, alvállalkozókat és munkaerőt hoznak magukkal, ami kihívást jelent a magyar építőipari vállalatok számára,
ami azt eredményezheti egyes szakértők szerint, hogy az ázsiai projektek esetében a beruházás értékének akár 80%-a is külföldre távozik, ami csökkenti a hazai cégek bevételeit és versenyképességét.
Globális szinten egyre gyakoribb az előre gyártott elemekből való építkezés. Ez egy idő - és munkaerőkímélő megoldás, aminek a minősége és a vele kapcsolatban felmerülő költségek is biztosítottak. Németországban már több, mint tíz éve építenek falpanelből házakat, ez egyre elterjedtebb hazánkban is, lakóingatlanok, illetve hotel - és irodafejlesztések esetében is.
Mit tehet egy cég, hogy piacképes maradjon a turbulens helyzet ellenére is? Önök hogyan menedzselik az ágazati kihívásokat?
A Stratos versenyelőnye abból fakad, hogy a tervező által megálmodott műszaki tartalom eredeti formájában való beárazása mellett egy megtakarítási csomagot is nyújtunk a beruházók részére. Ehhez tervváltoztatás szükséges, de ha a beruházó nyitott ezekre a műszaki módosításokra, alternatívákra, akkor jelentős megtakarítást érhet el. Ezt nem minden generálkivitelező nyújtja alapszolgáltatásként.
Emellett igyekszünk egy olyan koherens úton menni, ami egy kiszámítható működést jelent mind a beruházók, mind az alvállalkozók számára. Sokszor két tűz között érzem magam, mert például, ha többszöri megbízást kapunk egy beruházótól, nehezen lehet eltérni azoktól az egységáraktól, amikben fél vagy egy évvel ezelőtt megállapodtunk. Az árváltozást alaposan meg kell indokolni, mert erre mindenki érzékeny, én is az lennék. Ezt a fajta koherens kommunikációt az alvállalkozók, szakkivitelezők felé is fenntartjuk, hogy ők is értsék mi miért történik.
Az építőipar egyik legnagyobb kihívása a fenntarthatóság, az ESG-szempontok gyakorlati alkalmazása. Miért fontos az ESG tudatosság egy építőipari vállalkozás életében és mi az előnye, ha már most elkezd vele foglalkozni, mikor még nem minden területen kötelező?
Az ESG nem pusztán egy minősítési trend, hanem egy átfogó szempontrendszer, amely a vállalatok működését a fenntarthatóság, társadalmi felelősségvállalás, és etikus irányítás szempontjából vizsgálja. Még ha a szabályozások nem is írják elő az ESG-követelmények betartását, számos előnye lehet egy vállalkozás számára, akárcsak a versenyelőny, ügyfélbizalom, és márkaépítés, új finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférés, vagy a munkerőmegtartás, és wellbeing.
A nagyberuházók ESG szemlélettel terveznek, üzemeltetnek és fejlesztenek. Ez a szempontrendszer a fenntarthatóság, környezetvédelem, társadalmi szerepvállalás, vállalatirányítás elegyéből adódik össze. Mi igyekszünk olyan szolgáltatást nyújtani, ami ezeknek a kritériumoknak megfelel kisebb léptékű beruházások esetében is, és ESG-alapokon üzemeltetjük önmagunkat is. Fontosnak tartjuk a környezetvédelmi előírásoknak a betartását, szeretnénk erősíteni a társadalmi szerepvállalásunkat.
Ezzel párhuzamosan egy transzparens vállalati kultúrát hoztunk létre, ami a saját munkaerőnk stabilitását tudja eredményezni.
Kiszámítható vállalati működés révén a dolgozók számára biztonságos és hosszútávú munkahelyet biztosítunk, aminek rendszeresen része a teljesítményértékelés, és a munkavállalói elégedettség mérése. Elsősorban a kockázatok azonosítása és kezelése szempontjából minden korábbinál hangsúlyosabb a vállalatok különböző divízióinak együttműködése, a stratégiák közös kidolgozása.
Meglátásom szerint egy vállalkozás „S” lábának kiépítéséhez az következő gyakorlatokat érdemes alkalmazni. Work-life balansz, egészséges munkakörnyezet, a munkavállalók folyamatos szakmai fejlesztése mind hozzájárul a pozitív munkakörnyezet megteremtéséhez. Amiről még kevesen beszélnek, és szerintem úgyszintén fontos az a közösségépítés, és a befogadás. Azt a vállalati kultúrát tartom kiforrottnak, ahol az összetartozás érzése, a lojalitás erős, és emellett minden dolgozó egyenlő bánásmódban részesül.
Mik azok a piaci folyamatok, amikre érdemes lesz figyelni a következő években? Mennyire marad meg kulcskérdésként az ágazat munkaerő-helyzete?
Meglátásom szerint a következő években egy erős átalakulás, egyfajta generációváltás várható a meghatározó gazdasági szereplők idősebb vezetőinek nyugdíjba vonulása miatt. Kérdéses, hogy az a fiatal réteg, amelyik átveszi a cégvezetést, milyen munkamorált, értékeket fog képviselni.
Én szeretném felelősen tovább örökíteni az építőipari tudást és nagyon fontosnak tartom azt, hogy a mostani fiataloknak egy olyan perspektívát, karriercélt tudjunk mutatni, ami vonzóvá teszi az építőipart. A következő évek legnagyobb kihívása az lesz, hogy a kiöregedő szakmunkás réteget iparágon belül tudjuk tartani, a fiataloknak pedig olyan minőségű képzést nyújtsunk, amivel újra vonzóvá lehet tenni a fizikai munkát. Fontos célként látom magam előtt, hogy mi is olyan intézkedéseket hozzunk, amelyekkel ezt lehet elérni.
Címlapkép forrása: Portfolio
A cikk megjelenését a Stratos Zrt. támogatta.
