Hiába szakad az olajár, Trump egyetlen húzással az égbe lőheti a benzin árát

Földbe állt az olaj ára

Egészen elképesztő, hogy milyen folyamatokat indítottak el a tőkepiacokon Donald Trump amerikai elnök vámintézkedései. A sztori egyik legnagyobb kárvallottja egyelőre az olajár, hiszen

a Brent jegyzése áprilisban 19 százalékot zuhant,

ezzel a hordónkénti 60 dolláros szint alá is benézett az árfolyam, ilyen mélyen utoljára 2021-ben volt a jegyzés.

Azért is láthatunk ekkora zuhanást a Brentnél, mert a vámintézkedések világgazdaságra gyakorolt potenciális hatása mellett egy másik fontos esemény is történt: április elején kiderült, hogy az OPEC+ országok összesen napi 411 ezer hordóval növelik a kitermelést, májustól kezdve, ami a vártnál sokkal nagyobb növekedést jelent.

Tehát az OPEC miatt potenciálisan fellépő túlkínálatot és a globális recesszió okán visszaeső olajkeresletet árazva esett évek óta nem látott szintre az olajár.

Brent árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.

A vámok pozitív hozománya

Bár kis túlzással a szemünk láttára omlik össze a globális szabadkereskedelmi rendszer, azért mindig lehet találni egy kis örömöt az ürömben:

lehet, hogy jön a globális recesszió, de legalább olcsóbb lesz a benzin!

Az olajár bezuhanása érthető módon a finomított olajtermékek árában is megjelenik egy kis időeltolással, ma már jött is a bejelentés, hogy holnap 12 forinttal csökken a benzin és a dízel beszerzési ára. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára ráadásul úgy véli, hogy a vámháború esetleges elmérgesedésével még további áresés várható a kutakon.

Ráadásul a másik fontos árbefolyásoló elemnek,

a dollárnak a kilátásai is romolhatnak a vámintézkedések miatt,

igaz, ebben a tekintetben még megosztottak a szakértők, és a forint-dollár keresztárfolyam is széles kilengések mentén oldalazik a részvénypiaci zuhanás közepette.

A zöldhasú gyengülése mellett a növekedési különbözet érve szól, eszerint a vámintézkedések legnagyobb kárvallottja az amerikai fogyasztók lesznek. A logika szerint míg az USA kereskedelmi partnerei megtehetik (elméletben), hogy az USA-n kívül mással kereskednek, addig az amerikai fogyasztóknak nincs ilyen választásuk; a magasabb árak miatt pedig csökken a reáljövedelmük, romlik a fogyasztási hajlandóságuk, ami az egész gazdasági teljesítményre hatással van. Eközben az USA költségvetési hiánya 7%, nincs tér érdemi fiskális lazításra, szemben az euróövezettel, vagy Kínával. Míg az USA-ban épp most kezdődött a ciklikus lassulás, addig Európa például a ciklikus gyorsulás küszöbén lehet. Az más kérdés, hogy mit tesz Európával a vámháború, de most még az egyes befektetők álláspontja, hogy relatíve az USA többet veszít.

USD/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Jön az 500 százalékos vám?

Van viszont itt egy fontos fejlemény, ami - a mi esetünkben - gyakorlatilag zárójelbe teheti az eddig elhangzott fejtegetést, alacsony nemzetközi olajár és beeső dollár ide vagy oda. A Donald Trump által bejelentett vámokon túl ugyanis egy másik kritikus téma is felmerült, aminek nagy hatása lehet a hazai üzemanyagárakra: egy olyan kétpárti javaslat született az amerikai Kongresszusban, amely

egy 500 százalékos, orosz energiaimportot célzó vámról szól.

A vámintézkedés bevezetése kritikus helyzetet eredményezhet, mivel a magyarországi kőolajimportnak mintegy 75-80%-a még mindig Oroszországból érkezik, mind a Mol pozsonyi, mind a százhalombattai finomítójába.

A vámfenyegetés következtében pedig nem kizárt, hogy Magyarországnak le kell majd mondania a nyugatihoz képest olcsóbb orosz, Urals típusú nyersolajról, ez pedig nem csak abszolút módon (azaz forintban kifejezve), de relatív értelemben, azaz a régiós mezőnyben is rossz helyzetbe hozhatja a hazai benzinárat, ezt Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára is megerősítette. Ez a veszély egyébként tavaly augusztusban is felmerült, akkor Pletser Tamással, az Erste energetikai szakértőjével beszéltük át az esetleges hatásokat.

A lényeg: ha valóban életbe lép a vámintézkedés, az egyes szakértők szerint

akár 100 forintos dráguláshoz is vezethet a hazai benzinkutakon,

egyrészt mivel drágább lenne az alapanyag-beszerzés a hazai kőolaj-feldolgozó, azaz a Mol számára, másrészt azt is fontos tudni, hogy az ebben a helyzetben előtérbe kerülő Adria-vezetéken sokszoros költségtöbbletet fizet ki a Mol a nemzetközi összevethető árakhoz képest.

Fontos megjegyezni, hogy hazánk EU-tagállamként az uniós közös kereskedelempolitika része, így az amerikai vámok közvetlen kivetése jogilag is bonyolult lenne, ráadásul a technikai kivitelezése is nehézkes, hiszen egy közös piacon belül könnyen kijátszható. Ezen felül azt is fontos figyelembe venni, hogy a kilátásba helyezett szankciók nem Magyarországot célozzák elsődlegesen, a fő cél sokkal inkább az lehet, hogy a kínai gazdaságot leválasszák az orosz nyersanyagforrásokról. Ennek ismeretében egy magyar olajbeszerzésre kötött külön egyezmény megalkotását sem lehet kizárni, bár erről még nem érkeztek hírek.

Ha mégis kivetnék az 500%-os vámokat és ezzel gyakorlatilag elérhetetlenné válna az amerikai exportpiac a magyar gazdaság számára, az éves szinten 6 milliárd euró körüli bevétel-kiesést jelentene a hazai exportőrök számára. Ha ez a forgatókönyv valósulna meg az üzemanyagpiacon hirtelen kialakuló turbulencia helyett, az egyrészt nagy ütés lenne a magyar gazdaságnak, másrészt előbb-utóbb megjelenne a hatás a benzinkutak jegyzéseiben is, hiszen egy ekkora kiesés jelentős forint-leértékelődést hozhat magával, ami egy újabb csatornát jelent arra, hogy megugorjanak az üzemanyagárak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images