Alig volt az elmúlt 30 évben olyan kiemelkedő reálbér-növekedésre, mint amit 2024-ben láttunk. Ez azonban a vártnál kevésbé látszik a fogyasztás alakulásában, hiszen tavaly sokat csökkent a keresetek vásárlóereje és a fogyasztói bizalom alacsony szinten ragadt. De mi lesz 2025-ben?
2022-ben a lakónépességbe tartozó foglalkoztatottak közül mintegy másfélszer annyian dolgoztak külföldön, mint a 2011. évi cenzus idején - derült ki a KSH TÉR-KÉP című kiadványából. Az emelkedésben meghatározó szerepe volt az osztrák és német munkaerőpiac megnyitásának.
Pillanatokon belül eldőlhet, hogy a kormány mennyire szigorítja a külföldiek magyarországi munkavállalását - értesült a Portfolio. Úgy tudjuk, a mai kormányülésen is szó volt erről a témáról, és hamarosan megalkotják a rendeletet is. A Portfolio-nak nyilatkozó szakemberek szerint a tiltás súlyos gazdasági hatásokkal járna. Szakértők attól tartanak, hogy az unión kívüli dolgozók behozatalának teljes tiltása egy ahhoz hasonló munkaerőpiaci helyzetet teremtene, mint amilyennel az Egyesült Királyság szembesült a Brexitet követően.
2025. január 1-jétől egyetlen országnak sem lehetne vendégmunkás-engedélyt kiadni Magyarországon Grúzia kivételével, illetve a hosszabbítás lehetősége is elvész – értesült a 444.
A fővárosi munkavállalók érdekeit képviselő szakszervezetek közös nyilatkozatban szólították fel a képviselőket, hogy fogadják el a 2025-ös budapesti költségvetést, amely tartalmazza a szükséges béremelést. A szakszervezetek figyelmeztetnek: ha nem születik döntés, sztrájk vagy demonstráció formájában válaszolhatnak a helyzetre.
Az idei, közel 10%-os reálbéremelkedés után jövőre sokkal visszafogottabb mértékben nőhetnek a fizetések. Hogyan harcoljunk ki akkora fizetést, amekkorával tényleg elégedettek lennénk? Mivel érvelhetünk a magasabb béremelés mellett?
Magyarország az Európai Unió egyik vezető víziszárnyas-termelője, azon belül is az egyik legnagyobb pecsenyekacsa-beszállítója, amelyből a magyar piac egyik legnagyobb termelője, a Bács-Tak Cégcsoporthoz tartozó Hunent Zrt. a főbb nyugat-európai piacokon kívül például Kanadába és Japánba is exportál. Az ágazatnak azonban az elmúlt években olyan kihívásokkal kellett megküzdenie, mint a jelentős károkat okozó madárinfluenza vagy az egyre nagyobb mérteket öltő kínai dömping, amelynek bekerülési árával lehetetlen versenyezni, miközben az infláció, az emelkedő bérköltségek, a stagnáló európai környezetben visszaeső fogyasztás hasonlóképpen sújtja az ágazatot, mint a gazdaság más szereplőit. A cégcsoport igazgatóságának elnöke és résztulajdonosa, Kiss István szerint a további növekedés és a piaci pozíciók megőrzése korszerű állattartó telepek megépítésével, és ezen keresztül az állatjólét növelésével érhető el, mert az ilyen módon piacra kerülő termék minőségével nem tudnak versenyezni a kínai kacsák. Az első ilyen telepet már át is adták, a második átadását pedig jövőre tervezik.
Ismét elkészítette a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége (LEO) negyedéves hangulatjelentését. Az index ezúttal 51 pontot ért el, ez enyhe növekedést vetít előre, amely az év végi szezonális hatásnak köszönhető.
Az Elon Musk által vezetett Tesla új videót tett közzé az Optimus névre keresztelt humanoid robotjáról, amelyen változatos, egyenletlen terepen tesztelik a szenzorok és egy neurális hálózat segítségével tájékozódó eszköz mozgási képességeit - írta meg az Interesting Engineering.
Hogy milyen gondokkal küzd jelenleg a magyar gazdaság, azt jól jelzi, hogy az iparban kevesebb munkavállalóra volt szükség az elmúlt egy évben. A külföldi munkavállalók sem özönlenek már az országba, az elmúlt hónapokban stagnált a létszámuk. Az autóiparban pedig harmadik országbeli munkavállalóktól is kénytelenek voltak megválni egyes cégek. A kormány idei szigorítása is fékezte a külföldi munkaerő behozatalát.
A jövő évi várható inflációnál jóval nagyobb mértékben, egységesen 8 százalékkal emelkedik a fizetés a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott intézményeknél és a közszolgáltatási szerződéssel bíró többségi tulajdonban lévő cégeinél – jelentette be a Budapest-család dolgozóit reprezentáló szakszervezetekkel szerdán aláírt bérmegállapodást Karácsony Gergely. A főpolgármester és a szakszervezetek megállapodtak abban, hogy 2026-ban és 2027-ben legalább évi 5%-os reálbéremelést tartanak indokoltnak. A megállapodás arra is kitér: nem támogatható irány a harmadik országból, így például a Fülöp-szigetekről, származó kölcsönzött munkaerő foglalkoztatása a Fővárosi Önkormányzat által működtetett közszolgáltatások esetében.
Noha a gazdasági növekedés újbóli beindulásával kapcsolatban még sok a bizonytalanság, a foglalkoztatási tervek alapján hazai cégek pozitív várakozással tekintenek a következő évre. 2025 első negyedévében a hazai munkáltatók 35 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést 21 százalékuk tervez – derül ki a Manpower Magyarország frissen közzétett előrejelzéséből.
Igen ambiciózus célt tűzött ki maga elé a kormány, amikor 85 százalékos foglakoztatási ráta elérését jelentette be 2030-ra. A feladat nehézségét nem csupán az adja, hogy ehhez az inaktívak olyan rétegeit is mobilizálni kell, akiket eddig nem sikerült visszatéríteni a munka világába, hanem az is, hogy a technológia fejlődése – elsősorban a robotizáció és a mesterséges intelligencia (AI) – jó eséllyel épp ez alatt az öt-hat év alatt forgatja majd fel alapjaiban a munkaerőpiacot. Széles körű képzési programok azonnali beindítása nélkül ez a csata már most vesztésre van ítélve.
A tavalyi és az idei kifejezetten gyors nominális béremelkedés után jövőre visszafogottabban nőhetnek a keresetek Magyarországon. Bemutatjuk a kormány, a banki és kutatóintézeti elemzők, illetve a vállalati képviseletek várakozásait a 2025-ös magyar béremelések kapcsán.
A 2025-re vonatkozó kilátásaikat tekintve a munkáltatók inkább optimisták, de egyelőre óvatosan nyilatkoznak a létszámbővítési terveikről. A legnagyobb kihívásuk jelenleg megtalálni azokat a szakmailag megfelelő jelölteket, akik beillenek a cégkultúrába, miközben meg kell birkózniuk a jelentkezők magas bérigényeivel is – derült ki a Profession.hu elemzéséből.
A tavalyi és az idei kifejezetten gyors nominális béremelkedés után jövőre visszafogottabban nőhetnek a keresetek Magyarországon. A reálbérek emelkedése 2024-ben rekordközeli lehetett, ám jövőre a bérek vásárlóerejének növekedése is lassabb lesz. Mennyivel nőhet jövőre az átlagbér, mekkora lehet az infláció, ennek tükrében pedig mennyivel nőhet a bérek vásárlóereje?
Cikkünk folyamatosan frissül.
Történelmi pillanatok Washingtonban.
A befektető terveiben 250-500 méter magas épületek is szerepelnek.
Jelentős mozgást okoztak Trump első kiszivárgott tervei.
Eltiprásról és marginalizálásról beszél.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
