Az EU fordulóponthoz érkezett a versenyképessége, dekarbonizációja és biztonsága szempontjából egyaránt, és nyilvánvalóan cselekednie kell.
Miközben egyes EU-s politikusok azt kérik számon, hogy zöldszervezetek 15 millió euróért lobbiznak az európai törvényhozóknál, addig a tech-, bank- és energiaszektor óriásai több mint hússzor ennyi pénzt mozdítottak meg az érdekeiknek kedvező szabályozási környezet kialakításáért. Ezek most könnyen át is mehetnek a versenyképességi lazítások zászlaja alatt.
Az uniós vezetők a csúcstalálkozón három kiemelt gazdasági célt határoztak meg: az energiaárak csökkentését, a versenyképesség növelését és a tőkepiaci unió elmélyítését. A vállalkozások terheinek mérséklése érdekében a bürokrácia visszaszorításáról is döntöttek, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. A befektetések ösztönzése érdekében olyan intézkedéseket fogadtak el, amelyek hatékonyabbá teszik az európai megtakarítások mozgósítását és a pénzügyi piacok integrációját. Az ipar zöld átállása és az energiafüggetlenség szintén hangsúlyos téma volt, amelyre a vezetők összehangolt válaszokat ígértek. A fosszilis energia korszaka pedig hamarosan véget ér Európában – ismertette António Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki uniós csúcs utáni sajtótájékoztatójukon.
Az uniós versenyképesség növeléséről, az energiaárak csökkentéséről és a beruházások fellendítéséről állapodtak meg a tagállamok az Európai Tanács csütörtöki csúcstalálkozóján. Az adminisztratív terhek enyhítésével, a tőkepiaci unió kiteljesítésével és egy valódi energiaunió kiépítésével kívánják erősíteni az európai gazdaságot. Kiemelt célként fogalmazták meg a kkv-k támogatását, a tiszta ipar fejlesztését és az innováció ösztönzését olyan stratégiai ágazatokban, mint az AI és a kvantumtechnológia a versenyképességi blokkot lezáró zárónyilatkozatban. A mostani csúcs lényegi kérdéseiben Orbán Viktor miniszterelnök is az uniós fősodorral tartott, csak Ukrajna támogatásában vétózott, amely nem is igazán kapott főszerepet.
Az Európai Unió vezetői először találkoznak mióta az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump, nélkülük kísérelt meg nyélbe ütni egy korlátozott tűzszünetet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Az Európai Tanács csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján a figyelem várhatóan ismét Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ukrajna támogatásával és EU-csatlakozásával kapcsolatos vétófenyegetésére irányul, bár az uniós vezetők már előzetesen megállapodtak arról, hogy külön nyilatkozattal kerülik meg Budapest ellenállását. A csúcs valódi tétje azonban az európai gazdasági versenyképesség megerősítése lesz, amelynek érdekében a szabályozások egyszerűsítéséről, az energiafüggetlenség növeléséről és a pénzügyi rendszer mélyítéséről tárgyalnak majd. A megtakarítási és befektetési unió kialakítása, valamint az iparpolitikai reformok is fontosak lesznek, miközben az új többéves pénzügyi keret alapjairól is megkezdődnek a tárgyalások. A vezetők célja, hogy az EU hosszú távon is versenyképes maradjon, megerősítse gazdasági ellenálló képességét, és csökkentse függőségét külső szereplőktől.
Napokig tartó százezres sztrájkok, gyárbezárások, több tízezres elbocsátások, villámgyors kínai piacvesztés, gyorsan romló versenyképesség. A szalagcímek alapján azt gondolhatnánk, hogy végóráit éli a német konszern. De valójában vannak komoly problémák? Bőven. Komolyan kell venni őket? Nagyon. De azért ahogy igaz az, hogy a világ nagyon sok országa szívesen cserélne azzal a hanyatlással, ami Nyugat-Európában van, nagyon sok vállalat szívesen választaná azt a szenvedést, ami a Volkswagennél megy.
A csökkenő rendelésállománnyal küzdő hazai építőipar számára immár létkérdés, hogy alternatívák után nézzen. A külföldi terjeszkedés remek menekülő útvonalnak tűnik, de vajon mi kell ahhoz, hogy a magyar vállalatok megállják a helyüket a határon túl? A Portfolio Derczó Istvánt, a több európai országban referenciával rendelkező Weinberg ’93 Építő Kft. ügyvezetőjét kérte egy rövid helyzetelemzésre, aki a március 27-i Portfolio Építőipar 2025 Konferencián is reflektál majd a témára.
Gyorsan fejlődik a globális akkumulátorpiac, a kereslet meredeken emelkedik, az árak pedig tovább csökkennek, ez azonban a közeljövőben lassulhat a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint. Európa ellátási lánc ökoszisztémája még mindig viszonylag gyenge, szakképzett munkaerőből hiány van, gyártási költségei pedig 50%-kal meghaladják a kínai értékeket, így több itteni gyártó elhalasztja vagy törli bővítési terveit a jövedelmezőséggel kapcsolatos bizonytalanságok miatt. A kihívások ellenére az IEA szerint Európának van lehetősége versenyképesebb akkumulátoripart építeni.
Európa egy megoldhatatlan trilemmával áll szemben – mondta Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Egyszerre kellene felpörgetnie a védelmi kiadásokat, koncentrálnia a klímaválság elleni küzdelemre, miközben egyre súlyosabb versenyképességi problémákkal néz szembe. Sinkó Ottó szerint a három kihívás egyszerre nem orvosolható, a kontinensnek most választania kell.
Igyekszik magasabb sebességre kapcsolni az európai járműipar, ám a vámfenyegetettség, a kínai konkurencia és az erőltetett ütemű elektrifikáció árnyékában ez nem könnyű feladat. A hazai szereplők ennek megfelelően nincsenek irigylésre méltó helyzetben, ezért is kulcsfontosságú számbavenni a fellendüléshez vezető lehetőségeket. A Portfolio-MAGE Járműipar 2025 pontosan ehhez biztosít fórumot az ágazat egyik fellegvárában, Győrben magas rangú döntéshozók részvétele mellett.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfő este munkavacsora keretében fogadta Ola Källeniust, a Mercedes-Benz Group AG igazgatótanácsának elnökét.
Olyan gyakoriak lettek a bandaháborúk, valamint egyre több fiatalt hálóznak be a bűnszervezetek, hogy Svédországban már a vállalatok elégelték meg a helyzetet: egyre több nagy cég indít juniorprogramokat, hogy az utca helyett a munkavilágába tereljék a legkitettebb rétegeket – számolt be a Financial Times.
Az Európai Unió versenyképességi problémái továbbra is meghatározzák a gazdaságpolitikai vitákat Brüsszelben, miután az európai gazdaságok több mint 20 százalékkal elmaradnak az Egyesült Államoktól az egy főre jutó jövedelem tekintetében. A termelékenységi lemaradás nem a ledolgozott munkaórák számából, hanem az alacsonyabb óránkénti munkaerő-termelékenységből fakad, amit az innovációs és szerkezeti akadályok súlyosbítanak. Az európai vállalatok – különösen a technológiai szektorban – alulteljesítenek amerikai versenytársaikkal szemben, részben az alacsonyabb R&D-beruházások és a korlátozott tőkefinanszírozás miatt. A belső piac széttagoltsága tovább nehezíti a növekedést, míg a humántőke fejlesztése és a tőkepiaci reformok elengedhetetlenek lennének a versenyképesség javításához – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss, az európai versenyképesség problémáit elemző jelentéséből.
Rendkívül bonyolult makrogazdasági, geopolitikai képpel nézünk szembe, ezért a Checklistben egy rendhagyó adás erejéig hallgatói kérdésekre válaszolt Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. A műsorban szó volt jegybanki veszteségről, igazságtalan adórendszerről, argentin reformokról, befektetésekről és persze Trump vámháborújáról is.
Miközben a tiszta energia technológiák továbbra is magasan költség-versenyképesek Európában, amit a telepítési számok is igazolnak, az ezeket gyártó uniós cégeknek kihívásokkal teli üzleti környezettel és éles globális versennyel kell szembenézniük. Az EU diverzifikált nettó nulla technológiai feldolgozóiparnak ad otthont, de globális szinten küzd piaci részesedése megőrzéséért, miközben Kína uralja a termelést. Számos tiszta technológia, például a szélerőművek vagy a hőszivattyúk gyártása terén az EU még mindig jó helyzetben van, de további támogatásra van szükség az értékláncok megerősítéséhez és a gyártókapacitás növeléséhez - olvasható az Európai Bizottság jelentésében.
További részletek derültek ki a brüsszeli korrupciós botrányról, a Transparency már évekkel ezelőtt figyelmeztetett.
A stabilitásra is gondoltak.
Érkezik az első kamatdöntés Varga Mihály kinevezése óta.
Átfogó felmérés látott napvilágot.
Mindenhol jön a zéró tolerancia az alkoholra.
Mi történik Törökországban?
Tiltott támogatásokat keresnek.
12 naponta 2 milliárd fekete katonalégy lárvát nevelnek, majd dolgoznak fel Magyarország első ipari léptékű rovarfehérje-üzemében.
