Drasztikusan megváltozott az elmúlt napokban az orosz-ukrán háború képe, miután Joe Biden vasárnap engedélyezte Kijevnek az ATACMS-rakéták használatát Oroszország területe ellen. A helyzet azóta még kiélezettebb lett, az ukrán hadvezetést felhatalmaztak más rendszerek bevetésére is.
A körülbelül 240 milliós lakosságú Pakisztánban régóta komoly problémákat okoznak a biztonsági kérdések, ezek már azország gazdasági fejlődését is megakadályozhatják. Iszlámábád viszont úgy határozott, hogy keményen fellép a problémákkal szemben – írja az Al Jazeera.
A brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentést tett közzé szerdán. A jelentésben az orosz Fekete-tengeri Flotta jelenlegi állapotát ismertetik.
Svédország egy Oroszországból Egyiptomba közlekedő hajó mozgását vizsgálja, mivel erős a gyanú, hogy köze lehet az elmúlt napokban történt Balti-tengeri kábelsérülésekhez – írja a Financial Times.
Az észak-koreai hadsereg egyik legbefolyásosabb tábornoka, Kim Jongbok vezérezredes felügyelheti az Oroszországba küldött észak-koreai csapatok integrációját az orosz haderőbe – írja a The Kyiv Independent a The Wall Street Journal alapján.
Valószínűleg nagyon kevés ATACMS-rakétája van az ukrán haderőnek, nem érkezett és nem is várható jelentős szállítmány Ukrajna részére – írja a Forbes katonai elemzője, David Axe.
Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta gyalogsági aknák szállítását Ukrajnának – mondta egy amerikai tisztviselő a Reutersnek.
A Kreml éppen hatalmas botrányt kavar abból, hogy az ukrán haderő elkezdett amerikai ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszereket használni területük ellen, pedig aligha lesz ennek jelentős hatása a háború menetére nézve. Egyrészt hiába hívják „ballisztikus rakétának,” egy ATACMS-rendszer távolról sem összehasonlítható például egy Minuteman rakétával, és nem is tud eltalálni olyan célpontokat, melyek elérésére Ukrajna nem volt eddig képes saját fejlesztésű fegyvereivel. De mégis mit tud egy ATACMS-rendszer és miért van körülötte most ekkora diplomáciai balhé? Nézzük meg.
Európa vezetői arra készülhetnek, hogy katonai erőket küldjenek Ukrajnába egy jövőbeni békemegállapodás garantálására, ha Donald Trump elnökké választása után az Egyesült Államok visszavonulna a konfliktusból. Margus Tsahkna észt külügyminiszter szerint Ukrajna biztonságának legjobb garanciája a NATO-tagság lenne, de ennek hiányában Európának kell lépnie a hadseregei mobilizálásával.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) beszámolt arról, hogy Németországban a hadsereg elkezdett kidolgozni egy titkos dokumentumot, amelyben egy esetleges háborúra készítenék fel az országot. A stratégia átfogó tervet dolgozott ki egy nagyszabású hadműveletre.
Az amerikai hadsereg kizárólagos használatára szánt fegyverek a mexikói drogbárók kezébe, ezért a mexikói kormány sürgős vizsgálatot kért az Egyesült Államoktól, hogy kiderüljön, miként kerültek a kartellekhez az eszközök.
Úgy néz ki, telibe talált egy amerikai gyártmányú M142 HIMARS nagy hatótávolságú rakétaindítót egy orosz Lancet-drón. Az eseményről felvétel is készült.
Oroszország folytatja a hadműveleteit a Ukrajnában és Kurszknál, minden fronton az oroszok abszolválhattak területi nyereségeket az elmúlt egy hétben a War Mapper friss térképei alapján.
Az orosz hadvezetés a téli harcokat városi területekre összpontosítaná, ennek pedig egy sor oka van. Moszkva egyelőre nem tervezi csökkenteni a donbaszi hadműveletek intenzitását, viszont a leghidegebb hónapokban néhány fontosabb pontra korlátozná a harcok többségét, ennek pedig alapos indokai vannak - közölte az Institute for the Study of War (ISW).
Az osztrák légierőnek nem volt elég légiforgalmi irányítója a légtér felügyeletére a hétvégén, mert a túlórák miatt ki kellett venniük szabadnapot, így az Eurofigter harci repülők sem repülhettek - ismertette vasárnap az osztrák hadsereg egyik szóvivője. A friss nyilatkozatok és közlemények alapján az illetékesek egymásra mutogatnak a kialakult helyzetben.
Az orosz-ukrán háború újabb fordulóponthoz érkezett, miután Oroszország az egyik legnagyobb szabású légitámadását indította meg Ukrajna ellen vasárnap hajnalban. Az ukrán külügyminiszter szerint a támadás célpontjai között békés városok, alvó civilek és kritikus infrastruktúra is szerepelt - közölte a Sky News.
Mire számíthat Lengyelország az amerikai elnökválasztás után?
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
