A szíriai átmeneti kormány vezetője, Ahmed esz-Szíria első külföldi útjára indul, miután a lázadók decemberben megdöntötték Bassár el-Aszad hatalmát. Az átmeneti elnök Szaúd-Arábiába látogat, ami jelzi az új szíriai vezetés törekvését a regionális kapcsolatok újraépítésére.
Az arab külügyminiszterek egységesen elutasították Donald Trump amerikai elnök javaslatát, miszerint Egyiptom és Jordánia fogadja be a Gázai övezet lakóit. A kairói találkozón részt vevő miniszterek hangsúlyozták, hogy a palesztinok kitelepítése veszélyeztetné a térség stabilitását és aláásná a béke kilátásait.
Az iráni külügyminiszter határozott választ ígért az ország nukleáris létesítményei elleni esetleges támadásra, és figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés totális háborúhoz vezetne a térségben. A nyilatkozat az Al Jazeera televíziónak adott interjúban hangzott el, írja a Reuters.
A Közel-Kelet leggazdagabb országaival kapcsolatban visszatérő elmélet, hogy az életszínvonal emelkedése majd elhozza a demokratizálódást is a régióba. Az elmúlt időszakban két példa is bizonyította, hogy az irányvonal nem igazán erre tart, sőt, még az eddigi kezdetleges kísérletek is zátonyra futottak. A jelentéktelennek tűnő folyamatok messzemenő hatást gyakorolhatnak, és minden eddiginél jobban bebetonozhatják a helyükre az uralkodókat, akik most már gyakorlatilag korlátlanul pattinthatják le a külső kritikákat.
Amerikai légicsapásban megölték az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat szíriai ágaként számontartott dzsihadista csoport, a Hurrasz ad-Din egyik parancsnokát, Muhammad Szalah az-Zabirt - közölte a térségért felelős amerikai parancsokság (Centcom) csütörtökön.
Az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat szíriai ágaként bemutatkozó dzsihadista csoport, a Hurrasz ad-Din bejelentette szerdán, hogy "véget vet tevékenységének és feloszlatja magát".
Az elmúlt időszakban jelentős változások történtek Szíriában, amelyek teljesen új helyzetet teremtettek a Közel-Keleten. Törökország pozíciója megerősödött, miközben a kurdok által uralt területek jövője bizonytalanná vált. A háttérben intenzív diplomáciai erőfeszítések zajlanak egy lehetséges megoldás érdekében, de a katonai beavatkozás lehetősége is fennáll - közölte a Middle East Eye.
Az Egyesült Arab Emírségek és a térség többi országa hatalmas lépéseket tesz a megújuló energiaforrások felé, miközben továbbra is kiemelkedő szereplői maradnak a globális fosszilis energiahordozó piacnak. Az Emírségek állami vállalata, a Masdar nemrég jelentette be a világ eddigi legnagyobb napelem- és akkumulátorprojektjét, amely 5 gigawatt napelemből és több mint 19 GWh elektromos tárolóból áll. Az ambíciók nagyok: az alacsony bázisról induló országok hamar felkerülhetnek a megújulóenergia-forrásokat legnagyobb arányban használók listájára, és 2030-ra a megújuló energiaforrások a régió teljes energiatermelésének 30%-át is kitehetik. A lépés arra is lehetőséget ad az arab országoknak, hogy a fel nem használt fosszilis energiahordozókat külföldre értékesítsék - írta meg a Financial Times.
Úgy néz ki, az orosz haderő szinte teljesen kivonult Szíriából, elhagyták Tartúsz kikötőjét és valószínűleg kiürítették a Hmeimim légibázist is – derül ki friss műholdfelvételekből.
Soron kívül, már csütörtökön szabadon enged három izraeli túszt a Hamász palesztin terrorszervezet, cserébe a Gázai övezet déli részére költöztetett palesztinok hazatéréséért - jelentette a közvetítőkkel folytatott újabb tárgyalások után az izraeli miniszterelnöki hivatal vasárnap éjjel.
A Hamász magas beosztású politikai vezetője, Músza Abu Marzuk egy interjúban beszélt a Gázai övezet jövőbeli irányításáról és a terrorszervezet szerepéről a háború utáni időszakban. A politikus nyilatkozata szerint a Hamász nyitott a párbeszédre és a nemzetközi együttműködésre, de elutasítja Izrael beleszólását a terület jövőjébe - tudósított a Times of Israel.
A brit miniszterelnök és az amerikai elnök telefonon egyeztettek, és megállapodtak egy személyes találkozóban. A beszélgetés során számos fontos témát érintettek, köztük a közel-keleti helyzetet, a gazdasági kapcsolatokat és a brit gazdaság tervezett deregulációját - írta meg a Sky News.
Donald Trump második elnöki ciklusának első külföldi látogatása során Szaúd-Arábiába vagy az Egyesült Királyságba látogathat- írta meg az Index.
Az iráni kormány csütörtökön alaptalannak nevezte Donald Trump amerikai elnök előző nap aláírt rendeletét, amely alapján Washington újra "külföldi terrorszervezetnek" minősíti a Teheránnal szövetséges jemeni húszi lázadó csoportot.
Közvetlen légijárat indul Budapest és Kuvaitváros között a Jazeera Airways légitársaság jóvoltából – közölte a Budapest Airport.
Hétfőn hivatalosan is beiktatták Donald Trumpot második elnöki hivatalába. A republikánus politikus kampánya során meredekebbnél meredekebb állításokat tett: Grönlandot és Kanadát az Egyesült Államokhoz csatolja, a Panama-csatornát megszállja, vámokat vet ki az EU-ra és Kínára, száz nap alatt lezárja az orosz-ukrán háborút. Van azonban egy olyan régió, ahol valószínűleg minden szereplő lélegzetvisszafojtva figyeli, mit fog tenni az Egyesült Államok 47. elnöke. Ez a Közel-Kelet.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Nagy kilengésekkel halad a magyar fizetőeszköz.
Ez része az ukrán győzelmi tervnek is.
Megszerezték az állítólagos bizonyítékokat.
Hogy reagáljanak a vámfenyegetésre?
Hol tart az AI-csata?
Egy biztos: az áthúzódó hatásban Virovácz Péter szerint nem bízhatnak.
